Örömre vagyunk hivatva!

ApCsel 18,23-28 - Miután itt töltött egy bizonyos időt, útra kelt, és sorjában bejárta Galácia tartományát és Frígiát, s minden tanítványt megerősített. Eközben egy Apolló nevű, alexandriai származású zsidó jött Efezusba, aki ékesszóló és az Írásokban igen jártas volt. Mivel már oktatást kapott az Úr útjáról, buzgó lélekkel beszélte el és szorgosan tanította az Úrra vonatkozó dolgokat, de csak János keresztségéről tudott. Bátran kezdett tehát működni a zsinagógában. Amikor Priszcilla és Akvila hallották őt, maguk mellé vették, és alaposabban megmagyarázták neki Isten útját. Mikor aztán elindult Akhájába, a testvérek buzdították, s írtak a tanítványoknak, hogy fogadják be őt. Amikor odaérkezett, sok mindenben hasznukra volt a híveknek, mert ellenállhatatlanul megcáfolta a zsidókat a nyilvánosság előtt, s kimutatta az Írások alapján, hogy Jézus a Krisztus.

Zs 46 - A karvezetőnek. Kóré fiainak zsoltára. Tapsoljatok mindnyájan, nemzetek, örvendezzetek Istennek ujjongó szóval, mert az Úr felséges, rettenetes, hatalmas királya ő az egész földnek. Alánk vetette a népeket, lábunk alá a nemzeteket. Kiszemelte nekünk örökségünket, Jákob ékességét, melyben kedvét leli. Ujjongás közepette felvonul az Isten, harsonazengés között az Úr. Zengjetek Istennek, zsoltárt zengjetek, zengjetek királyunknak, zengedezzetek. Mert Isten az egész föld királya, zengjetek bölcsességgel. Isten uralkodik a nemzeteken, s ül szent trónusán az Isten. Egybegyűlnek a népek fejedelmei Ábrahám Istenének népével, mert az Istené a föld pajzsa: s igen fenséges ő.

Jn 16,23b-28 - S azon a napon már semmit sem kérdeztek tőlem. Bizony, bizony mondom nektek: Amit csak kértek az Atyától az én nevemben, megadja nektek. Eddig semmit sem kértetek az én nevemben. Kérjetek, és megkapjátok, hogy örömötök teljes legyen. Ezeket példabeszédekben mondtam nektek. De eljön az óra, amikor már nem példabeszédekben szólok nektek, hanem nyíltan beszélek az Atyáról. Azon a napon kértek majd az én nevemben. Nem mondom nektek, hogy én fogom kérni az Atyát értetek, mert maga az Atya szeret titeket, mivel ti szerettetek engem, és hittétek, hogy én Istentől jöttem. Eljöttem az Atyától, és idejöttem a világba; most újra elhagyom a világot, és elmegyek az Atyához.’’

Örömre vagyunk hivatva! Hogyan is érthetnénk ezt, ha nem értjük azt sem, hogy Jézus szavai szerint mit jelent az öröm? Az Atya szeretete a mai fordítás szerint azt jelenti, hogy azért a miénk, amiért mi szeretetjük Jézust, vagyis hisszük, hogy egy az Atyával, és Tőle való a számomra!

Érdekes, hogy János nem ír Jézus mennybemeneteléről, de nagyon részletesen ír arról, ahogy Jézus előkészíti a maga távozását. Illetve a távozása utánra készíti fel az Ő népét! Van élet a halála után! Talán akkor kezdődik a számunkra, amikor az érzelmek súlypontja eltolódik a kötődéstől az elköteleződés felé. Igent mondani arra, elrendezni magamban mindazt, ami történt Jézus jelenlétében. Mi marad meg számomra belőle? Az a fontos! És az, hogy a Szentlélek segíteni tud, akar és képes abban, hogy mi az, amit rám bíz Jézus tanításából az Isten!

Az Élet egy különleges ajándék! De, ahhoz, hogy értékelni képessé lehessek, meg kell fogalmaznom azt, hogy mit jelent számomra az Élet? Mit kezdek Vele? Isten értelmet adott nekem, azért, hogy értelmezni képessé lehessek velem való szándékát. Az Életem értelmét. Mert tulajdonképpen, ha ezt sikerül kibontanom, ezt a csomóra kötött masnit, akkor minden egyszerűvé, világossá, és talán érthetővé is válhat a számomra. Az, ami ma frusztrál, vagy idegesít, esetleg értetlen. Hogy erre időt adjam magamnak, időt szánjak, ezért kellett Jézusnak eltávolodnia fizikailag, testileg az Életemből, az Életünkből.

Persze, ha ez frusztrál, akkor nem értem még Őt, és nem hittel tudom azt kimondani, hogy Jézus Krisztus Isten Fiú, a küldött, a személyes jelenléte életemben Istennek!

Jöjj Lélek és tegyél Jézus Krisztusra érthetővé engem! Ámen