Mindannyiunkat Jézus közösségbe von
MTörv 34,1-12 - Felment erre Mózes Moáb síkjáról a Nébó hegyére, a Fászga tetejére, amely Jerikóval szemben van és az Úr megmutatta neki az egész országot: Gileádot egészen Dánig, az egész Naftalit, Efraim és Manassze földjét, Júda földjét a mögötte levő tengerig, a Délvidéket és Jerikónak, a pálmafák városának terjedelmes rónaságát egészen Coárig. Majd azt mondta neki az Úr: „Ez az a föld, amely felől megesküdtem Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak, mondván: Utódaidnak adom. Szemeddel ím láttad, de nem mehetsz át oda.” Aztán meghalt ott, Moáb földjén Mó- zes, az Úr szolgája, az Úr parancsára és az Úr eltemette őt Moáb földjének völgyében, Fogorral szemben, de senki sem ismeri a sírját mind a mai napig. Százhúszesztendős volt Mózes, amikor meghalt; szeme nem volt homályos és fogai nem mozogtak. Izrael fiai aztán harminc napig siratták őt Moáb síkjain: akkor leteltek Mózes siratásának és gyászolásának napjai. Józsue, Nún fia pedig megtelt a bölcsesség lelkével, mert Mózes rátette kezét, emiatt Izrael fiai engedelmeskedtek neki és így aszerint tettek, ahogy az Úr meghagyta Mózesnek. De olyan próféta nem támadt többé Izraelben, akit az Úr színről-színre ismert volna és aki Mózeshez hasonló lett volna azoknak a jeleknek és csodáknak tekintetében, amelyekkel őt elküldte, hogy hajtsa végre Egyiptom országában a fáraón, s annak minden szolgáján és egész földjén, meg mindazon hatalmas erő és nagy csodajel tekintetében, amelyet Mózes egész Izrael szeme láttára véghezvitt.
Mt 18,15-20 - Ha a testvéred vétkezik ellened, menj és figyelmeztesd őt négyszemközt. Ha hallgat rád, megnyerted testvéredet. Ha azonban nem hallgat rád, végy magad mellé még egy vagy két társat, mert minden dolgot két vagy három tanú szavával kell igazolni [MTörv 19,15]. Ha rájuk sem akar hallgatni, mondd meg az egyháznak. Ha pedig az egyházra sem akar hallgatni, legyen számodra olyan, mint a pogány és a vámszedő. Bizony, mondom nektek: mindaz, amit megköttök a földön, meg lesz kötve a mennyben is, és amit föloldotok a földön, föl lesz oldva a mennyben is. És bizony, mondom nektek: ha ketten egyetértenek közületek a földön bármely dologban, mindent, amit csak kérnek, megkapnak Atyámtól, aki a mennyben van. Mert ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük.”
Mindannyiunkat Jézus közösségbe von. Közösségi létünkben van biztosítéka annak, hogy Benne maradunk és Ő bennünk marad! Egymásra bíz bennünket. Ha ezt a bizalmat visszautasítom a testvérben, akkor Krisztus bizalmát utasítom vissza. Jézus bízik bennem! Rám bízza a tervét. Szokták mondani, hogy minden lánc annyit bír, amennyit a leggyengébb láncszem. Mit teszek azért, hogy ne én legyek a leggyengébb láncszem? Abban a láncban, melyet Mennyei Atyánk épít, alakít, Jézus Krisztus által, a Szentlélekben megerősítve, megedzve bennünket.
Istenünk terve az, hogy minden egyes láncszem, melyet Ő fűz egybe, tanítványává legyen. Tanítvánnyá nemesedjen. Majd apostolává váljunk annak a tervnek, mely Isten országát építeni hivatott közöttünk. Ennek a feltétele az, hogy harmonikus, békességben teljesek legyenek emberi kapcsolataink. Azok között, akik tudatosan, elszántan, állhatatosan és határozottan készek építeni Isten országát!
A pogányok és a vámszedők azok, akik az Isten tervével dacolnak, vagy ellene mennek. Azokkal nincs mód együttműködni arra, hogy Isten országa legyen bennünk és közöttünk. Mert általunk épülhet csak az Isten országa, így az, aki nem vállal benne munkát, közösséget, az zárja ki magát abból. Amit tiszteletben tartani a szeretet dolga, Aki Isten lelke által él bennünk. Erre mondja Jézus, hogy amire Istennel szövetségre lépnek ketten, vagy hárman, Rá hivatkozva, akkor bizonyosságuk lehet, hogy azt Ő megerősíti jelenlétével! Ez a garanciája annak, hogy hitünk megszentelő kegyelemmel lesz áldott. A hit az, amin mi magunk munkálkodunk a Szentléleknek teret engedve életünkben.
Legyen áldott Istenünk a Te erőd, és szereteted, mely bölcsességben teljes, hogy bennünket eljuttatni bírj – bűneink ellenére is – a Veled való teljességre! Ámen
