Ez a szentírási rész igen érdekes, és elgondolkodtató

2Kor 3,4-11 - Isten iránt ilyen bizalmunk Krisztus által van. Nem mintha magunktól, mintegy saját erőnkből képesek lennénk bármit is kigondolni, ellenkezőleg: a mi képességünk Istentől van. Ő tett minket alkalmassá arra, hogy az Újszövetség szolgái legyünk, nem a betűé, hanem a Léleké: mert a betű öl, a Lélek pedig éltet. Ha már a halálnak a betűkkel, kövekre írt szolgálata dicsőséges volt, úgyhogy Izrael fiai nem nézhettek Mózes arcára arcának mulandó dicsősége miatt, hogyne lenne még dicsőségesebb a Lélek szolgálata? Mert ha már a kárhoztatás szolgálata dicsőséges, sokkal dicsőségesebb az igazság szolgálata. Sőt, ami ott dicsőséges volt, ezen túláradó dicsőség miatt már nem is dicsőséges. Mert ha a mulandó dicsőséges, sokkal dicsőségesebb a maradandó.

Mt 5,17-19 - Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy visszavonjam a törvényt vagy a prófétákat; nem azért jöttem, hogy megszüntessem, hanem hogy beteljesítsem. Mert bizony, mondom nektek: amíg el nem múlik az ég és a föld, egy ióta vagy egy vesszőcske sem marad el a törvényből, amíg minden be nem teljesedik. Aki tehát egyet is elhagy e legkisebb parancsok közül és úgy tanítja az embereket, azt a legkisebbnek fogják hívni a mennyek országában; aki pedig megteszi és tanítja, azt nagynak fogják hívni a mennyek országában.

Ez a szentírási rész igen érdekes, és elgondolkodtató. Hogy mit is gondoljunk mindarról, ami az Ószövetségből eddig közfelfogásba átment? Mi abból A törvény, és mi nem az? Mi az, ami abból teljesülésbe kell, hogy menjen, és mi nem. De, mert törvénnyé tettük, bár Isten szándéka szerint nem az.

A kérdést úgy is feltehetjük, hogy mi az, amit Isten törvényként jelentett ki az Ószövetségben, de mi - az emberek -, ezt nem vettük komolyan?

Jézus Krisztus – ahogy Pál is mondja – az Isten és az Ember között, de talán helyesebb úgy fogalmazni, hogy az Ember és az Isten között bizalmi kapcsolatot akar megteremteni. Azért módosítottam a sorrenden, mert vallom, hogy Isten teljes bizalommal van az Ember iránt. Viszonzottan nem így érez, nem tapasztal Isten az Ember részéről azt a teljes bizalmat, amivel Isten a teremtett lény iránt van.

Ez az Éltető Lélek törvényszerűsége: Bizalmat akar teremteni a teremtett lény és a Teremtő között, hogy kölcsönössé válhasson A Szeretet, annak érdekében, és ez az egyedüli szempont, amire Isten szeretet parancsa irányul: beteljesedjen a teremtés műve! Jézus által teljessé lesz a törvény, hogy az Ember által így teljesüljön Isten teremtőszándéka. „Azért teremtett mindent, hogy legyen, s a földkerekség nemzedékeit gyógyulásra szánta.” [Bölcs 1,14] Isten tervének teljesülésében az ember válaszára számít, hogy kigyógyul önzéséből, gőgjéből, értetlenségéből, bizalmat szavazva Teremtőjének.

Jézus szavai így szólnak: „aki egyet is elhagy e legkisebb parancsok közül és úgy tanítja az embereket, azt a legkisebbnek fogják hívni a mennyek országában”. Jézus nem közösít ki senkit a mennyek országából! Csak az nem kerül oda, aki maga elutasítja azt, visszautasítja az Istenben való közeget. „… ha nem hiszitek, hogy én vagyok, meghaltok bűneitekben.” [Jn 8,24] Ez az a betegség, amiből ki akar bennünket gyógyítani Jézus. Aki keresi, az megtalálja, vagy annak segít Isten, hogy megtalálhassa. „Isten ereje a hit által megőriz titeket az üdvösségre, amely készen áll, hogy az utolsó időben kinyilvánuljon.” [1Pt 1,5] Ez az a bizalom, amivel Isten van az Ember iránt, amire kéri az ember válaszát: ha rájöttem, hogy eddig rosszul gondoltam, akkor tartsak bűnbánatot. Vigyem tévedésemet Isten elé, aki számára az én bűnbánatom, dicsőítés, melyben megdicsőít engem! Ezért mondja nekünk Jézus, akik bűnbánatot tartunk, hogy „az emberek minden bűne és káromlása bocsánatot nyer, de ha valaki a Lelket káromolja, az nem nyer bocsánatot.” [Mt 12,31] Úgy gondolom, hogy ezen belül, ezzel együtt kell érteni azt, amikor Jézus azt mondja tanítványainak: „Vegyétek a Szentlelket! Akiknek megbocsátjátok bűneiket, bocsánatot nyernek; akiknek pedig megtartjátok, azok bűnei megmaradnak” [Jn 20,22-23] Mi mindannyian arra vagyunk rendelve, hogy a Szentlélek ereje által feloldozást hirdessünk, megbocsássunk azoknak, akik bűnbánatot tartva keresik az Istennel való békességet!

Még egy fontos dolgot látok ma ebben a Szentírási részben, ami Jézus teológiájának nagyon lényeges része: Jézus az Ember és Isten közötti szövetségre helyezi a hangsúlyt, és ez általános érvényű, ha megfigyeljük Jézus teljes munkásságát, és minden megnyilvánulását. Nem arra, ami szétválaszt, hanem arra próbálja a figyelmet irányítani, mi az, ami összeköti az embert Teremtőjével. „Ti keressétek először az Isten országát és annak igazságát …” [Mt 6,33] Ez is a bizalom építése!

Mennyei Atyám! Terelj, vezess, Szentlelketek által azon az úton, melyen Veled juthatok közösségre, Jézus Krisztus által, a Lélek szolgájaként! Ámen