Ne félj – mert a félelem elfolytja szabadságodat

Iz 41,13-20 - Mert én vagyok az Úr, a te Istened, aki megragadom jobbodat, és így szólok hozzád: ,,Ne félj, én megsegítelek! Ne félj, te férgecske, Jákob, te kis bogár, Izrael! Én megsegítelek’’, -- mondja az Úr, a te megváltód, Izrael Szentje. -- Íme, cséplőszánná teszlek téged, új és éles fogú cséplőhengerré. Hegyeket csépelsz és törsz össze, halmokat zúzol pozdorjává. Feldobod őket, és a szél elviszi, a szélvihar szétszórja őket. Te pedig ujjongsz majd az Úrban, és Izrael Szentjében dicsekszel. A szegények és a szűkölködők vizet keresnek, de nincs, nyelvük a szomjúságtól kiszárad. Én, az Úr, meghallgatom őket, én, Izrael Istene, nem hagyom el őket. Folyókat fakasztok a kopár dombokon, és a völgyek közepén forrásokat; a sivatagot bővizű tóvá teszem, és a kiaszott földet vizek forrásává. A sivatagban cédrust növesztek, akácot, mirtuszt és olajfát; a pusztában fenyőt ültetek, szilfát és ciprust egymás mellé, hogy lássák és megtudják, megfontolják és mindjárt megértsék: az Úr keze művelte ezt, és Izrael Szentje teremtette.

Zs 144,1-13 - Dicséret. Dávidtól. Magasztallak téged, Istenem, királyom, s áldom nevedet örökkön örökké. Áldalak téged mindennap, és dicsérem nevedet örökkön örökké. Nagy az Úr és méltó a dicséretre, nagysága fölfoghatatlan. Nemzedék nemzedéknek dicséri alkotásaidat és hirdeti hatalmadat. Elmondják szentséged fölséges dicsőségét, elbeszélik csodáidat. Elmondják félelmetes erődet, és hirdetik nagyságodat. Megemlékeznek túláradó jóságodról, igazságodat ujjongva ünneplik. Irgalmas az Úr és könyörületes, hosszantűrő és nagyirgalmú. Jó az Úr mindenkihez, és könyörületes minden teremtményéhez. Magasztaljon téged, Uram, minden műved, és áldjanak szentjeid. Országod dicsőségét hirdessék és beszéljék el hatalmadat, hogy megismertessék az emberek fiaival hatalmadat, és országodnak fölséges dicsőségét. A te országod örökké tartó ország, és uralmad nemzedékről nemzedékre fönnáll. Hűséges az Úr minden igéjében, és szentséges minden tettében.

Mt 11,11-15 - Bizony, mondom nektek: asszonyok szülöttei között nem támadt nagyobb Keresztelő Jánosnál. De aki a legkisebb a mennyek országában, az nagyobb őnála. A mennyek országa Keresztelő János napjaitól mostanáig erőszakot szenved, és az erőszakosak ragadják el azt. Az összes próféta és a törvény Jánosig erről jövendölt; és ha el akarjátok őt fogadni: igen, ő Illés, aki eljön. Akinek van füle, hallja meg.

„Ne félj!” – mert a félelem elfolytja szabadságodat. Márpedig, Jézus arról beszél, ami történik abban, aki meghallja Jánost, és János nyomában Isten üzenetét: János a bűnbánatot hirdeti; a felismerés, hogy gyenge és gyarló vagyok, szenvedést okoz. Bizony, a gonoszság erőszakkal akar elragadni, eltávolítani a mennyek országától, attól a logikától, mely élettel ajándékozza meg a teremtményt. De eljött a megváltó, a megsegítő, a megváltásunk ideje! Jézus már a szenvedés, a bűnbánat következményére próbál rámutatni: ami a megbocsátásból a kiengesztelődés által lehet részünkké. Isten irgalmas szeretetéből fakad az, hogy mindaz, aki a megváltás örömében, reményében, hitében él, az csakis nagyobbá lehet a mennyben, Jánosnál. A kegyelem, az Isten irgalma teszi nagyobbá a bűnbánó embert!

Bizalomban éljen a bűnös, hogy megláthassa Isten végtelen jóságát! A megbocsátás befogadásában rejlik az az erő, mely legyőzi az erőszakot, a szenvedést felülmúlja. Amit az Úr keze művel, és Izrael Szentje teremt! Legyen áldott Isten, teremtményei befogadása által! Ámen