Ha szüntelenül azt hajtogatom

Ter 3,9-15.20 - Az Úr Isten azonban szólította az embert: „Hol vagy?” Az így válaszolt: „Hallottam szavadat a kertben, és megijedtem, mert mezítelen vagyok, ezért elrejtőztem.” Erre megkérdezte tőle: „Ki adta tudtodra, hogy mezítelen vagy? Csak nem ettél arról a fáról, amelyről megparancsoltam neked, hogy ne egyél?” Az ember azt felelte: „Az asszony, akit mellém adtál, ő adott nekem a fáról, és ettem.” Az Úr Isten ekkor megkérdezte az asszonyt: „Miért tetted ezt?” Ő így felelt: „A kígyó rászedett és ettem.” Ekkor az Úr Isten így szólt a kígyóhoz: „Mivel ezt tetted, légy átkozott minden állat és földi vad között; a hasadon járj, és port egyél életed valamennyi napján! Ellenségeskedést vetek közéd és az asszony közé, ivadékod és az ő ivadéka közé: Ő széttiporja fejedet, te pedig a sarkát mardosod.” És elnevezte az ember a feleségét Évának, mert ő lett az anyja minden élőnek.

Zs 97 - Zsoltár. Énekeljetek az Úrnak új éneket, mert csodálatos dolgokat cselekedett. Győzelmet szerzett jobbja, az ő szentséges karja. Megismertette szabadítását az Úr, megmutatta igazságosságát a nemzetek előtt. Megemlékezett irgalmáról, Izrael házához való hűségéről. A föld minden határa látta Istenünk szabadítását. Ujjongjatok Istennek, minden földek, énekeljetek, örvendjetek, zengjetek! Zengjetek az Úrnak lanttal, lanttal és a zsoltár szavával; Trombitával és kürtszóval, ujjongjatok az Úr, a király előtt! Zúgjon a tenger s ami betölti azt, a földkerekség és lakói. Tapsoljanak a folyóvizek, és a hegyek is mind ujjongjanak az Úr előtt, mert eljön megítélni a földet. Igazságban ítéli meg a földkerekséget, és méltányosan a népeket.

Ef 1,3-6.11-12 - Áldott legyen Urunknak, Jézus Krisztusnak Istene és Atyja, aki Krisztusban minden mennyei, lelki áldással megáldott minket. Mert kiválasztott minket őbenne a világ megteremtése előtt, hogy szentek és szeplőtelenek legyünk előtte a szeretetben. Eleve arra rendelt minket, hogy fiaivá fogadjon Jézus Krisztus által, akaratának jóságos tetszése szerint, és magasztaljuk dicsőséges kegyelmét, amellyel megajándékozott minket szeretett Fiában. Benne részesei is lettünk az örökségnek, mi, akik erre rendeltettünk annak végzése szerint, aki mindent akaratának végzése szerint cselekszik, hogy magasztaljuk az ő dicsőségét, mi, akik már azelőtt is reméltünk Krisztusban.

Lk 1,26-38 - Isten pedig a hatodik hónapban elküldte Gábriel angyalt Galilea városába, amelynek Názáret a neve, egy szűzhöz, aki el volt jegyezve egy férfival. A neve József volt, Dávid házából, a szűz neve meg Mária. Bement hozzá az angyal, és így szólt: „Üdvözlégy, kegyelemmel teljes, az Úr van teveled.” Őt zavarba ejtette ez a beszéd, és elgondolkodott, hogy miféle köszöntés ez. Az angyal pedig folytatta: „Ne félj, Mária! Kegyelmet találtál Istennél. Íme, méhedben fogansz és fiút szülsz, és Jézusnak fogod nevezni [Iz 7,14]. Nagy lesz ő, a Magasságbeli Fiának fogják hívni; az Úr Isten neki adja Dávidnak, az ő atyjának trónját, és uralkodni fog Jákob házában mindörökké, és királyságának nem lesz vége” [2 Sám 7,13; Iz 9,6]. Mária erre megkérdezte az angyaltól: „Miképpen lesz ez, hiszen férfit nem ismerek?” Az angyal ezt felelte neki: „A Szentlélek száll rád, és a Magasságbeli ereje megárnyékoz téged; azért a Szentet is, aki tőled születik, Isten Fiának fogják hívni. Íme, Erzsébet, a te rokonod is fiat fogant öregségében, és már a hatodik hónapban van, ő, akit magtalannak hívtak, mert Istennél semmi sem lehetetlen” [Ter 18,14; Jób 42,2]. Mária erre így szólt: „Íme, az Úr szolgálóleánya, legyen nekem a te igéd szerint.” És eltávozott tőle az angyal.

