Az Úr, Izrael Istenének akarata testesül meg a Fiúban
Iz 55,1-11 - Ó, ti szomjazók mind, jöjjetek a vizekhez, és akiknek nincs pénzetek, jöjjetek, vegyetek gabonát, és egyetek! Jöjjetek, vegyetek gabonát pénz nélkül, és vételár nélkül bort és tejet! Miért költitek a pénzt arra, ami nem kenyér, és keresményeteket arra, amivel nem laktok jól? Figyelmesen hallgassatok rám, akkor majd jót esztek, és élvezitek a kövér falatokat. Hajtsátok ide fületeket, és jöjjetek hozzám, hallgassatok ide, s akkor élni fog lelketek! Örök szövetséget kötök veletek, a Dávidnak ígért biztos kegyelem alapján. Íme, tanúul adtam őt a népeknek, vezérül és parancsolóul a nemzeteknek. Íme, olyan nemzetet hívsz majd, melyet nem ismersz, és olyan nemzetek futnak hozzád, melyek nem ismertek téged, az Úrért, a te Istenedért, Izrael Szentjéért, mert megdicsőített téged. Keressétek az Urat, amíg megtalálható, hívjátok őt, amíg közel van! Hagyja el útját az istentelen, és gondolatait a bűnös ember! Térjen vissza az Úrhoz, aki megkönyörül rajta, és Istenünkhöz, mert ő nagylelkű a megbocsátásban! Mert a ti gondolataitok nem az én gondolataim, és az én útjaim nem a ti útjaitok - mondja az Úr. - Mert amennyivel magasabb az ég a földnél, annyival magasabbak az én útjaim a ti útjaitoknál, és az én gondolataim a ti gondolataitoknál. Mert amint lehull az eső és a hó az égből, és nem tér oda vissza, hanem megitatja a földet, termékennyé és gyümölcsözővé teszi, magot ad a magvetőnek és kenyeret az éhezőnek, úgy lesz az én igém is, mely számból kijön: nem tér vissza hozzám eredménytelenül, hanem megteszi, amit akarok, és véghezviszi, amiért küldtem.
1Jn 5,1-9 - Mindaz, aki hiszi, hogy Jézus a Krisztus, Istentől született. És mindaz, aki szereti azt, aki szült, szereti azt is, aki tőle született. Arról ismerjük meg, hogy szeretjük Isten szülötteit, ha Istent szeretjük, és parancsait teljesítjük. Mert az az Isten szeretete, hogy parancsait megtartjuk; és az ő parancsai nem nehezek. Mert minden, ami Istentől született, legyőzi a világot. Ez az a győzelem, amely legyőzi a világot: a mi hitünk. Ki más győzi le a világot, mint aki hiszi, hogy Jézus az Isten Fia? Ő az, aki víz és vér által jött, Jézus Krisztus. Nem csupán víz által, hanem víz és vér által. És a Lélek az, aki tanúskodik arról, hogy a Lélek igazság. Mert hárman vannak, akik tanúskodnak: a Lélek, a víz és a vér; és ez a három egy. Ha az emberek tanúságát elfogadjuk, Isten tanúsága nagyobb. S Isten tanúsága az, hogy tanúságot tett az ő Fiáról.
Mk 1,6b-11 - János öltözete teveszőrből volt, és bőröv a csípője körül, sáskákat és vadmézet evett. Így prédikált: „Utánam jön, aki erősebb nálam, akinek nem vagyok méltó leborulva megoldani a saruja szíját. Én vízzel kereszteltelek titeket, ő pedig Szentlélekkel fog benneteket megkeresztelni.” Történt azokban a napokban, hogy eljött Jézus a galileai Názáretből, és János megkeresztelte őt a Jordánban. Amint feljött a vízből, látta, hogy megnyilnak az egek, és a Lelket, mint galambot leszállni rá. Az égből szózat hangzott: „Te vagy az én szeretett fiam, benned kedvem telik” [Iz 42,1].
Az Úr, Izrael Istenének akarata testesül meg a Fiúban. Erről szerzünk, szerezhetünk tudomást Jézus keresztségekor: „Te vagy az én szeretett fiam, benned kedvem telik” [Iz 42,1].
Ahogy majd Jézus is elmondja, nincs új parancs, nincs új törvény, nem történik semmi rendkívüli, csak az, ami bizonyosságot adhat az ember számára, hogy a próféták ajka által szólt eddig is az Úr, mely szavak szentek. Attól azok, hogy az idők folyamán teljességbe mennek. Bizonyosságul: hogy Isten szava örökérvényű, mindenkor jelenidejű, és meg nem másítja azokat.
Ahogy halljuk Izajástól: „nem tér vissza hozzám eredménytelenül, hanem megteszi, amit akarok, és véghezviszi, amiért küldtem.”
Itt, csupán egy a kérdés: hogy az ember, azzal, hogy „beleártja magát” Isten tervébe, ahelyett, hogy Isten akarata szerint bele állna - én vétkem, én igen nagy vétkem - mikor, és milyen módon teljesülhet. Éppen ezért a legjobban teszem én, emberként, ha Isten minden szavát alázattal, tisztelettel és szeretettel veszem magamra, őrzöm és ápolom. Keresem a helyét az életben, melyet az övéből rám szabott. Örök időktől fogva! De, ahogy nekem, úgy minden fogantatásnak is! Ki tudja, hogy azon túl, minden mesterséges védekezésünk, félelmünk attól, hogy örömünk a pillanat töredékében, mely önmagunkért való, mert azt nem vagyunk hajlandók megosztani, odaajándékozni - ahogy magunkat sem - Istennel, nem e belerondítás Isten öröktől való tervébe? Ha az, akkor bizony magunk kárára való, azzal Isten tervét csak az időben téríthetjük el, de meg nem másíthatjuk. Ennek, végül is örülhetünk is. Ugyanakkor, a magunk felelősségét nem csökkenti a magunk és mások üdvösségének megszerzéséért folyó küldetésünkben.
Ha ez a felismerésünk félelemmel, szégyenérzettel, aggódással tölt el, akkor az arra bizonyíték, hogy nem vagyunk szeretetben teljesek. Tehát, útját kell keresnünk annak, hogy hol válthatunk irányt, lehetőséget rá, hogy visszataláljunk a szeretet útjára.
Keresnem kell szüntelen a szeretet útját! Ebben kérem Atyám, legyél a segítségemre Szent Fiad és Szentlelked által! Ámen