A Feltámadott

ApCsel 20,28-38 - Vigyázzatok magatokra és az egész nyájra, amely fölé a Szentlélek elöljáróul helyezett titeket, hogy kormányozzátok Isten egyházát, amelyet tulajdon vérén szerzett. Tudom, hogy miután elmegyek, ragadozó farkasok jönnek közétek, és nem fogják kímélni a nyájat. Sőt köztetek is támadnak férfiak, akik fonák dolgokat beszélnek, hogy magukkal ragadják a tanítványokat. Őrködjetek azért és tartsátok emlékezetben, hogy három éven át éjjel-nappal könnyek között szüntelenül intettem mindegyikteket. Most pedig Istennek ajánllak titeket, és az ő kegyelme igéjének. Neki van hatalma, hogy gyarapodást és örökséget adjon az összes megszentelt számára. Nem kívántam el senki ezüstjét, aranyát vagy ruháját. Magatok tudjátok, hogy ezek a kezek dolgoztak meg azért, amire szükségem volt nekem és azoknak, akik velem vannak. Mindenben megmutattam nektek, hogy így kell fáradozni, segíteni a gyöngéken, és megemlékezni az Úr Jézus szavairól, mert ő mondta: „Nagyobb boldogság adni, mint kapni.” Miután ezeket elmondta, letérdelt, és együtt imádkozott mindnyájukkal. Azok pedig mindannyian nagy sírásra fakadtak, és Pál nyakába borulva csókolgatták őt. Az a mondása fájt nekik leginkább, hogy nem fogják többé viszontlátni az arcát. Végül pedig elkísérték őt a hajóra.

Jn 17,11b-19 - Én már nem vagyok a világban, de ők a világban vannak, én pedig tehozzád megyek. Szent Atyám, tartsd meg őket a te nevedben, amelyet nekem adtál, hogy egy legyenek, mint mi. Amíg velük voltam, megtartottam őket nevedben, akiket nekem adtál. Megőriztem őket, és senki más nem veszett el közülük, csak a kárhozat fia, hogy az Írás beteljesedjék. Most pedig hozzád megyek, és ezeket elmondom a világban, hogy az én örömöm teljes legyen bennük. Közöltem velük igédet, és a világ gyűlölte őket, mert nem a világból valók, ahogy én sem vagyok a világból. Nem azt kérem, hogy vedd el őket a világból, hanem hogy óvd meg őket a gonosztól. Nem a világból valók, mint ahogy én sem vagyok a világból való. Szenteld meg őket az igazságban. A te igéd igazság. Ahogyan engem a világba küldtél, úgy küldtem őket én is a világba. Értük szentelem magam, hogy ők is meg legyenek szentelve az igazságban.

A Feltámadott úgy tűnik, hogy tanítványai körében hangos imába kezd. A búcsú imájába. De, mert hangosan imádkozik, annyira szól az Atyához, amennyire tanítványaihoz. Vele imádkozhattak ők is. Vele imádkozhatok most már én is!

„Szentelj meg az igazságban. A te igéd igazság. Ahogyan Jézust a világba küldted, úgy küld ő engem is a világba. Értem szentelve magát, hogy én is meg legyenek szentelve az igazságban.”

Képes, kész vagyok ezt kérni szívemből, lelkemből feltörő sóhajként, vágyként? De, mert úgy érzem, hiszem, és hitemmel vallom, tehát tudom - tudatosultan magaméként, hogy nem ebből a világból való vagyok?

Szeretném hinni, hogy igen! Ahogy a megszállott fiú apjából kitört a vágy, úgy kiáltok fel én is: „Hiszek, Uram, segíts hitetlenségemen!” [Mk 9,24]

Végül is, bennünket, embereket az a kettősség, amiben élni kényszerülünk, állandóan bizonytalanságban tart: menjek, vagy maradjak? A biztos tudás, vagy a hit ereje? Melyik a fontosabb számomra? A kétséget elhagyni nem lehet, de akkor viszont az imát sem, ha a vágy erős bennem arra, hogy kövessem Jézust! Miközben az sajdul fel bennem, Jézusnak az a vágya, hogy: „egyek legyenek, ahogy mi egyek vagyunk” [Jn 17,22]. Eggyé lenni az Atyával és a Fiúval! Ma, itt, és most, ezt az egységet én az imában élhetem meg. Abban a belefeledkező imádságban, amikor a világot teljesen sikerül kitakarni a kettőnk között létrejött személyességből. Amikor még a madarak csivitelését sem hallom, csak a lélek szusszanását, a végtelen békességet hozó csendben. Egészen egyedül lenni Istennel! Oly ritkán sikerül ezt a kegyelmi állapotot bennem és kívülem is megteremtenem. Pedig nekem kell keresnem rá a lehetőséget. Ha még nem volt részem benne, akkor természetesen nem tudom, mire vágyakozom. De, ha igénylem ezt a közelséget, ezt a közösséget Istennel, akkor imáimban kérhetem, készülhetek rá. Mert bizonyos, hogy ha készülök és kérem, akkor részem lehet benne. Megszentelődni Isten – a legteljesebb és a legtisztább – Igazságában! Add meg Istenem, hogy egyre többször, és egyre jobban lehessek rá képes a Veled való személyes találkozásaimban! Jöjj Szentlélek, szállj le rám! Ámen