Nehogy már!

Róm 4,20-25 - és Isten ígéretével szemben sem kételkedett hitetlenkedéssel, hanem megerősödött hitében, s megadta a tiszteletet Istennek abban a teljes meggyőződésben, hogy van hatalma megtenni, amit ígért. És ezt számították be neki megigazulásul [Ter 15,6]. De nemcsak róla írták meg azt, hogy beszámították neki, hanem rólunk is, akiknek beszámítják, ha hiszünk abban, aki feltámasztotta halottaiból Jézust, a mi Urunkat, aki bűneinkért átadatott, és megigazulásunkért feltámadt.

Lk 12,13-21 - Valaki megszólította a tömegből: „Mester! Mondd testvéremnek, hogy ossza meg velem az örökséget!” Ő azt felelte neki: „Ember! Ki tett engem bíróvá vagy végrehajtóvá közöttetek?” Aztán így szólt hozzájuk: „Vigyázzatok és őrizkedjetek minden kapzsiságtól, mert nem a vagyonban való bővelkedéstől függ az ember élete.” Példabeszédet is mondott nekik: „Egy gazdag embernek a földje bőséges termést hozott. Akkor így gondolkozott magában: „Mit tegyek? Nincs hová gyűjtsem a termésemet.” Majd azt mondta: „Ezt fogom tenni: Lebontom magtáraimat, nagyobbakat építek, és oda gyűjtöm minden termésemet és vagyonomat. Azután azt mondom lelkemnek: Én lelkem! Van sok javad, sok esztendőre eltéve; nyugodjál, egyél, igyál, élvezd az életet!” Isten azonban így szólt hozzá: „Esztelen! Még az éjjel számon kérik tőled lelkedet. Kié lesz mindaz, amit szereztél?” Így jár az, aki kincset gyűjt magának, és nem az Istenben gazdag.”

Nehogy már! Jajj, nehogy én így járjak! Ki „nem az Istenben gazdag”. Mert életében más tette őt gazdaggá, más volt a fontosabb számára! Elszomorít, mikor szeretteim körében ezt a világi szemlélet látom, hogy erősebb, pedig, kereszténynek vallják magukat. Én is voltam úgy, hogy félrevezettem, becsaptam magamat. De, eljött az idő, mikor Isten irgalmassága, végtelen szeretete figyelmeztetett: „te oktalan, ne tovább, nem akarlak elveszíteni!” Halló fület, érző szívet adott akkor nekem Ő! Hogy meghalljam, megértsem akaratát, szándékát velem. Ezért áldom, dicsőítem már mindörökké! Megértettem, talán, mi az a szeretet, amivel Isten szeret engem, gyarló, gyenge embert – de az óta is, minden nap próbálom egyre jobban, egyre tisztábban érteni azt a szeretetet, ami sokkal inkább az, mint amit én szeretetnek gondoltam még tegnap! És, nem baj Neki, hogy ilyen vagyok, kellek Neki, számít rám. Valami olyant tud, ismer, hisz rólam, velem kapcsolatosan, amit én nem tudok! Ez lehet erőm, erősségemmé. Ez tiszteletre, alázatra késztet engem, iránta, Vele kapcsolatban. De önmagam nevelésében, megismerésében és elfogadásában is segít engem. A szeretet törvénye, parancsa így teljesül. Mert ha engedelmeskedni bírok az első parancsnak, akkor már teljesülni látom a másodikat, egyre jobban. Mert, ahogy magammal békességre jutok, úgy válok egyre megértőbbé, elfogadóbbá felebarátaim felé is.

Mi van, ha Isten nem jön utánam, nem nyaggat, nem hagy békét nekem? Talán ilyen nincs. Talán csak az van, hogy nem vagyok képes magamat érzékennyé tenni az Ő noszogatására, bátorítására, illetve hívására, hiába próbálkozik. Naponta, hetente, óránként? Addig, amíg arra időm lehet. Meddig van az időm rá? Jézus válasza így szól e kérdésemre: „Azt a napot és az órát azonban senki sem ismeri, sem az angyalok az égben, sem a Fiú, csak az Atya. Vigyázzatok tehát, legyetek éberek, mert nem tudjátok, mikor jön el az az idő! Mint az ember, aki idegenbe készült: mikor elhagyta házát, hatalmat adott szolgáinak, mindenkinek a maga dolgában, az ajtónállónak pedig megparancsolta, hogy ébren legyen. Legyetek tehát éberek; nem tudjátok ugyanis, mikor jön el a ház ura, este-e vagy éjfélkor, kakasszókor vagy reggel; hogy amikor váratlanul eljön, alva ne találjon benneteket. S amit nektek mondok, azt mindenkinek mondom: Legyetek éberek!” [Mk 13,32-37]

Gyönyörű vagy én Uram, szívem mélyéből áldalak, szívem mélyéből áldalak. Alleluja, alleluja; Alleluja, alleluja; Alleluja, alleluja!

Megigézted szívemet, megérintetted bensőmet, megérintetted bensőmet.

Táncot járva ámulok, megváltásomra gondolok, megváltásomra gondolok. Alleluja, alleluja; Alleluja, alleluja; Alleluja, alleluja!

Lelked betölti életem, Benned ujjong, dalol szívem, Benned ujjong, dalol szívem.

Tegyél szívedre pecsétül, örök életet adj végül, örök életet adj végül! Alleluja, alleluja; Alleluja, alleluja; Alleluja, alleluja! Ámen