Hát pontosan ez az én aggodalmam oka

Ter 37,3-4.12-13a.17b-28 - Izrael ráadásul minden fiánál jobban szerette Józsefet, mert öregségében nemzette, ezért készíttetett neki egy tarka köntöst. Amikor testvérei látták, hogy apjuk őt minden fiánál jobban szereti, meggyűlölték, és egy jó szót sem tudtak szólni hozzá. Amikor testvérei egyszer apjuk nyájait legeltetve Szíchemben tartózkodtak, Izrael azt mondta Józsefnek: „Testvéreid Szíchemben legeltetik a juhokat. Gyere, hadd küldjelek el hozzájuk!” Ő azt felelte: Az ember erre azt felelte neki: „Elmentek innen, de hallottam, hogy azt mondták: „Menjünk Dótainba!”„ József elment tehát a testvérei után, és Dótainban meg is találta őket. Amikor messziről meglátták, mielőtt még odaért volna hozzájuk, arra gondoltak, hogy megölik. Így szóltak ugyanis egymáshoz: „Itt jön az álomlátó! Gyertek, öljük meg, dobjuk egy régi vízverembe, és mondjuk azt, hogy fenevad tépte szét. Akkor majd meglátjuk, mit használnak neki az álmai!” Amikor azonban Rúben meghallotta ezt, azon volt, hogy kiszabadítsa a kezükből, ezért így szólt: „Ne vegyétek el az életét! Ne ontsatok vért, inkább dobjátok ebbe a pusztai vízverembe, és őrizzétek meg tisztán a kezeteket!” Ezt csak azért mondta, mert ki akarta szabadítani a kezükből, és visszaadni atyjának. Így tehát, amikor odaért testvéreihez, azok tüstént lehúzták róla a tarka, bokáig érő köntöst, őt pedig beledobták a régi vízverembe, amelyben nem volt víz. Amikor aztán leültek enni, és föltekintve látták, hogy izmaelita vándorkereskedők jönnek arrafelé Gileádból, és fűszert, gyantát és mirhazsengét visznek tevéiken Egyiptomba. Júda ekkor azt mondta a testvéreinek: „Mi hasznunk, ha megöljük testvérünket, és a vérét eltitkoljuk? Jobb lesz, ha eladjuk az izmaelitáknak, és nem szennyezzük be a kezünket. Hiszen testünk és vérünk ő!” Testvérei hallgattak szavára, és amikor odaértek a mádiánita kereskedők, kihúzták a vízveremből, és eladták az izmaelitáknak húsz ezüstért. Azok elvitték Egyiptomba.

Zs 104,16-21 - Amikor éhséget bocsátott az országra, s összetörte kenyértartó botjukat. Elküldött előttük egy férfit, rabszolgának adták el Józsefet. Béklyóba szorították lábát, vas került a nyakára, amíg szava be nem teljesedett: az Úr igéje ugyanis igazolta őt. A király elküldött és megszabadíttatta, a népek fejedelme szabadon engedte; Háza urává tette őt és minden jószágának parancsolójává.

Mt 21,33-43.45-46 - Hallgassatok meg egy másik példabeszédet. Volt egy gazda: szőlőt ültetett, kerítést készített köréje, prést ásott benne és tornyot épített [Iz 5,1-2]. Aztán kiadta azt bérlőknek, és idegen földre utazott. Amikor elközelgett a szüret ideje, elküldte szolgáit a bérlőkhöz, hogy szedjék be a termését. A bérlők azonban megragadták a szolgáit; az egyiket megverték, a másikat megölték, a harmadikat megkövezték. Ekkor ismét küldött más szolgákat, az előzőknél többet, de azok éppúgy tettek velük is. Végül elküldte hozzájuk a fiát, mondván: „A fiamat majd tiszteletben tartják.” De a bérlők, mihelyt meglátták a fiút, azt mondták egymás között: „Itt az örökös, gyertek, öljük meg, és szerezzük meg az örökségét.” Megragadták őt, kidobták a szőlőn kívülre és megölték. Amikor tehát eljön a szőlő ura, mit fog tenni ezekkel a bérlőkkel?” Azt felelték neki: „A gonoszokat kegyetlenül el fogja pusztítani, a szőlőt pedig más bérlőknek adja, akik megadják neki a termést a maga idejében.” Jézus ekkor azt mondta nekik: „Sohasem olvastátok az Írásokban: „A kő, amelyet az építők elvetettek, szegletkővé lett; az Úr tette azzá, és ez csodálatos a mi szemünkben”? [Zsolt 118,22-23] Ezért mondom nektek, hogy elveszik tőletek az Isten országát, és olyan népnek adják, amely meghozza annak gyümölcseit. Példabeszédeit hallva a főpapok és a farizeusok megértették, hogy róluk beszél. Ekkor el akarták őt fogni, de féltek a tömegtől, mert az emberek prófétának tartották őt.