Ha szüntelenül azt hajtogatom, ahol elakadt nálam a lemez, és nem engedem meg magamnak az új lemezt, akkor sosem fogom megtudni azt, hogy az új lemez miről szól, mit szeretne nekem elmondani.

Mária hívő nő volt, aki elhitte, hogy az Angyal Istentől hoz számára üzenetet. Mária okos nő volt. Mert nem hajtogatta minduntalan a maga értelmi korlátait, megengedte, hogy Vele az történjen, ami Vele Isten szándéka. Talán azt is felfogta értelmével, hogy számára egyetlen dolog lehet csak a fontos, és üdvös, hasznos, ami Vele az Isten szándéka: „legyen nekem a te igéd szerint.” És ezt, nem csak úgy, felelőtlenül mondta ki, hanem ezzel együtt is tudott élni!

Ennek kapcsán még valamire rá kell ismernem: Mária elkötelezte magát a család mellett. Nem lett szerzetes nő, nem tett örök fogadalmat a szüzességre, de nem tartotta a házasságot sem olyan dolognak, melyben ne kellene mindenek felett is, Isten szolgálatára engedelmessé lenni! Nem mondott nemet Józsefnek, de Istennek sem. Azaz, számára a két igen egyet jelentett. A házasság számára nem végcél volt, hanem eszköz arra, hogy Isten szolgálatára lehessen alkalmasabbá. Mert a házasság is ott teljesíti be önmagát, amikor elfogadja az Ember Istentől azt a küldetést, hogy családot alapítson, gyermekeket szüljön és neveljen Isten dicsőségére.

Mintha ezt ma nem értenénk meg teljesen. A házasság szentsége arra van, hogy a két ember, akik elkötelezettek Isten szolgálatára, azok közösséget vállaljanak Istennel arra, hogy utódokat nevelnek, és segítenek arra eljutni, hogy miért vagyunk a világon. Ki teremtette és teremti az Ember, és mi végre teremti az embert? Melynek eszközei vagyunk, és nem élvezői. A gyermekvállalásnak is evangelizálási szerepe van. Jézus azzal búcsúzott tanítványaitól, hogy menjetek és tegyetek tanítványommá minden népet. Ugyan, mi más lenne a legelső és legfontosabb feladata a szülőnek, ha nem az, hogy ezt a küldetést teljesítse a gyermeknevelésben?! Butaság és oktalanság az önmegvalósítás. Ez evilági kifejezés, mely e világ számára jelent hasznot, de az örökkévalóságban semmit sem ér. Mária és József úgy tűnik, hogy ezt értették! Nem azért élünk a földön, hogy hasznot húzzanak belőlünk. Munkánk a másokért való cselekvés, melyért jutalmunk az, hogy olyan javakhoz juthatunk, mely biztosítja a ránk bízottak megélhetését. De legfőbb értelme e világban létünknek az, hogy Jézussal közösségre lépjünk, közösséget alkossunk, és e közösségi lét öröme fényt és ízt adjon a világnak, hogy minden ember, akik keresik az Igazságot, az Életet, az Utat a maguk élete számára, azok számára üzenetet juttassunk el Istentől. Közvetítő eleggyé kellene lennünk azoknak, akik hívő embereknek valljuk magunkat. A világ számára. Gyermekeink számára, és egymás gyermekei számára. Nincs más esélyünk rá, mint az, ha szüntelenül megújulunk a hitben! Az Istenbe vetett hitben, miközben feltárjuk magunkat és segítünk feltárni a ránk bízottak legbensőbb énét, mely Isten jelenlétéről árulkodik, és arra add választ, hogy mire szánt bennünket, személyesen az Isten!

Segíts minket Istenünk, hogy feltárulkozhassunk a Te számodra, és ne elégedjünk meg azzal, hogy a belénk égetett képességek, melyeket a magad számára teremtettél belénk, a világ hasznára kiégjen belőlünk, és számodra semmivé legyünk! Ámen