Hallani, meghallani, meghallgatni
Agg 1,1-8 - Dáriusz király második esztendejében, a hatodik hónapban, a hónap első napján az Úr a következő szózatot intézte Aggeus próféta által Zerubbábelhez, Salátiel fiához, Júda helytartójához, és Jézushoz, Joszedek fiához, a főpaphoz: „Ezt üzeni a Seregek Ura: Ez a nép azt mondja: „Nem jött el még az idő az Úr házának felépítésére!”„ Erre ezt mondta az Úr Aggeus próféta által: „Annak bezzeg itt van már az ideje, hogy ti mennyezetes házakban lakjatok, holott ez a ház még romokban hever? Nos tehát így szól a Seregek Ura: Fontoljátok csak meg sorsotokat! Sokat vetettetek, de keveset takarítottatok be; ettetek, de jól nem laktatok; ittatok, de meg nem részegültetek; öltözködtetek, de föl nem melegedtetek; és aki összegyűjtötte bérét, lyukas erszénybe rakta. Így szól a Seregek Ura: Fontoljátok meg sorsotokat! Menjetek fel a hegyre, hozzatok fát és építsétek fel a templomot, hogy kedvemet és dicsőségemet találjam benne - mondja az Úr.
Zs 149 - ALLELUJA! Énekeljetek az Úrnak új éneket, zengjen a szentek gyülekezetében dicsérete! Örvendezzék Izrael az ő alkotójának, Sion fiai ujjongjanak királyuknak! Dicsőítsék nevét körtánccal, dobbal és lanttal zengjenek neki! Mert az Úr kedveli népét, diadalra juttatja az alázatosakat. Ujjongnak majd a szentek dicsőségben, és örvendeznek fekvőhelyükön. Szájukban Isten magasztalása lesz, és kétélű kard a kezükben, hogy bosszút álljanak a nemzeteken megfenyítik a népeket, láncra verik királyaikat, vasbilincsbe nagyjaikat, és végrehajtják rajtuk a megírt ítéletet: Dicsősége lesz ez minden szentjének! ALLELUJA!
Lk 9,7-9 - Heródes negyedes fejedelem hallott mindenről, ami történt, és zavarban volt, mivel egyesek azt mondták: „János támadt fel halottaiból”, némelyek pedig, hogy „Illés jelent meg”, mások meg: „a régi próféták közül támadt fel valamelyik”. Ekkor Heródes azt mondta: „Jánost lefejeztettem; kicsoda tehát ez, akiről ilyeneket hallok?” És látni akarta őt.
Hallani, meghallani, meghallgatni, hogy majd megláthassam. Ebben a lényeges momentum az, hogy, ha hallok róla, akkor azzal ne elégedjek meg. Mert csak az érinthet meg, csak az bír változásra, ha Őt magát én magam hallom! És elkezdek odahallgatni Rá. Nehogy úgy tegyek, mint ahogy Heródes tett, aki, bár hallott Jánosról, hallgatta Jánost, de nem hallgatta meg. Ebből az esetből sem vont le helyes következtetést, így, amikor Jézusról hall, sem tud Vele mit kezdeni. Megmarad a magába zártságában. Azaz: nem képes a megújulásra, nem jut el a megtérés izgalmas, és felszabadító élményére. De, hát ő még nem hallott Isten tervéről. Arról, hogy lesz szabadulása embernek bűneitől! Jézus az, Akiben Isten meghirdeti minden ember megváltását!
A megváltásom elfogadására feleletem a megtérés! Belátom, hogy hibáztam, vétkeztem, hogy bűnös vagyok, és kérem Isten megbocsátó, irgalmas szeretetét! A találkozás Istennel ott jön létre, amikor megtapasztalom, megélem, és elfogadni képessé teszem magam rá, hogy megbocsát, visszafogad! Átölel, és ünneplő köntösét adja rám, sőt, még lakomát is rendez annak örömére, hogy megtérésemre kész vagyok. Így lesz érthetővé számomra az a kijelentése Jézusnak, hogy „nagyobb öröm lesz a mennyben is egy megtérő bűnös miatt, mint kilencvenkilenc igaz miatt, akinek nincs szüksége megtérésre.” [Lk 15,7]
Szóval, a mai evangélium példája kapcsán az a dal jut az eszembe, hogy „láss, ne csak nézz!” De meglátni csak akkor fogom, ha hallgatok rá, ha van hallásom rá, hogy meghalljam, amit nekem akar mondani Jézus! „Én azonban igazságban látom meg arcodat, és színed látása tölt el amikor fölébredek.” [Zsolt 17,15] Ébredésem legyen az Életre, Aki Te vagy Istenem! Ámen
