A bűn addig az, amíg

Tit 1,1-9 - Pál, Isten szolgája, és Jézus Krisztus meghívott apostola, hogy Isten választottjait hitre és az igazi istentisztelet ismeretére vezesse, az örök élet reményében, amelyet örök idők előtt megígért Isten, aki nem hazudik, s aki a meghatározott időben ki is nyilvánította szavát az igehirdetés által, amelyet Üdvözítő Istenünk rendelete rám bízott: Títusznak, a közös hit révén szeretett fiának. Kegyelem és békesség az Atyaistentől és Krisztus Jézustól, a mi Üdvözítőnktől! Azért hagytalak Kréta szigetén, hogy ami hátramaradt, elvégezd, és városról-városra presbitereket rendelj, amint meghagytam neked: feddhetetlent, egyszer nősültet, akinek a fiai hívők, nem kicsapongók vagy engedetlenek. A püspöknek ugyanis, mint Isten intézőjének, feddhetetlennek kell lennie, nem kevélynek, nem haragosnak, nem iszákosnak, nem verekedőnek, nem rút haszonlesőnek, inkább vendégszeretőnek, jóakaratúnak, józannak, igaznak, szentnek, önmegtartóztatónak, aki helytáll a hiteles tanítás megmegbízható végzésében, hogy az egészséges tanítás alapján képes legyen inteni is, és azokat, akik ellentmondanak, megcáfolni.

Zs 23 - Zsoltár Dávidtól. Az Úré a föld s ami azt betölti, a földkerekség és minden lakója. Mert ő alapította a tengerekre, s a folyók fölé ő állította. Ki mehet fel az Úr hegyére? Ki állhat meg az ő szent helyén? Az, akinek keze ártatlan, akinek szíve tiszta, aki magát hiúságra nem adja, s nem tesz hamis esküt. Az ilyen áldást nyer az Úrtól, s irgalmat Istentől, oltalmazójától. Ez azok nemzedéke, akik őt keresik, akik Jákob Istenének arcát keresik. Táruljatok fel, hatalmas kapuk, táruljatok fel, örök kapuk, hadd vonuljon be a dicsőség királya! Ki az a dicsőség királya? Az erős és hatalmas Úr, a harcban hatalmas Úr. Táruljatok fel, hatalmas kapuk, táruljatok fel, örök kapuk, hadd vonuljon be a dicsőség királya! Ki az a dicsőség királya? A seregek Ura, ő a dicsőség királya.

Lk 17,1-6 Azután így szólt tanítványaihoz: „Lehetetlen, hogy botrányok elő ne forduljanak, de jaj annak, aki okozza azokat. Jobb lenne annak, ha malomkövet kötnének a nyakára és a tengerbe vetnék, mint hogy megbotránkoztasson egyet is e kicsinyek közül. Vigyázzatok magatokra! Ha vét ellened testvéred, figyelmeztesd; és ha megbánja, bocsáss meg neki! Még ha napjában hétszer vét is ellened, és napjában hétszer tér vissza hozzád, és azt mondja: „Bánom!” -- bocsáss meg neki.” Az apostolok ekkor azt mondták az Úrnak: „Növeld bennünk a hitet!” Az Úr ezt felelte: „Ha csak akkora hitetek lesz is, mint egy mustármag, és ennek az eperfának azt mondjátok: „Szakadj ki tövestől és verj gyökeret a tengerben!”, engedelmeskedni fog nektek.

A bűn addig az, amíg azt a bűnbánattal el nem utasítom magamtól! Ha bennem, ez a titok nem képes működni, akkor a megbocsátásra sem leszek képes.

Azt a kiáltványt kürtölöm ma szét a világba, hogy Induljunk el a megtérésre vezető úton! Azzal a hittel, amit az apostolok is kérnek a mai napon: „Növeld bennünk a hitet” Krisztus! Mert tudnom kell, és hinnem is kell, hogy Krisztus az út, Aki a Megváltóm, a Szabadítóm – önmagamtól! Mert nekem, a világi önmagamtól kell eltávolodnom, ahhoz, hogy Krisztussal képessé lehessek közösségre lépni, és Vele közösségben befutni azt az utat, mely nekem az üdvösséget elhozza! Ami képtelenség közösség nélkül. De ennek a közösségnek Krisztusinak kell lenni. Krisztusban kell megtalálni önmagát úgy a közösségnek, mint a közösség tagjainak egyenként is. De ehhez, nekem, magamnak kell keresnem a közös utat Krisztussal.

Jézus azt soha nem mondta, hogy elérhetem azt, hogy bűn nélkül való legyek. Azt azonban mondta, hogy a bűnösök megmentésére jött. Hogyan kell értenem Jézusnak e szándékát?

Jézus, amikor meggyógyítja a beteget a Betezda fürdőben, azt mondja neki: „Többé ne vétkezz!” (Jn 5,14). Jézus, amikor találkozik a házasságtörő asszonnyal, azt mondja neki: „Én sem ítéllek el. Menj, és többé már ne vétkezzél!” [Jn 8,11]. Jézus, találkozást kínál az Embernek. Ő kész a velem való találkozásra, de minőségi időt kínál a számomra! Vagyis, akkor keressem Vele a találkozást, ha rádöbbentem arra, hogy bűnös vagyok, és szeretnék, vágyakozom már arra, hogy a bűneimtől szabaduljak. Hinnem kell, nem csupán tudnom, hogy a bűneimtől egyedül Jézus az, aki el tud szabadítani. Azért mondja azt, a Vele való találkozáskor, búcsúzásként, hogy „többé ne vétkezz!” Mert Jézus ismeri azt, hogy a bűn az egyedüli dolog, mely Tőle távol tarthat engem, és a Vele való találkozásomat felülírhatja.

Jézus szándéka az, hogy velem kapcsolatban maradhasson, Velem közösségben legyen.

Azt mondja Jézus, hogy Ő el akar engem vezetni az Atyához. Ez a számomra a legjobb ebben az életben, hogy célom legyen eljutni és színről színre látni az Istent. Ugyanakkor, meg kell értenem azt is, hogy Jézus azért ebben a világban hirdeti meg ezt az utat azok számára, akiket Isten Hozzá rendelt, hogy eszközeivé legyünk országa felépítésének, mellyel mindeneket megszentelni óhajt. És ezt az Ő népével közösségben akarja véghezvinni.

Isten közösségi lény, ahogy ezt bizonyítja Szentháromságos léte is. Azzal együtt, hogy mindegyikünknek személyes jutalma lehet, hogy Vele közösségre eljuthat, ezzel párhuzamos dolog az, hogy e világ is közösségi terévé váljon, melyben mindenkihez eljuthat a lehetőség, melyet Isten kínál a számára!

A személyes megtérés útja ebben a kontextusban éri el teljességét, és kibontakoztatását. Nem felesleges, hanem szükségessége az Istenhitnek a megtérés, és a szüntelen megtérés, míg a bűn, jelen van ebben a világban, az én világomban – is! Jézus Krisztusban van elrejtve a megtérésem és a megváltásom is! Ámen