Hát pontosan ez az én aggodalmam oka: „A gonoszokat kegyetlenül el fogja pusztítani, a szőlőt pedig más bérlőknek adja, akik megadják neki a termést a maga idejében.” „Ezért mondom nektek, hogy elveszik tőletek az Isten országát, és olyan népnek adják, amely meghozza annak gyümölcseit”! Mennyire farizeusi lelkületűek vagyunk, ma, mi, keresztények? Mintha ránk is érvényes lenne, mai civilizált népek vallásosságára az, amit Jézus akkor, a főpapoknak, a farizeusoknak mondott! Nézzük meg, hogy mennyien távolodnak el a történelmi egyházaktól, és alakítanak, vagy csatlakoznak új egyházakhoz!

Miért? Mi az, ami elriasztja az embereket, ami hiteltelenné teszi a kétezer éves kereszténységet? Honnan kellene meríteni bűnbánatunkat, azaz lelkiismeretvizsgálatunkhoz erőt? Dogmák, egyházjog, törvények és szokásrend, kultúránk és liturgiánk. Miért nem törődünk többet a tartalommal, mint a formákkal, melyek mára kiüresedtek, és nincs hozzájuk viszonyunk. Olyan viszony, mely a Krisztus kapcsolatunkból táplálkozik?

Lehetséges, hogy nem véletlen az, hogy a papság létszámában, és erejében is fogyatkozik. Talán, pontosan a klérus az a nyomasztó jelenlét, mely nem engedi meg a változást, a megújulást az Egyházban. Kerékkötői a személyes istenkapcsolatokból eredő erők működésének, hiszen, akkor pontosan az a jog sérül, amely élteti őket. Szomorúan mondom ezt, mert nem gondolom, hogy így kellene ennek lennie. Ha nekik volna személyes istenkapcsolatuk, akkor nem kellene a reverendájuk mögé bújniuk. Akkor felvállalhatnák azt a karizmát, ami a személyes Isten élményükből tud erőt meríteni. Akkor megtapasztalnák Isten végtelen alázatát, szelídségét, és azt, hogy mit jelent az, hogy a szeretetben rejlik Isten ereje és nem a törvényben!  

József esete, és Jézus esete, szinte azonos. A közöttük lévő korok különbsége is lehet talán azonos, a mi mai korunkkal. Vagyis, azt merem mondani, hogy az Ember nem változik. Csak az idő, melyben az Ember gyengeségei újra és újra elértéktelenítik Isten szándékát. Az Ember gyengesége pedig azt jelenti, hogy bizony, a sátán ereje ezt az emberi anyagot bizony, képes uralni, a Lélek ereje ellenében! És fel is használ minden eszközt arra, hogy még ebbe az életben elidegenítse az Embert Istentől. Mert tudja, hogy hatalma csak és kizárólag ebben a teremtett, anyagelvű és érvényű világban van, ezen túl nincs.

Isten kegyelme minden sátáni mesterkedésnél is hatalmasabb! Nem engedi, hogy a sátán szándékával érjen véget a törvény! A szeretet az Élet! És nem az Élet a szeretet! Ebben van reményem! Köszönöm Istenem! Ámen