Ne gondoljuk magunkról, hogy ez ítélet felett állunk

Jel 3,1-6.14-22 - A szárdeszi egyház angyalának írd meg: Így szól, akié az Isten hét lelke és a hét csillag: Ismerem cselekedeteidet, hogy van neved, hogy élsz, de halott vagy! Légy éber, és erősítsd meg a többieket, akik közel vannak a halálhoz, mert műveidet nem találom teljesnek Istenem előtt. Emlékezz tehát vissza, hogyan kaptad és hallottad, tartsd meg azt, és tarts bűnbánatot. Ha pedig nem leszel éber, úgy érkezem hozzád, mint a tolvaj, és nem fogod tudni, melyik órában jövök hozzád. De van néhány neved Szárdeszben, akik nem szennyezték be ruháikat, és velem fognak járni fehérben, mert megérdemlik. Aki győz, így fog fehér ruhába öltözni, és nem törlöm ki nevét az élet könyvéből [Zsolt 69,29], és megvallom nevét Atyám és angyalai előtt. Akinek van füle, hallja meg, mit mond a Lélek az egyházaknak! A laodíceai egyház angyalának írd meg: Így szól az Ámen, a hűséges és igaz tanú, aki Isten teremtésének kútfeje [Zsolt 89,38; Péld 14,5; 8,22G]: Ismerem cselekedeteidet, hogy sem hideg nem vagy, sem meleg; bár hideg volnál vagy meleg! De mivel langyos vagy, és sem hideg, sem meleg, kezdlek téged kivetni a számból. Mert azt mondod: ,,Gazdag vagyok, és igen sok kincsem van [Óz 12,9], nem szorulok rá semmire'', és nem tudod, hogy nyomorult és szánalmas vagy, szegény, vak és meztelen. Tanácsolom neked, hogy végy tőlem tűzben megpróbált színaranyat, hogy meggazdagodj; öltözz fehér ruhába, hogy ne legyen látható meztelenséged szégyene; s kend be szemed szemkenőccsel, hogy láss. Mert akiket szeretek [Péld 3,12], azokat korholom és megfenyítem; buzdulj tehát föl, és tarts bűnbánatot. Íme, az ajtónál állok és zörgetek. Ha valaki meghallja szavamat, és kinyitja nekem az ajtót, bemegyek hozzá, vele étkezem, és ő énvelem. Aki győz, annak megadom, hogy velem üljön trónomon, mint ahogy én is győztem, és Atyámmal ülök az ő trónján. Akinek van füle, hallja meg, mit mond a Lélek az egyházaknak!’’

Zs 14 - Dávid zsoltára. Uram, ki lakhat sátradban? Ki tartózkodhat szent hegyeden? Az, aki szeplőtelenül jár, és igazságot cselekszik, aki igazat gondol szívében, aki nyelvével nem követ el álnokságot, felebarátjának nem tesz rosszat, nem ad hitelt embertársa gyalázásának. Aki előtt a gonosz nem ér semmit, de nagyra tartja azokat, akik az Urat félik. Aki esküjét nem vonja vissza, még ha kárára is van, pénzét nem adja kamatra, s vesztegető ajándékot nem fogad el az ártatlan ellen. Aki így cselekszik, meg nem inog sohasem.

Lk 19,1-10 - Ezután bement Jerikóba és áthaladt rajta. Ekkor íme, egy Zakeus nevű férfi, aki a vámosok feje volt és gazdag, szerette volna látni, hogy ki az a Jézus, de nem tudta a tömeg miatt, mert alacsony termetű volt. Előre futott tehát, felmászott egy vadfügefára, hogy lássa őt, mert arra kellett elmennie. Amikor Jézus arra a helyre ért, fölnézett, meglátta őt, és ezt mondta neki: ,,Zakeus! Jöjj le hamar, mert ma a te házadban kell megszállnom.’’ Erre az sietve lemászott, és örömmel befogadta. Akik ezt látták, mindannyian zúgolódva mondták: ,,Bűnös embernél száll meg!’’ Zakeus azonban odaállt, és azt mondta az Úrnak: ,,Uram, íme, vagyonom felét a szegényeknek adom, és ha valakit valamiben megcsaltam, négyannyit adok helyette.,, Jézus azt mondta neki: ,,Ma üdvösség köszöntött erre a házra, hiszen ő is Ábrahám fia. Az Emberfia ugyanis azért jött, hogy megkeresse és megmentse, ami elveszett.’’

Ne gondoljuk magunkról, hogy ez ítélet felett állunk. Isten szava örök, így valljuk. Akkor hinnünk is kell. Ha pedig hisszük, a szerint is éljünk! De, ha az egyházakat így fedi meg Isten, akkor az mindannyiunknak szól, kik valljuk, hogy Krisztus egyházához tartozunk.

Ne várjuk tétlenül, hogy kopogtasson. Inkább álljunk bele a bűnbánatba. Aminek nem az az alapgondolata, hogy bűnös vagyok. Isten azért szenved, attól vajúdik, hogy nem értjük meg, és nem is kutatjuk szándékát. Vagyis: Ő, az Isten, közösségre vágyik teremtményével. Azért teremtett meg engem, és mindegyikünket, hogy Vele közösségben valósítsuk meg azt, ami a boldogság. Égen és földön egyaránt. Hogy végre az Ég és Föld összeérjen! Istenünk nem feltétlenül akarja fenntartani azt az állapotot, ami különbséget tesz Ég és Föld között. Ezt addig „kénytelen” fenntartani, amíg a teremtmény, az Ember, nem képes azonosulni az Isten szándékával. Vagyis: amíg én, az Ember életet adok, táplálom a gonoszt, azzal, hogy a magam érdekét helyezem Isten érdeke elé.

Zakeus esete is csak egy példa arra az érdekütközésre, melynek feloldására csak az Ember lehet képes. Isten ránk bízza – pontosabban tőlünk várja - a megoldást. Annak a problémának a megoldását, amit mi magunk teremtünk! Állítsuk helyre azt a közeget, melyben Isten helyet kaphat! Ezt bízza ránk Isten! Azokra az Egyházakra – és minden egyes tagjára -, melyek azt állítják, hogy Krisztus az Isten Fia, éppen ezért Vele lépünk közösségre, és felvértezzük magunkat arra, hogy győzelemre jusson – általunk – értünk, és minden emberért az isteni szándék! („Tanácsolom neked, hogy végy tőlem tűzben megpróbált színaranyat, hogy meggazdagodj; öltözz fehér ruhába, hogy ne legyen látható meztelenséged szégyene; s kend be szemed szemkenőccsel, hogy láss. Mert akiket szeretek [Péld 3,12], azokat korholom és megfenyítem; buzdulj tehát föl, és tarts bűnbánatot. Íme, az ajtónál állok és zörgetek. Ha valaki meghallja szavamat, és kinyitja nekem az ajtót, bemegyek hozzá, vele étkezem, és ő énvelem. Aki győz, annak megadom, hogy velem üljön trónomon, mint ahogy én is győztem, és Atyámmal ülök az ő trónján. Akinek van füle, hallja meg, mit mond a Lélek az egyházaknak!’’) Ámen