A gyermek, aki mindenre rácsodálkozik

1Tim 3,14-16 - Azért írom ezeket neked - bár remélem, hogy hamarosan hozzád jutok -, hogy ha késlekedném is, tudd, hogy hogyan kell forgolódnod az Isten házában, amely az élő Isten egyháza, az igazság oszlopa és szilárd alapja. Márpedig nyilvánvalóan nagy dolog a jámborság titka, amely testben kinyilvánította magát, a Lélek által igazolást nyert, bemutatták az angyaloknak, a pogányok között hirdették, világszerte hittek benne, s fölment a dicsőségbe.

Zs 110 - Hálát adok az Úrnak, teljes szívemből, az igazak tanácsában és a gyülekezetben. Nagyok az Úr cselekedetei, kívánatosak mindenkinek, aki vágyik utánuk. Fönséges és ékesség az ő műve, és igazsága megmarad örökkön örökké. Emléket állított csodáinak, irgalmas és kegyes Úr. Enni adott az őt félőknek; Szövetségéről mindenkor megemlékezik. Megmutatta népének hatalmas művei erejét, nekik adta a nemzetek örökségét; Kezének műve igazmondás és igaz ítélet. Mind megbízhatók az ő rendelkezései; Örökkön örökké szilárdan állnak, hűségben és igazságban születtek. Megváltást küldött népének, örökre elrendelte szövetségét. Szent és félelmetes az ő neve. A bölcsesség kezdete az Úr félelme, helyesen gondolkodik mindenki, aki aszerint cselekszik; Dicsérete megmarad örökkön örökké. ALLELUJA!

Lk 7,31-35 - Ugyan kihez is hasonlítsam ezt a nemzedéket? Kihez hasonlók ők? Hasonlók a piacon üldögélő gyermekekhez, akik így kiáltoznak egymásnak: „Furulyáztunk nektek, de nem táncoltatok, siratót énekeltünk, de nem sírtatok!” Mert eljött Keresztelő János, kenyeret nem eszik és bort nem iszik, és azt mondjátok: „Ördöge van!” Eljött az Emberfia, eszik és iszik, és azt mondjátok: „Íme, a falánk és borissza ember, a vámszedők és bűnösök barátja!” De a bölcsességet igazolja annak minden fia.”

A gyermek, aki mindenre rácsodálkozik, majd megy tovább. Mert újabb és újabb csodákra talál, melyek feledtetik az előbbieket. Azaz, Jézus nem dicséretként, nem is elismerésként említi e hasonlatot, amikor a nemzedékéről beszél. Én így értem.

Pedig, Ő azt szeretné, ha az Ember, megérteni méltóztatna, hogy mire van rendelve, mi a kiválasztottakkal Isten szándéka.

Ne felejtsük el, hogy Jézus zsidó volt, és a zsidó néphez jött el, követségben a zsidó nép Istenétől! Tehát, téríteni jött, azért cselekszik mindent, hogy megtérjenek a zsidók arra a hitre, amit félre magyaráznak, félre ismernek, félre értenek. Jöhet János, jöhet Jézus, mindegy. Mert nem értik, nem képesek, vagy nem is akarnak változtatni jól beidegződött, számukra úgy vélik, e világi alapállásukban nekik kifizetődő, és hasznos vallásosságukon.

A mai evangéliumi fejezet valójában ott kezdődik, amikor Jézus elengedi János tanítványait, és a néphez fordul. Akik most nem Jánost akarják már hallani, mert Jézus tettei olyan erővel hatnak rájuk, ami ámulatba ejti őket. János csodatettei már megvoltak a számukra, most kell újabb csoda, újabb esemény, amire rácsodálkozhatnak. Csodaváró nemzedék, gyerekes nemzedék, akik még nem jutottak el odáig, hogy az, mai megérintette őket, azzal dolguk is van! Üzenet van minden olyan dologban, ami meghökkent, megérint, felborzolja körülöttem az állóvizet. Nem elég csodálkozni, a csodán túl van az, amire rá kell ismernem, amivel dolgom van, amivel foglalkoznom kell, ami változásra próbál engem bírni.

Én úgy értem, hogy Jézus szándéka az, hogy megértesse, hogy a hívő ember dolga az:

A Mindenséget megragadni, és Hozzá hasonlóvá tenni a Világot!

Amiben, persze, benne van az, hogy önmaga, a személy, az egyes ember is hasonuljon a Mindenséghez. De nem ez a végcél, nem ez az eredmény. Ez csak az út része. Isten mindenek üdvösségére küldte el a Fiút a világba, és áldozta fel a világ asztalán. Isten szeretete nem ott ér véget, hogy örömömet leljem benne. Isten szeretete, ahogy Jézuson át akart sütni, át akar sütni, és lángba akar borítani mindent, úgy akar rajtam keresztül is lángot vetni, és körülöttem is lángba borítani mindent! „

Képes az ember, vajon, az Isten bölcsességét visszaigazolni? Az egyes ember, és az emberiség?

A játszadozó gyermek együgyűsége, kevés az üdvösséghez, úgy tűnik!

„Lobbants szenvedélyes szerelmet szívemben az én Uram Jézus és embertársaim iránt. Boríts lángba, hogy általam más szívek is lángolhassanak az Igazságért, mely szabaddá tesz minket az Atya akaratának betöltésére. Uram, add meg nekem a kegyelmet, hogy szívemet mindig az örök és időtlen dolgok felé fordítsam! (a Regnum Christi Apostoli Mozgalom napi elmélkedéséből) Ámen”