Jakab apostol levele azokat szólítja meg
Jak 1,1-11 - Jakab, Istennek és az Úr Jézus Krisztusnak szolgája üdvözletét küldi a szórványban élő tizenkét nemzetségnek! Mindig örömnek tartsátok, testvéreim, ha különféle kísértésbe estek, hiszen tudjátok, hogy a hitetek megpróbálása béketűrést szerez. A béketűrés pedig tökéletességre viszi a tetteket, hogy minden fogyatkozás nélkül tökéletesek és feddhetetlenek legyetek. Ha pedig valaki közületek szűkölködik bölcsességben, kérje azt Istentől, aki mindenkinek bőven ad, szemrehányás nélkül meg fogja adni neki. De ne kételkedve, hanem hittel kérje, mert aki kételkedik, hasonló a tenger hullámához, amelyet a szél fölver, és ide-oda hajszol. Az ilyen ember ne gondolja, hogy kap valamit az Úrtól. Minden útján állhatatlan a kettős lelkű ember. A szegény sorsú testvér azzal dicsekedjék, hogy felemelték, a gazdag viszont azzal, hogy megalázták, mert el fog tűnni, mint a fű virága. Fölkelt ugyanis a nap perzselő hevével, kiszárította a füvet, lehullott a virága, s tönkrement a színpompája; így fog a gazdag is elhervadni az ő útján.
Zs 118,67-76 - Amíg megalázás nem ért, tévelyegtem, most azonban teljesítem immár, amit elrendeltél. Jóságos vagy te: jóvoltodban taníts meg engem rendeleteidre. A hatalmasok álnokságokat gondolnak ki ellenem, de én teljes szívvel megtartom parancsaidat. Az ő szívük megalvadt, mint a zsír, én azonban törvényeidben gyönyörködöm. Javamra válik, hogy megaláztál engem, hogy megtanuljam igazságaidat. Szád törvénye nekem többet ér mint ezernyi arany és ezüst. Kezed teremtett és formált engem, adj értelmet, hogy megtanuljam parancsaidat. Örvendezve néznek engem, akik téged félnek, mert erősen bízom szavaidban. Tudom, Uram, hogy ítéleteid igazságosak, és méltán aláztál meg engem. Vigasztaljon meg engem irgalmad, miként szolgádnak ígérted.
Mk 8,11-13 - Mikor kiszállt, a farizeusok elkezdtek vele vitatkozni, és kísértették őt, égi jelet kérve tőle. Ekkor lelke mélyéből felsóhajtott és azt mondta: „Miért kér jelet ez a nemzedék? Bizony, mondom nektek: nem kap jelet ez a nemzedék.” Azután otthagyta őket, ismét a hajóba szállt, és átkelt a túlsó partra.
Jakab apostol levele azokat szólítja meg, akik rendezetlenek, szétszórtak, bizonytalanok. Bizony, magamra ismerek, magunkra. A mai kor emberére, akit rángatlan izmusok, érvek, médiák, médiumok; azaz: mindenféle istenek, akik hatalmat akarnak, és uralkodni Isten népe felett is! Mindenek feletti hatalmat akarnak ezek az istenek. Hogy ismerhetők fel ők? Minden évben legalább egyszer elhangzik az a gazdasági érdek, mely azt tartja szem előtt, hogy mennyi nyereséget ért el az adott cég az adott évben. De mi van az elért eredménynek a hátterében? Taktika, személyes érdek érvényesítése, mely győzelmet akar mások felett, valakik érték többlete feletti hatalmat akar megszerezni, azért, hogy célját elérhesse. Elérhető e, önös célom úgy, hogy ne sértse más érdekét? Ha nem, akkor meg kell tennem azokat a lépéseket, melyek a másik érdekét alárendelik az én érdekemnek. Másképpen eredmény, egy állandó produktumnövekedés nem érhető el! Nézzük csak meg, hogy a pénzügyi szektorban milyen harc, küzdelem folyik a befektetések kihelyezésére, mely egy adott pénzintézet nyereségének növekedését eredményezheti. És, egy komolyabb, esetleg nemzetközi pénzintézet, a maga érdekét már nem is a személyeken keresztül, hanem társadalmi szervezeteken, nemzetközi vállalatokon keresztül igyekszik érvényesíteni stratégiával, kidolgozott koncepciókkal, vagyis előre, jól megfontolt módszerekkel.
Sajnos, és talán észre sem vesszük, hogy mára ezt a módszert már olyan professzionálisan használja a világ, versenyben (!), hogy már az egyén szintjén is – elsősorban az alkalmazottakon keresztül – képes meggyőzni a világot, hogy ez a módszer, ez a logika, ez az észjárás a helyes, és mindenki számára hasznos, tehát jó. Itt arról a világról beszélek, mely gazdasági hatalommal bír, és mely hatalom, képes uralkodó erőként jelen lenni, és jellemzőjévé válni korunknak. Istenek hada szál szembe az egyénnel, a személyiséggel!
