Alkalom

Jel 15,1-4 - Ekkor egy másik nagy és csodálatos jelet láttam az égben: hét angyalt, akiknél a hét utolsó csapás volt, mert azok által teljesedett be Isten haragja. Akkor egy üvegtenger-félét láttam, ami tűzzel volt vegyítve. Láttam azokat, akik legyőzték a fenevadat, a képmását és nevének számát, amint az üvegtenger fölött állnak Isten hárfáival, és éneklik Mózesnek, Isten szolgájának énekét és a Bárány énekét: „Nagyok és csodálatosak a te műveid [Zsolt 92,5], Uram, mindenható Isten! Igazságosak és igazak a te útjaid [Zsolt 139,14], nemzetek Királya! Ki ne félne téged, Uram, és ki ne magasztalná nevedet? Mert egyedül te vagy szent [Zsolt 99,3], hisz minden nemzet eljön és leborul színed előtt [Zsolt 86,9], mert ítéleteid nyilvánvalóvá lettek!”

Lk 21,12-19 - Mindezek előtt pedig kezet emelnek rátok és üldözni fognak titeket. Átadnak benneteket a zsinagógáknak és börtönbe vetnek. Királyok és helytartók elé hurcolnak titeket az én nevemért. Alkalom lesz ez számotokra, hogy tanúságot tegyetek. Véssétek hát szívetekbe: ne gondolkodjatok előre, mi módon védekezzetek. Mert olyan szájat és bölcsességet adok majd nektek, amelynek egyetlen ellenfeletek sem tud ellenállni vagy ellentmondani. Kiszolgáltatnak titeket szüleitek és testvéreitek, rokonaitok és barátaitok, és közületek egyeseket halálra adnak. Gyűlöletesek lesztek mindenki előtt az én nevemért, de egy hajszál sem vész el a fejetekről. Állhatatossággal fogjátok megőrizni lelketeket.

Alkalom. A tanúságtételre, vagy pontosabban a magam elkötelezettségére alkalmat a környezet, a világ teremt. Ami kihívás, de, amit úgy is nevezhetek, hogy feleletet vár tőlem. Ha magamat, önmagamat, kívülről szemlélem, akkor azt is mondhatom, hogy minden – a magam társadalmi közegében – feleletem az élethelyzetekre, személyem azonosítása: ki vagyok, miért vagyok, mennyire vagyok Isten elkötelezett partnere? Vagy pontosan arra kapok választ, hogy miben kell változnom akkor, ha Istenhez akarom kapcsolni az életemet. Alkalom szüli a szentet!

Van, akinek ez a tárgyilagosság, ez a tudatosság ijesztő, rémisztő. Pedig Jézus azt mondja: Legyen a ti beszédetek: igen, igen, nem, nem; ami ezeknél több, a gonosztól van. [Mt 5,37] Ami alatt én, itt, azt értem, hogy bizony formálnunk kell, vizsgálnunk kell, és igazolni is kell a magunk számára, hogy mit miért teszünk. Mi az indíttatása tettünknek, és mire irányul. Mert egyetlen tett, gondolat, vagy szó sem önmagáért való. Minden, mit cselekszem, engem minősít. Nem az emberek előtt, hiszen az emberek a maguk ismerete szerint ítélnek meg, ítélik meg tetteimet, amiért viselnem kell a következményeket, vagyis el kell fogadnom. Ugyanakkor, nem azért kell bárhogyan is cselekednem, mert azt várják el tőlem mások. Nekem Isten elvárásait kell követnem, Neki akarok megfelelni. Érte élek és vagyok, mindazon túl, hogy Általa. Ha életemet sikerülne így élnem, és mindegyikünknek így élnie, akik legalább keresztényeknek valljuk magunkat, talán a világ is másképpen forogna.

Nehezen értettem meg ezt a mai evangéliumból. Eleinte küzdöttem vele, borzongtam, illetve úgy gondoltam, hogy nem látom azt, hogy nekem félnem kellene a meghurcoltatástól, Krisztusért. Köszönöm Istenem, hogy megmutattad üzenetedet, a szavak jelen pillanatban nekem szóló jelentését. Segíts meg, hogy Szentlelked által élni is képes legyek szavaidat! Ámen