Újkori felismerésem

Péld 21,1-6.10-13 - Olyan a király szíve az Úr kezében, mint a vízfolyás, ahová akarja, oda irányítja. Az ember minden útja helyes a saját szemében, a szíveket mégis az Úr veti latra. Irgalmasságot és igazságot tenni kedvesebb az Úr előtt az áldozatnál. A szemek fennhéjázása szívbeli felfuvalkodás, a gonoszok szövétneke a bűn. A szorgalmas igyekezet mindig gyarapodásra vezet, de mindaz, aki lusta, folyton szegénységben lesz. Aki csalárd nyelvvel gyűjt kincset, hiú és esztelen, és beleakad a halál tőreibe. A gonosz lelke kártevés után áhít, és társán meg nem könyörül. Ha az arcátlan bűnhődik, tanul belőle a kicsiny, és ha követi a bölcset, okulást merít. Az igaz a bűnös házát szemmel tartja, hogy a gonoszokat a rossztól visszatartsa. Aki bedugja fülét a szegény kiáltására, maga is kiált majd, és nem lesz, aki meghallgassa.

Zs 118,1-44 - ALLELUJA! Boldogok, akiknek útja szeplőtelen, akik az Úr törvénye szerint járnak! Boldogok, akik kutatják parancsolatait, s teljes szívvel keresik őt! Nem követnek el gonoszságot, hanem az ő útjain járnak. Te azt parancsoltad, hogy rendeleteidet gondosan meg kell tartani. Bár arra irányulnának útjaim, hogy megtartsam törvényedet! Akkor nem szégyenülök meg, ha ügyelek minden parancsodra. Tiszta szívből hálát adok neked, hogy megismertem igazságos végzéseidet. Megtartom rendeléseidet, ne hagyj el engem sohasem! Hogy őrzi meg tisztán útját az ifjú? Úgy, hogy megtartja igéidet. Teljes szívemből kereslek téged, ne engedd, hogy parancsaidtól eltérjek. Szívembe rejtem igéidet, hogy ne vétkezzem ellened. Áldott vagy te, Uram! taníts meg engem rendeleteidre! Ajkammal hirdetem szád minden végzését. Parancsolataid útjában gyönyörködöm, jobban, mint minden gazdagságban. Rendeleteiddel foglalkozom, utaidon elmélkedem. Törvényeidben gyönyörködöm, igéidről meg nem feledkezem. Tégy jót szolgáddal, adj nekem életet, hogy megtartsam igéidet. Nyisd meg szemem, hadd szemléljem a csodákat törvényedben. Idegen vagyok én e földön, ne rejtsd el parancsaidat előlem. Lelkem epedve óhajtja ítéleteidet minden időben. Te megdorgálod a kevélyeket, átkozottak, akik parancsaidtól eltérnek! Vedd el rólam a szégyent és a gyalázatot, hiszen parancsolataidat kerestem. Ha fejedelmek összeülnek és tanakodnak ellenem, szolgád törvényeiden gondolkodik. Valóban parancsolataidról elmélkedem, és rendeleteid adnak tanácsot nekem. Földhöz ragadt az én lelkem, kelts életre engem ígéreted szerint! Feltárom előtted útjaimat, ó hallgass meg, taníts meg törvényeidre engem! Oktass rendeleteid útjára, hogy gondolkodjam csodáidon! Lelkem elbágyad a gondtól, erősíts meg igéiddel engem. Tartsd távol tőlem a gonoszság útját, és törvényed szerint irgalmazz nekem! Az igazság útját választottam, ítéleteidről meg nem feledkezem. Parancsolataidhoz ragaszkodom, Uram, ne hagyj szégyent érnem! Törvényeid útján futok, mert te bátorítod szívemet. Oktass engem, Uram, törvényeid útjára, hogy mindenkor csak azt kutassam! Adj értelmet, hogy törvényedet vizsgáljam, és teljes szívemből megtartsam! Vezess engem parancsaid ösvényére, mert benne lelem kedvemet! Hajtsd szívemet parancsolataidra, és ne a kapzsiságra! Fordítsd el szememet, hiúságot ne nézzen, éltess engem a te utadon! Teljesítsd szolgádnak, amit neki ígértél, hisz fél téged! Fordítsd el tőlem a gyalázatot, amelytől borzadok, hisz gyönyörűségesek végzéseid! Íme, én kívánom rendeleteidet, igazságod által adj nekem életet! Szálljon rám, Uram, kegyelmed, szabadításod, amint megmondtad, hadd feleljek meg azoknak, akik gyaláznak engem, hiszen bízom igéidben. Ne vedd el számtól az igazság szavát sohasem, hisz nagyon bízom ítéleteidben, és szüntelen megtartom törvényedet, mindenkor és minden időben.