Ebben a félrevezetett világban, hogy kap helyet az Egy, Igaz Isten?! Aki nem az anyagi érdekeltséget tekinti értéknek, jónak?
Csak, mert Isten, a Teremtő, nagyon jól tudja, hogy minden mi anyag, csupán teremtett éppen ezért időben és térben változó, benne semmi sem állandó, és végképp nem örök!
Egy emberöltő alatt meg lehet bolondítani a világot! 1939-1945 között volt a II. Világháború! Még élnek azok, akik annak részesei voltak. Ők a megmondhatói, hogy mit fordult, változott a világ az óta! A világháború óta már megélt a világ több gazdasági válságot, rengeteg helyi háborús történetet, és hatalmas technikai átalakulás zajlott le. Volt orsós magnó, majd bakelit lemez, volt CD, majd DVD, volt film technika, majd videó technika, volt rádió, TV, és van internet, volt vezetékes telefon, van mobil telefon, műholdas közvetítés, és már a mai technikákat fel sem említem, mert olyan mértékű kalandozás folyik a technika területén, amit szinte követni is nehéz. És ez mind a pénzköltést generálja. Amihez pénz kell az embereknek, hogy tudjanak abból vásárolni, költeni. Mindez többről szól, mint az Ember fejlődéséről? Talán nem többről, hanem másról! Azt merem kijelenteni, hogy az Ember nem fejlődik ebben a küzdelemben, sőt, sokkalta inkább önmagát navigálja félre, amiért nem azzal törődik Aki, hanem azzal, hogy Ami. Nézzük csak meg, van a munkának erkölcsi motivációja? (Miért megy el minden reggel munkába minden ember? Azért, hogy valamit hozzá adjon a másik megélhetéséért? Nem! Azért megy el minden ember dolgozni, hogy maga számára megtermelje a megélhetését. Jólétet nekem! Mert nem a napi betevőre kell, hiszen azt már elköltöttem akkor, amikor hitelt vettem fel. Azért kell jövedelmet termelnem, hogy visszafizessem a hitelt, de megvehessem a napi megélhetéshez szükségest is, ja, meg azért, hogy még azokat is megvásárolhassam, amit éppen reklámoznak.) Én, a személy, hogyan tudok ebből a világból minél nagyobb hasznot húzni, eredményessé mi tehet engem ebben a világban? Miközben elértéktelenedik a másik ember a számomra, … észre sem veszem, hogy eközben, önmagamat is leértékelem, leminősítem!
„Miért kér jelet ez a nemzedék?” – valójában, már nem is kér jelet, ez a nemzedék! A jeleket is maga akarja gyártani a maga számára. Önmagunkat akarjuk sikeressé tenni, boldoggá tenni. Számunkra már csak az a siker, amiről azt hihetjük, hogy mi magunk, a magunk erejéből értünk el! Lehet, hogy néhányan még értetlenül állnak az előtt, hogy ma nincsenek csodák - tehát kijelenthetem nyíltan, bizonyíthatóan a számomra – amiből következik, hogy talán nincs is Isten! Csak, hogy, Isten, bár személyesen szereti az Embert, személyesen elkötelezett az Ember iránt, mégis, az Ő számára a jó azt jelenti, ami mindeneknek javára jó! Vagyis, Jézus a csodákat, ha felfigyeltünk rá, mindig úgy hajtotta végre, az Atya Isten nevében, és akarata szerint, hogy az a közösség hitét legyen képes megerősíteni, Benne! Rá irányítsa a figyelmünket.
Ismerünk ma, olyan közösséget, akit egy csoda meggyőzhetne? Mert vannak csodák, de a közösségben már észre sem vehetjük, mert gyenge a hitünk, és inkább engedünk annak a kijelentésnek, mely kétkedően tekint a csodára. Nem hisszük Isten végtelen szeretetét, és Emberért való cselekvését! Ma már, csak személyes meggyőzéssel tud Isten eredményt elérni. Istenem, Atyám, Te ítéld meg, hogy mi, keresztények, képesek vagyunk fékezni, ellensúlyozni, a gonosz erők mozgását a világban? Ha elégedetlen vagy velünk, akkor kérlek, hogy engem, és szeretteimet, környezetemre segíts hatni! Belássuk, és megértsük szándékodat velünk, és engedelmesek legyünk Neked, hittel és szeretettel, Krisztus nevére!
Jelentem a megváltása a világnak megtörtént, de csak személyek számára adatik meg, hogy megváltottá lehessenek! Köszönöm Istenem azt a szeretetet, amit kinyilvánítasz a kicsinyeknek! Ámen