Jézus felkészíti Isten embereit arra

ApCsel 16,1-10 - Eljutott Derbébe és Lisztrába is. Volt ott egy Timóteus nevű tanítvány, egy hívővé lett zsidó anyának és pogány apának volt a fia. A testvérek, akik Lisztrában és Ikóniumban voltak, jó véleménnyel voltak róla. Pál azt akarta, hogy vele menjen az útra, azért magához vette és körülmetéltette, tekintettel a zsidókra, akik ezekben a helységekben voltak; mindenki tudta ugyanis, hogy az apja pogány volt. Amikor sorra járták a városokat, s tudatták, mihez kell tartaniuk magukat, közölték velük a határozatokat, amelyeket az apostolok és a presbiterek hoztak, akik Jeruzsálemben voltak. Így az egyházak megerősödtek a hitben és gyarapodtak számban napról-napra. Amikor keresztülmentek Frígián és Galácia tartományán, a Szentlélek megtiltotta nekik, hogy Ázsiában hirdessék Isten igéjét. Míziába érve megkísérelték ugyan, hogy Bitíniába menjenek, de Jézus Lelke nem engedte őket. Ezért átmentek Mízián, és lementek Troászba. Itt látomás jelent meg Pálnak éjnek idején: egy makedón férfi eléje állt és könyörgött neki: ,,Jöjj át Makedóniába, és segíts rajtunk!’’ Miután ezt a jelenést látta, késedelem nélkül igyekeztünk elindulni Makedóniába. Biztosan tudtuk, hogy Isten hívott minket, hogy hirdessük nekik az evangéliumot.

Zs 99 - Zsoltár. Hálaadásra. Ujjongjatok Istennek, minden földek, örvendezve szolgáljátok az Urat, járuljatok eléje lelkendezve! Tudjátok meg, hogy az Úr az Isten; ő alkotott minket és az övéi vagyunk az ő népe s az ő legelőjének nyája. Lépjetek be kapuiba hálaadással, udvaraiba magasztalással. áldjátok őt, dicsérjétek nevét. Mert jó az Úr; Örökké tart kegyelme, nemzedékről nemzedékre hűsége.

Jn 15,18-21 - Ha a világ gyűlöl benneteket, tudjátok meg, hogy engem előbb gyűlölt nálatok. Ha a világból valók volnátok, a világ szeretné azt, ami az övé. Mivel nem vagytok a világból valók, hanem kiválasztottalak titeket a világból, azért gyűlöl benneteket a világ. Emlékezzetek a szóra, amit mondtam nektek: Nem nagyobb a szolga uránál. Ha engem üldöztek, titeket is üldözni fognak; ha az én szavamat megtartották, a tiéteket is megtartják majd. Ám mindezeket az én nevemért fogják tenni veletek, mert nem ismerik azt, aki küldött engem.

Jézus felkészíti Isten embereit arra, hogy ebben a világban nélküle is helyt álljanak. A felnőtté válás nem történhet meg, ha nem válunk le köldökzsinórunkról. Nekem magamnak kell kialakítanom viszonyomat azzal a környezettel, mely idegen számomra! Amíg nem vagyok erre képes, addig sérüléseket szenvedek, addig szüntelen azt fogom érezni, hogy bántanak. Pedig, valójában senki sem bántani akar, csak mindenki védekezik. Mert többnyire, mindegyikünk azt éli meg a környezetében, hogy támadások között kell élnie. Ez a rögeszménk, amiért számunkra, Istentől való személyiségünknek idegen e világ.

A legborzasztóbb az, hogy ezzel a felismeréssel nem bírunk, ezért az ösztönös védekezésünkkel folyamatosan eltávolodunk istenképűségünktől. A védekezésünkből lesz eltávolodásunk attól, amiről nem tudunk, hogy jó volna a számunkra. Sőt: azért védekezünk tulajdonképpen, hogy a miénk maradhasson az a szent személyiségünk, melyet azért veszítünk el, mert eleve a világ elhazudja előlünk Isten létét. Ami a Van, és amiben van, lehet a létünk.

Ez azért van így, amiért már szüleink sem értik azt, ami a LÉT fogalmát jelenti.

Vajon, van esélye az Emberiségnek rá, hogy visszataláljon a kezdetekhez, ahol Isten a VAN, és Akiben van Emberségünk? Istenem, Te esélyt adsz rá, hogy Emberiségünk visszatalálhasson ahhoz az ős igazsághoz, melyben értelmet nyerhet létezésünk, segíts, hogy szabad akaratunk ellenére is, vagy, pontosan azért, mert ekkora szabadsággal szeretsz bennünket, felismerjük a titkot, mely annyira az orrunk előtt van, hogy azért nem vesszük észre! Ámen