Lk 8,19-21 - Odajöttek hozzá az anyja és testvérei, de nem juthattak hozzá a sokaság miatt. Szóltak neki: „Anyád és testvéreid kinn állnak, látni akarnak téged.” Ő azonban ezt felelte nekik: „Azok az én anyám és testvéreim, akik Isten igéjét hallgatják és megcselekszik.”

Újkori felismerésem az, hogy tudatalatti énünket mennyire meghatározzák a szokások. Melyek beidegződnek, belénk idegződnek életünk során, különösen a korai éveinkben. Amiből azt a következtetést vonom le, hogy nem mindegy az, hogy milyen szokásokkal töltjük ki életünket.

Mennyi, de mennyi olyan szokásunk van, melyeket a nyilvánosság elé nem viszünk, melyekről azt mondjuk, hogy senkire sem tartozik, mégis részünk, melyekkel úgy élünk, hogy ’arra szükségem van ahhoz, hogy önmagam egyensúlyát fenntarthassam’.

Szokásaink alakítják kommunikációs technikáinkat, modorunkat, beszéd stílusunkat, szókészletünket, testbeszéd és mozgás technikáinkat, viszonyainkat környezetünkhöz. Azt hisszük, hogy tudatosak vagyunk, pedig, tudatunkat is a szokásaink provokálják, készítik elő.

Úgy tűnik, hogy mindez csak akkor lesz bizonyossággá, akkor derül ki, amikor olyan változások érnek bennünket, hogy értelmi képességeink hirtelen leromlanak, és a viselkedésünket már nem vagyunk képesek felügyelni, irányítani. Ekkor derül ki, hogy valójában kik is vagyunk. De, lehet, hogy akkor mi már arról tudomást sem veszünk, mert, már elveszítettük magunk felett a kontrolt. Talán, a szerencsés az, ha ez az állapotunk már nem ebben az életben ér utol bennünket, mert akkor legalább e világban megőrizhetjük e világnak felkínált énünket. Na persze, ha e világnak éltünk!

De, e világnak akarunk csak és csupán megfelelni? Vagy, hiszünk, és ha hiszünk, akkor mennyire és milyen e világon túli életben? A szokásaink, melyek bennünket jellemezni fognak, melyek rólunk üzenetet továbbítanak az örökkévalóság felé, mennyire lesznek megnyerők a szentségi tér számára, melyet Jézus Krisztus jelenít, vagy legalább is próbál megjeleníteni a számunkra?

Azt próbálom ezzel mondani, hogy ha nem kutatjuk, és nem próbáljuk magunkra venni a krisztusi szokásokat, akkor lehet, hogy el fognak árulni bennünket azok a szokásaink, melyekkel e világ szolgálatára eladtuk magunkat.

Talán a készület nem árt, ha van képünk arról, hogy mire akar felkészíteni bennünket az Istenfiú, amikor azt mondja, hogy én vagyok az Út, az Igazság és az Élet.

A 2020-as budapesti, Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak lehet, hogy sokkal nagyobb a tétje, mint gondoljuk! Krisztusnak az Eucharisztiában jelenléte olyan szentségi jelenlét, melyet minden egyes „találkozásban”, új értéken lehetne a magam számára eseményként tisztelni, és újabb szokásrendem kialakítására használni. Most van esélyem rá, ebben a készületben – készületi időben – alakítani szokásaimat, és hozzá rendelni isten-énemhez. Kegyelmeiddel segíts engem Istenem, hogy szokásaim a Te Igazságodra vezessenek el! Ámen