Isten gyógyító szeretete mindenkit megszólító szeretet

Szám 13,1-2a.25 - 14,1.26-29.34-35 - Ekkor szólt ott az Úr Mózeshez: „Küldj férfiakat, hogy vegyék szemügyre Kánaán földjét, amelyet majd Izrael fiainak adok, minden törzsből egyet-egyet, a fejedelmek közül.” Negyven nap múlva aztán, bejárva az egész vidéket, visszatértek a föld kémei, s eljutottak Mózeshez és Áronhoz meg Izrael fiainak egész gyülekezetéhez a Párán-pusztába, amely Kádesnél van. Beszámoltak nekik és az egész közösségnek, megmutatták a föld gyümölcseit és elbeszélték, mondván: „Eljutottunk arra a földre, amelyre küldtél minket, s az csakugyan tejjel-mézzel folyó ország, amint ezekből a gyümölcsökből is látható, de igen erős lakói, nagy és fallal körülvett városai vannak: Enák utódait is láttuk ott. Amalekiták laknak a Délvidéken, hetiták, jebuziták, amoriták a hegységben és kánaániak laknak a tenger mellett és a Jordán folyó körül.” Zúgolódni kezdett erre a nép Mózes ellen, de Káleb csendesítette őket, és azt mondta: „Csak menjünk fel, s foglaljuk el azt a földet, mert el tudjuk foglalni.” Ám a többiek, akik vele voltak, azt mondták: „Semmiképpen sem mehetünk fel e nép ellen, mert erősebb nálunk.” Sőt gyalázták Izrael fiai előtt azt a földet, amelyet megtekintettek, mondván: „A föld, amelyet bejártunk, elemészti lakóit, népe, amelyet láttunk, szálas termetű, láttunk ott jó néhány szörnyet Enák fiaiból, az óriások nemzetségéből, akikhez képest mi olyanoknak látszottunk, mint a sáskák.” Jajveszékelve sírt emiatt az egész sokaság azon az éjszakán Így szólt továbbá az Úr Mózeshez és Áronhoz: „Meddig fog még zúgolódni ellenem ez a felette gonosz közösség? Hallottam Izrael fiainak zúgolódását! Mondd meg tehát nekik: Amilyen igaz, hogy én élek -- ezt üzeni az Úr --, olyan igaz, hogy amint szólni hallottalak benneteket, úgy fogok tenni veletek. Ebben a pusztában fog heverni holttestetek. Senki, akit megszámláltak a húszesztendősök s az idősebbek közül, aki zúgolódott ellenem, Annak a negyven napnak megfelelően, amely alatt szemügyre vettétek a földet, egy-egy esztendőt számítva minden napért, negyven esztendeig lakoltok gonoszságaitokért és ismeritek meg bosszúmat, mert amint mondtam, úgy teszek ezzel a felette gonosz sokasággal, amely felkelt ellenem: elpusztul és meghal ebben a pusztában.”

Mt 15,21-28 - Jézus ezután elment onnan: visszavonult Tírusz és Szidon vidékére. És íme, egy kánaáni asszony, aki arról a vidékről jött, így kiáltott hozzá: „Könyörülj rajtam, Uram, Dávid Fia! A lányomat kegyetlenül gyötri egy démon.” Ő azonban egy szóval sem válaszolt neki. A tanítványai odamentek hozzá és kérték: „Küldd el őt, mert csak kiabál utánunk.” Ekkor így szólt: „Nem küldtek máshová, csak Izrael házának elveszett juhaihoz.” Az asszony mégis odament, leborult előtte és kérte: „Uram, segíts rajtam!” Erre így válaszolt: „Nem való elvenni a gyerekek kenyerét, és odadobni a kiskutyáknak.” De az asszony csak folytatta: „Igen, Uram, de a kiskutyák is esznek a morzsákból, amelyek lehullanak uruk asztaláról.” Erre Jézus így szólt hozzá: „Asszony, nagy a te hited! Legyen neked, amint akarod.” És abban az órában meggyógyult a lánya.

Isten gyógyító szeretete mindenkit megszólító szeretet. Még akkor is, ha Jézust „csak Izrael házának elveszett juhaihoz.” küldi az Atya. Ezért küldi tanítványait ezekkel a szavakkal: „Menjetek el az egész világra, és hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek.” (Mt 16,15)

Mert, nem azt mondja, hogy térítsetek meg mindenkit, hanem csak azt mondja, hogy „hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek.” Ez a tanítvány felelősségi köre. De, nem csak felelőssége, hanem mozgástere is.

Ennek a pogány asszonynak a hite gyógyította meg a lányát! Elhiszem azt, hogy, ha hiszek a tanítványok közösségében, akkor a magam erején felüli dolgokra lehetek képes? Tanulnunk kell egymástól! Ahogy tanulhatunk ettől a pogány asszonytól, úgy még inkább tanulhatunk azoktól a testvéreinktől, akikkel tudom, hogy szövetségemben szövetségesek! Krisztus testének vagyunk mi mind részei. Annak a testnek aki azt mondta magáról: „én és az Atya egy vagyunk” [Jn 10,30]. Hiszem, és e hitemmel vallom közösségemet Veletek, és Bennetek kötelékemet Jézusban az Atyához! Hallelúja! Öröm lakik a szívemben, örömömet osztom meg Veletek! Ámen