Az értetlenségünk, együgyűségünk bizonyítéka

Jak 5,13-20 - Szomorkodik valaki közületek? Imádkozzék! Jó hangulatban van? Énekeljen zsoltárokat! Beteg valaki köztetek? Hivassa el az egyház presbitereit, azok imádkozzanak fölötte, és kenjék meg őt olajjal az Úr nevében! A hitből fakadó imádság megszabadítja a beteget, és az Úr megkönnyebbíti őt, ha pedig bűnökben van, bocsánatot nyer. Valljátok meg tehát egymásnak bűneiteket, és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok, mert sokat megtehet az igaz ember állhatatos könyörgése. Illés hozzánk hasonló, szenvedő ember volt, s amikor könyörögve könyörgött, hogy ne essék eső a földre, nem is esett három évig és hat hónapig. Aztán ismét imádkozott, és az ég esőt adott, s a föld megadta termését [1 Kir 17-18]. Testvéreim! Ha valaki közületek eltéved az igazságtól, és valaki megtéríti őt, tudja meg, hogy aki a bűnöst visszatéríti téves útjáról, megmenti annak lelkét a haláltól, és betakarja bűneinek sokaságát [Péld 10,12].

Zs 140 - Dávid zsoltára. Uram, hozzád kiáltok, siess hozzám, figyelj szavamra, amikor hozzád kiáltok! Szálljon illatáldozatként színed elé imádságom, és kezem fölemelése legyen olyan, mint az esti áldozat. Tégy Uram lakatot a számra, ajkam ajtajára reteszt. Ne engedd, hogy szívem gonosz szavakra hajoljon, bűnös mesterkedésekre, a gonoszat cselekvőkkel együtt; Részem se legyen abban, amit ők szeretnek. Ám feddjen meg irgalomból az igaz és korholjon engem; De a bűnös olaja ne kenje meg a fejem, mert gonoszságuk ellen imádkozom. Ha majd bíráik kemény kézbe kerülnek, meghallják szavaimat mert azok hathatósak. Mint a földből kiszántott és széthasított rögök, úgy hullanak csontjaik az alvilág torkába. Uram, Uram, a szemem rád tekint, tebenned remélek, ne vedd el életem! Őrizz meg engem a tőrtől, amit nekem vetettek, a gonosztevők kelepcéitől! A bűnösök a saját hálójukba esnek, de én átmegyek rajta!

Mk 10,13-16 - Ekkor kisgyermekeket vittek hozzá, hogy érintse meg őket; de a tanítványok elkergették azokat, akik hozták őket. Ezt látva Jézus haragra gerjedt, és azt mondta nekik: „Hagyjátok a kisgyerekeket, hadd jöjjenek hozzám, és ne akadályozzátok őket, mert ilyeneké az Isten országa. Bizony, mondom nektek: aki nem fogadja Isten országát úgy, mint a kisgyermek, nem megy be oda.” Azután karjaiba vette őket, rájuk tette a kezét, és megáldotta őket.

Az értetlenségünk, együgyűségünk bizonyítéka. Meg kell vallanunk, és bizony önmagunk előtt is be kell ismernünk, hogy rém együgyűek, értetlenek vagyunk Isten szándéka iránt. Persze, a jobbik esetben ezzel szembesülünk, de beismernünk, azt már nem olyan könnyű. És ezzel követjük el a legnagyobb hibát, ettől szenvedünk, és ezzel szenvedtetjük egymást. Mert értetlenségünkből fakadnak a félreértések, a rosszul értelmezett reakciók, feltételezések és előítéleteink. Sőt! Értetlenségünk következménye az is, ahogy neveljük a gyermekeinket is! Nyugodtan tehetünk egyenlőséget a nevelés, és a félrevezetés közé! Mert, ahogy meg nem vallott, önmagunknak sem beismert értetlenségünk következményei azok a cselekedeteink, mellyel takargatjuk képtelenségünket, bizony, önmagunkat is félrevezetjük. Azt hittem, hogy …, és tesszük jó szándékkal azt, ami rosszat szül. És már fel sem tűnik, és már mentegetődzünk, és már keressük azt az okot, okozót, akire rátestálhatjuk tévedésünket. Sokszor, a szülő lesz az, aki bár jót akar gyermekének, mégis ráterheli a maga emberi gyengeségeit, hiányosságait, értetlenségét, önismereti hiányait.

Akkor, amikor a szülő, a gyermekét, Isten áldása alá helyezi, vagyis Istenre bízza, akkor, ezzel megvallja azt, hogy bár jó a szándéka, jót akar neki, mert szeretettel van iránta, de önmagát kevésnek tartja rá, hogy teljesülhessen a szándéka. Vagyis: a szülői szeretetet, mely a gyermek javát akarja, Isten szeretetének szándéka alá rendeli, rendezi! Amivel a szülő nem felmenti önmagát, hanem eszközévé akar válni Isten szándékának. Tehát, maga is kéri önmagára Isten áldását, megszentelő, gondviselő kegyelmét! Ami, ha nem tudatos, akkor bizony, szándék marad, de alázatának, szelídségének, Isten tiszteletének hiányában nem engedi a kegyelem kibontakozását. Alakíts bennünket, felnőtteket a Te tiszteletedre, hogy gyermekeink a Te kegyelmeidben növekedjenek bele az Életbe, mely több, mint amit e világ képes jelenteni a számunkra! Ámen