Két gondolat, melyek között összefüggést látok

Jer 7,23-28 - hanem ezt a parancsot adtam nekik: Hallgassatok szavamra, akkor Istenetek leszek, ti pedig az én népem lesztek! Járjatok mindig azon az úton, amelyet parancsolok nektek, hogy jó dolgotok legyen! De nem hallgatták meg, és nem hajtották ide fülüket, hanem gonosz szívük megátalkodottságában annak tanácsai szerint jártak; hátukat fordították felém, nem pedig arcukat. Attól a naptól fogva, amelyen kijöttek atyáitok Egyiptom földjéről, mind a mai napig küldtem hozzátok valamennyi szolgámat, a prófétákat; nap mint nap, idejekorán küldtem. De nem hallgattak rám, és nem hajtották ide fülüket, hanem megkeményítették nyakukat, és még gonoszabbul cselekedtek, mint atyáik. Ha elmondod nekik mindezeket az igéket, nem fognak rád hallgatni; ha szólítod őket, nem fognak válaszolni neked. Azért mondd nekik: Ez az a nemzet, mely nem hallgatott az Úrnak, az ő Istenének szavára, és nem fogadta meg az intelmet. Elveszett a hűség, eltűnt a szájukból.

Zs 94 - Jöjjetek, örvendezzünk az Úrnak, ujjongjunk szabadító Istenünknek. Járuljunk eléje magasztalással, vigadjunk előtte zsoltárokkal. Mert nagy Isten az Úr, hatalmas király ő minden istenen. Kezében vannak a föld mélységei, s övé a hegyek csúcsa. Övé a tenger, ő alkotta meg, s az ő keze formálta a szárazföldet. Jöjjetek, imádjuk, hajoljunk meg, boruljunk térdre az Úr, a mi alkotónk előtt! Mert ő az Úr, a mi Istenünk, mi pedig az ő legelőjének népe, s kezének juhai vagyunk. Ma, ha szavát meghalljátok: „Ne keményítsétek meg szíveteket, Mint Meribánál s Massza napján a pusztában, hol atyáitok megkísértettek engem: próbára tettek, bár látták műveimet. Negyven esztendeig undorodtam e nemzedéktől, s azt mondtam: Tévelygő szívű nép ez. Nem ismerték útjaimat, ezért haragomban megesküdtem: Nem mennek be nyugalmamba!”

Lk 11,14-23 - Egyszer kiűzött egy ördögöt, amely néma volt. Amikor az ördög kiment, a néma megszólalt, a nép pedig elcsodálkozott. De közülük néhányan így szóltak: „Az ördögök fejedelme, Belzebub által űzi ki az ördögöket.” Mások pedig égi jelet kértek tőle, hogy kísértsék. Ő azonban látta gondolataikat, és ezt mondta nekik: „Minden ország, amely önmagával meghasonlott, elpusztul, és ház házra omlik. Ha tehát a sátán meghasonlott önmagával, hogyan állhat fenn az ő országa? Azt mondjátok, hogy én Belzebub által űzöm ki az ördögöket. De ha én Belzebub által űzöm ki az ördögöket, a ti fiaitok ki által űzik ki? Ők lesznek tehát a ti bíráitok. De ha én Isten ujjával űzöm ki az ördögöket, bizonyára elérkezett hozzátok az Isten országa. Amikor az erős fegyverrel őrzi a házát, biztonságban van a vagyona. De ha nála erősebb jön, legyőzi őt, elveszi összes fegyverzetét, amelyben bízott, és elosztja zsákmányát. Aki nincs velem, ellenem van, s aki nem gyűjt velem, az szétszór.

Két gondolat, melyek között összefüggést látok:

„Elveszett a hűség, eltűnt a szájukból.” – „Aki nincs velem, ellenem van, s aki nem gyűjt velem, az szétszór.”

Ki az, aki azt mondhatja magáról, hogy Jézussal van? Aki kijelentheti, bátran, és meggyőződéssel, hogy Vele vagyok?! Aki Vele gyűjt?! A kijelentéseket úgy tudná kimondani magáról, mint ami – nyelvtanilag - folyamatos igeként lehet érvényes kijelentése?!

Nézzük meg, mit mond Jeremiás?  

„Hallgassatok szavamra, akkor Istenetek leszek, ti pedig az én népem lesztek!” – Melyikünk hallgat Isten szavára? Melyikünk jelentheti ki azt, hogy szüntelen, és egyértelműen Isten szavát követve él, cselekszik? Képesek vagyunk mindig azon az úton járni, amit parancsol?

Bizony, elmondhatom, mellemet verve, és lesütve fejem, azt, amit Jeremiás ad számba: „De nem hallgatták meg, és nem hajtották ide fülüket, hanem gonosz szívük megátalkodottságában annak tanácsai szerint jártak; hátukat fordították felém, nem pedig arcukat. (…) Ha elmondod nekik mindezeket az igéket, nem fognak rád hallgatni; ha szólítod őket, nem fognak válaszolni neked.” Ezért mondom azt, amit a próféta által üzen Isten, hogy rám és ránk is érvényes! „Ez az a nemzet, mely nem hallgatott az Úrnak, az ő Istenének szavára, és nem fogadta meg az intelmet.”

Ne dugjuk fejünket a homokba, ne mentsük fel magunkat, inkább tartsunk bűnbánatot, és kérdezzük meg, megkérdezem: hogyan tehetném jóvá bűnömet Istenem? Még, talán ideje van annak, hogy Jézus szavára felemeljem fejem, és azt mondjam: követlek, követni akarlak, tegyél engem tanítványoddá! Nem akarok bízni fegyverzetemben, Te legyél Istenem erősebb nálam, hogy megvédelmezz a gonosztól! A gonosz cselszövésétől, mely minduntalan eltéríteni akar arról az útról, melyen Te akarsz engem terelgetni. Csak azért, mert Te szelíd vagy és alázatos, nem hangoskodsz, és nem erővel próbálsz úrrá lenni rajtam, hanem a szeretet eszközével. Hiába szimpatikus nekem a Te módszered, szüntelen félek, és nem szeretek! Szeretetedben, szereteteddel, és szeretetednek akarok élni Istenem! Ámen