Ma van Mária születésnapjának ünnepe

2Mak 6,18-31 - Eleazárnak, a legkiválóbb írástudók egyikének, egy élemedett korú és tisztes külsejű férfinak erőszakkal kinyitották a száját, így akarták kényszeríteni, hogy disznóhúst egyen. Ő azonban a dicső halált többre becsülte a gyalázatos életnél, ezért önként ment a vesztőhelyre. Jól tudta ugyanis, hogy miként kell viselkednie. Ezért hűséges kitartással el volt tökélve arra, hogy az élethez való ragaszkodás miatt tiltott dolgot nem enged meg magának. Ekkor a körülállók hamis szánakozástól indíttatva, mivel régi barátság fűzte őket ehhez a férfihoz, félrevonták őt, és titokban arra kérték, hogy olyan húst hozasson, amelyből neki is szabad ennie, és tegyen úgy, mintha a király rendelete értelmében az áldozati húsból enne, így aztán megszabadul a haláltól. A férfi iránt való régi barátságból tanúsítottak ilyen emberies bánásmódot vele szemben. Ő azonban arra a tiszteletre gondolt, amely korát és öregségét méltán megillette, és arra a veleszületett nemességre, amelyben megőszült, valamint azokra az erényes cselekedeteire, amelyeket gyermekkorától fogva gyakorolt, ezért a szent s az Isten által hozott törvény értelmében azonnal válaszolt és kijelentette, hogy küldjék csak inkább az alvilágba. „Mert nem illik -- mondta -- a színlelés a mi életkorunkhoz. Sok ifjú ugyanis abban a hitben volna, hogy a kilencvenéves Eleazár a pogányok életére tért át, és így tévútra vezetné őket az én színlelésem, s egy múló élet parányi idejéhez való ragaszkodásom. Ezáltal pedig szégyent és átkot hívnék le vénségemre. Az emberek büntetésétől a jelen pillanatban megszabadulnék ugyan, a Mindenható kezét azonban sem élve, sem halva el nem kerülhetem. Azért elszántan válok meg életemtől, így legalább méltónak mutatom magam idős koromhoz. Készséges szívvel és bátorsággal halok tisztes halált a magasztos és szent törvényekért, hogy nemes példát adjak az ifjaknak.” E szavak után azonnal a vesztőhelyre hurcolták. Azok pedig, akik vezették, és kis idővel előbb még jóindulattal voltak irányában, haragra gerjedtek azok miatt a szavak miatt, amelyeket mondott, mert azt gondolták, hogy kevélységből mondta azokat. Amikor aztán az ütések következtében már-már a halálán volt, felsóhajtott és így szólt: „Uram! Te, aki birtokában vagy a szent tudásnak, te jól tudod, hogy én, bár megmenekülhettem volna a haláltól, kínos fájdalmakat szenvedek testemben, irántad való félelemből azonban készségesen viselem el őket lelkemben.” Így halt meg, és halálának emlékét mint a hősiesség és bátorság példaképét hagyta hátra nemcsak az ifjaknak, hanem az egész nemzetnek is.

Zs 3 - Dávid zsoltára, amikor fia, Absalom elől menekült. Uram, számosan szorongatnak engem, és sokan kelnek föl ellenem! Sokan mondják rám: „Nincsen segítsége Istenében!” Ám te, Uram, oltalmam vagy nekem, dicsőségem vagy, és fölemeled fejem. Hangos szómmal az Úrhoz kiáltottam, s szent hegyéről meghallgatott engem. Aludni tértem, s álomba merültem, és felébredtem, mert az Úr fölkarolt engem. Nem félek ezernyi néptől, amely körös-körül rám tör. Kelj fel, Uram, szabadíts meg, Istenem! Te arcul csaptad minden ellenségem, a bűnösök fogát összetörted. Az Úré a szabadítás, legyen áldásod népeden!

Lk 19,1-10 - Ezután bement Jerikóba és áthaladt rajta. Ekkor íme, egy Zakeus nevű férfi, aki a vámosok feje volt és gazdag, szerette volna látni, hogy ki az a Jézus, de nem tudta a tömeg miatt, mert alacsony termetű volt. Előre futott tehát, felmászott egy vadfügefára, hogy lássa őt, mert arra kellett elmennie. Amikor Jézus arra a helyre ért, fölnézett, meglátta őt, és ezt mondta neki: „Zakeus! Jöjj le hamar, mert ma a te házadban kell megszállnom.” Erre az sietve lemászott, és örömmel befogadta. Akik ezt látták, mindannyian zúgolódva mondták: „Bűnös embernél száll meg!” Zakeus azonban odaállt, és azt mondta az Úrnak: „Uram, íme, vagyonom felét a szegényeknek adom, és ha valakit valamiben megcsaltam, négyannyit adok helyette.” Jézus azt mondta neki: „Ma üdvösség köszöntött erre a házra, hiszen ő is Ábrahám fia. Az Emberfia ugyanis azért jött, hogy megkeresse és megmentse, ami elveszett.”

Ma van Mária születésnapjának ünnepe. Mégis, én a mai nap általános ige helyeit választom elmélkedésemre. Eleazár példája indít erre, mely a 2 Makabeusok könyvében van megírva. És fejet hajtok Eleazár előtt. De így hajtok fejet Szűz Mária előtt is, Aki, hitem szerint, hasonló tisztasággal, hasonló lelkülettel viseltetett, hogy méltó lehetett az istenanyaságra!

Nekem, mintaként, példaként van szükségem Rá! Lehetséges Embernek, amit én magam képtelennek érzek.

Én inkább vagyok egy Zakeus. Aki bűnösként, megvetettként, kíváncsian és álmodozva vágyakozom Krisztust követni. Szeretnék megfelelni és alkalmassá lenni a tanítványságára! Sziklaszilárdan menni azon az úton, melyet Ő mutat, nem kompromisszumokat kötni, és lojalitással viseltetni, vagy eleget tenni mások igényeinek, akik azt állítják, hogy ők tudják mi a helyes. Olyan tisztának, olyan őszintének, és olyan egyértelműnek lenni, következetesnek és állhatatosnak a hitben, aki megtérések apró sorozatán keresztül eljuthat Isten látására, a szentek közösségére! Akire Isten rábízhatja magát, és a feladatot bátran, biztonságban tudhatja magát általam, és bizonyossága lehet abban, hogy az, amit rám bíz, az el lesz végezve. Ezért keresem minden nappal Krisztussal a közösséget, egyre jobban. Hogy megtalálhasson, és megmenthessen, önmagamtól, elveszett énemtől. Érzem szüntelen a kettősség nyomorúságát, a világban megfelelés kényszerűségét, mely fékezi a megszentelődésre vezető, az isteni jóra való alkalmasságomat.

Minek kell megfelelnem? A jószándékú ember kihívásainak, vagy annak, amire Istentől érzek hivatást magamban? Mert hiszem, hogy Isten az embereken keresztül is szólít bennünket. Mégis, a lelkek megkülönböztetése, hitem gyengesége miatt nem túl könnyű. Mi az, amit meg kell tennem, és mi az, amit nem szabad elhagynom? Bizony, mindig van valami és valaki, akire nem vagyok képes elég figyelmet szentelni. Aminek elmulasztása miatt frusztrálódok.

Ezért kell minden nappal közelebb, és közelebb férkőznöm Krisztushoz! Ehhez kérem Isten Szentlelkének kegyelmét, hogy a gyenge énem ellen legyen erősségemmé! Ahogy Mária, ahogy Eleazár, úgy én is lehessek Isten szolgálatára alkalmas, képes, és elégséges. Segíts engem Istenem! Ámen