A hálából kell elindulni

Róm 6,12-18 - Ne uralkodjék tehát a bűn halandó testetekben, ne engedelmeskedjetek kívánságainak, de ne is adjátok oda tagjaitokat a bűnnek a gonoszság fegyvereiként, hanem mint akik a halálból életre keltetek, adjátok magatokat Istennek, s tagjaitokat is, mint az igazság fegyvereit, adjátok Istennek. Mert a bűn nem fog uralkodni rajtatok, hisz nem vagytok már a törvény alatt, hanem a kegyelem alatt. Mi következik tehát ebből? Vétkezzünk, mert nem a törvény, hanem a kegyelem alatt vagyunk? Isten ments! Nem tudjátok, hogy ha odaadjátok magatokat szolgák gyanánt engedelmességre annak, akinek engedelmeskedtek, a szolgái vagytok: vagy a bűné a halálra, vagy az engedelmességé a megigazulásra? Hála legyen azonban Istennek, hogy bár szolgái voltatok a bűnnek, szívből engedelmesek lettetek annak a tanításnak, amelynek Isten átadott titeket, s így megszabadultatok a bűntől, és az igazság szolgái lettetek.

Zs 123 - Zarándok-ének. Dávidtól. Ha nem az Úr lett volna velünk, - vallja meg most Izrael, - ha nem az Úr lett volna velünk, amikor az emberek fölkeltek ellenünk, talán elevenen nyeltek volna el minket, amikor haragjuk felgerjedt ellenünk. Talán elnyeltek volna minket a vizek, rohanó patak árasztott volna el minket, talán elborítottak volna a felbőszült vizek. Áldott az Úr, aki nem engedte meg, hogy fogaik martaléka legyünk! Megszabadultunk, mint a madár, a vadászok csapdájától. A csapda összetört és mi megszabadultunk. Az Úr nevében van a mi segítségünk, aki az eget és a földet alkotta.

Lk 12,39-48 - Azt is tudjátok meg: ha tudná a házigazda, hogy melyik órában jön a tolvaj, nem engedné betörni a házába. Ti is legyetek készen, mert amelyik órában nem is gondoljátok, eljön az Emberfia.” Péter ekkor megkérdezte: „Uram! Nekünk mondod ezt a példabeszédet, vagy mindenkinek?” Az Úr így válaszolt: „Mit gondolsz, ki az a hű és okos intéző, akit az úr a házanépe fölé rendel, hogy idejében kiadja részüket az élelemből? Boldog az a szolga, akit ura ebben a munkában talál, amikor megérkezik. Bizony, mondom nektek: minden vagyona fölé rendeli őt. De ha ez a szolga azt mondja magában: „Késik az én uram”, és verni kezdi a szolgákat és szolgálókat, eszik-iszik és részegeskedik, megjön annak a szolgának az ura azon a napon, amelyen nem várja, és abban az órában, amelyet nem ismer. Kegyetlenül megbünteti és a hűtlenek sorsára juttatja. Az a szolga pedig, aki ismerte ura akaratát, de nem hajtotta végre azt és nem cselekedett akarata szerint, sok verést fog kapni. Aki pedig nem ismerte, és úgy tette azt, amiért büntetést érdemel, kevesebb verést kap. Mert attól, akinek sokat adtak, sokat fognak követelni, és attól, akire sokat bíztak, többet fognak számon kérni.

A hálából kell elindulni, és felcseperedni az engedelmességre, hogy megigazultakká lehessünk! Ma ezt leheli fülembe Istenem Szent Lelke.

Képes vagyok szívből hálát adni? Miért is adok hálát? Hogy a bűn szolgaságából Isten kiemel a Tőle való tanításra! Hogy Igazsága szolgálatára bírjon!

Erre van képességünk, módunk, lehetőségünk. Kinek-kinek hite mértékében, és kegyelmi adományaink, karizmáink, képességeink, adottságaink szerint. – Pál beszél erről a Római levél 12. fejezetében. Ott elhangzik néhány adomány. Azonban, az 1Kor 12-ben erről másképpen beszél. És megint másként az Efezusi hívekhez, levelének 4. fejezetében.

És, mégsem az a legfontosabb, hogy ismerjem milyen képességekkel áldott meg az Isten! Hanem az engedelmesség! Megengedővé tenni magam a tanítására!

Rá, az én Uramra, Istenemre figyelni, Rá fókuszálni! Meggyőző legyen számára az én elköteleződésem, hogy átadtam minden feltétel nélkül Neki az életemet!

Talán, valami ilyesmire gondol Jézus, amikor Nikodémusnak, ennek a zsidó tanítónak ezt mondja: „A szél ott fúj, ahol akar. Hallod a zúgását, de nem tudod, honnan jön, és hová megy. Így van mindaz, aki a Lélektől született.” Megengedni a Léleknek, hogy mint a szél, engem oda vigyen, ahova Ő akar, és arra használjon, amire Ő akar.

Amikor Nikodémust, Jézusnak még ez a felelete sem győzi meg, akkor azt mondja Neki: „amit tudunk, azt mondjuk el, és amit láttunk, arról tanúskodunk”. Mit tudok, és mit látok? Ha újjá születtem, vízből és Lélekből, akkor talán képessé lehetek – előbb, vagy utóbb – megigazulásra is! Tudva, hogy amit rám bízott Isten, azt nem szabad eltékozolnom, és nem is szabad lebecsülnöm! Mert mindazt arra kaptam, hogy azzal szolgáljam Isten országának épülését! Hát legyen Istenem, Atyám akaratod szerint, legyőzve önmagam kereteit! Ámen