Jézus Krisztus számunkra mit sem ér, ha

Gal 3,22-29 - De az Írás mindent a bűn alá foglalt, hogy az ígéretet Jézus Krisztus hite által nyerjék el a hívők. Amíg a hit el nem érkezett, a törvény őrizete alatt voltunk, egybefogva a hit számára, amely majd kinyilatkoztatást nyer. Ennélfogva a törvény nevelőnk volt Krisztusra, hogy a hit által igazuljunk meg. Amikor azonban elérkezett a hit, már nem vagyunk a nevelő alatt. Mert mindnyájan Isten fiai vagytok a hit által Krisztus Jézusban. Hiszen mindannyian, akik megkeresztelkedtetek Krisztusra, Krisztust öltöttétek magatokra: nincs többé zsidó, sem görög, sem szolga, sem szabad, sem férfi, sem nő; mert mindnyájan egy vagytok Krisztus Jézusban. Ha pedig ti Krisztuséi vagytok, akkor Ábrahám utódai, s az ígéret szerint való örökösök.

Zs 104,2-7 - Énekeljetek és zengjetek zsoltárt neki, beszéljétek el minden csodatettét. Dicsekedjetek szent nevével, örvendezzen azoknak a szíve, akik az Urat keresik. Keressétek az Urat és erejét, keressétek szüntelenül arcát. Emlékezzetek meg csodatetteiről, amelyeket művelt, jeleiről és szája ítéleteiről, ti, az ő szolgájának, Ábrahám utódai, választottjának, Jákobnak fiai. Ő, az Úr, a mi Istenünk, az egész földön ő ítélkezik.

Lk 11,27-28 - Történt pedig, hogy amikor ezeket mondta, a tömegből felkiáltott egy asszony: „Boldog a méh, amely hordozott, és az emlők, amelyeket szoptál!” Erre ő azt mondta: „De még boldogabbak azok, akik Isten szavát hallgatják, és megtartják azt!”

Jézus Krisztus számunkra mit sem ér, ha benne nem ismerjük fel Istenünket, a Kinyilatkoztatót! Aki megtartani, megőrizni, és elvezetni akar bennünket a Vele való közösségre. Tudnunk kell, hogy Krisztus is csak arra képes, hogy bennünket elvezessen az atyai ház küszöbéig. Azon átlépnünk, már nem a mi erőnkön, vagy Krisztus erején múlik, hanem azon, hogy azon a küszöbön el ne bukjunk.

Nekünk, mire oda érünk, a kegyelemben kell növekednünk, felnőnünk, hogy képessé legyünk átlépni azon. Emberi méltóságunk kell, hogy felnőjön isteni méltóságára. Nincs más eszközünk hozzá, mint A Krisztus. Személye, és személyisége, melyet szavai, tettei tárnak elénk, és melyben tanítványai vannak segítségünkre. Jézus él! A kérdés csupán az, hogy én adok e számára életteret, abban a hitben, mellyel Ő kijelenti, hogy „És íme, én veletek vagyok minden nap a világ végéig!“ [Mt 28,20] Ha hittel vagyok képes követni Krisztust, valahogy úgy, ahogy Mária Magdolna, és Jézussal közösségben lenni tudok, akkor lehetek biztos a növekedésben. Persze, én is csak elmélkedek, jártatom a számat, mert vágyom a teljességet. De tudom, és pontosan ezzel az elmélkedéssel is kifejezem azt, hogy mennyire gyarló, bűnös vagyok, aki csak vágyakozom Krisztussal a közösséget, és csak reménykedem, hogy a kegyelem képes lesz legyőzni engem, hogy Isten szava úrrá legyen bennem!

Ez a boldogság mondása Jézusnak, ez a mai, kerete annak, ami elhangzik a Mt 5,3-11-ben, vagy a Lk 6,20-26-ban. „Isten fiai vagyunk a Krisztus Jézusba vetett hit által“! Ámen