Felülmúlni - mondja Jézus

Sir 15,15-20 - Adta még ezenfelül parancsait és törvényeit. Ha meg akarod tartani a parancsokat, azok megtartanak téged, ha állandóan gyakorlod a hűséget, amely előtte kedves. Vizet és tüzet helyezett eléd, amelyiket akarod, az után nyújtsd ki kezedet! Élet és halál, jó és rossz van az ember előtt, s azt kapja, ami kedvére van. Mert nagy az Isten bölcsessége, erős a hatalma, és lát mindent szüntelen. Az Úr szemei vannak azokon, akik félik őt, és számon tartja az ember minden cselekedetét.

1Kor 2,6-10 - Bölcsességet pedig a tökéletesek közt hirdetünk, de nem ennek a világnak bölcsességét, sem ennek a világnak pusztulásra ítélt fejedelmeiét; hanem Istennek titokzatos, elrejtett bölcsességét hirdetjük, amelyet Isten öröktől fogva előre elrendelt a mi dicsőségünkre. Ezt senki sem ismerte fel ennek a világnak a fejedelmei közül, mert ha felismerték volna, sohasem feszítették volna keresztre a dicsőség Urát. Hanem amint írva van: „Amit szem nem látott, fül nem hallott, ami az ember szívébe föl nem hatolt, azt készítette Isten azoknak, akik szeretik őt.” Nekünk azonban kinyilatkoztatta Isten a Lélek által; mert a Lélek mindent kikutat, még az Isten mélységeit is.

Mt 5,17-37 - Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy visszavonjam a törvényt vagy a prófétákat; nem azért jöttem, hogy megszüntessem, hanem hogy beteljesítsem. Mert bizony, mondom nektek: amíg el nem múlik az ég és a föld, egy ióta vagy egy vesszőcske sem marad el a törvényből, amíg minden be nem teljesedik. Aki tehát egyet is elhagy e legkisebb parancsok közül és úgy tanítja az embereket, azt a legkisebbnek fogják hívni a mennyek országában; aki pedig megteszi és tanítja, azt nagynak fogják hívni a mennyek országában. Mert mondom nektek: ha a ti igazságtok nem múlja felül az írástudókét és farizeusokét, semmiképp sem mentek be a mennyek országába. Hallottátok, hogy ezt mondták a régieknek: „Ne ölj; aki pedig öl, méltó az ítéletre” [Kiv 20,13]. Én viszont azt mondom nektek, hogy mindenki, aki haragszik testvérére, méltó az ítéletre. Ha valaki azt mondja a testvérének: „Oktalan”, méltó a főtanács ítéletére; aki pedig azt mondja: „Bolond”, méltó a gyehenna tüzére. Amikor tehát fölajánlod adományodat az oltáron, és ott eszedbe jut, hogy testvérednek valami panasza van ellened: hagyd ott az adományodat az oltár előtt, és először menj, békülj ki testvéreddel, s csak akkor menj, és ajánld föl adományodat. Egyezz meg ellenfeleddel gyorsan, amíg vele vagy az úton; nehogy ellenfeled átadjon téged a bírónak, a bíró pedig a törvényszolgának, és börtönbe vessenek. Bizony, mondom neked, semmiképp sem jössz ki onnan, amíg meg nem fizeted az utolsó fillért. Hallottátok, hogy ezt mondták a régieknek: „Ne paráználkodj!” [Kiv 20,14] Én viszont azt mondom nektek, hogy mindaz, aki asszonyra néz azért, hogy megkívánja őt, már paráználkodott vele a szívében. Ha pedig a jobb szemed megbotránkoztat téged, vájd ki azt és dobd el magadtól; mert jobb neked, hogy elvesszen egy a testrészeid közül, mint hogy az egész testedet a gyehennára vessék. És ha a jobb kezed megbotránkoztat téged, vágd le azt és dobd el magadtól; mert jobb neked, hogy elvesszen egy a testrészeid közül, mint hogy az egész tested a gyehennára jusson. Azt is mondták: „Aki elbocsátja feleségét, adjon neki válólevelet” [MTörv 24,1]. Én viszont azt mondom nektek, hogy mindaz, aki elbocsátja feleségét - kivéve a paráznaság esetét -, házasságtörővé teszi, és aki elbocsátott nővel összeházasodik, házasságot tör. Szintén hallottátok, hogy azt mondták a régieknek: „Ne esküdj hamisan, hanem add meg az Úrnak, amire esküdtél!” [Lev 19,12] Én viszont azt mondom nektek, hogy egyáltalán ne esküdjetek: se az égre, mert az az Isten trónja, se a földre, mert az az ő lábainak zsámolya [Iz 66,1], se Jeruzsálemre, mert az a nagy király városa [Zsolt 48,3]. A fejedre se esküdj, mert egyetlen hajszáladat sem tudod fehérré vagy feketévé tenni. Legyen a ti beszédetek: igen, igen, nem, nem; ami ezeknél több, a gonosztól van.

Felülmúlni - mondja Jézus. E világ bölcsességét, okosságát, a hatalmat, melyet áhítozik az ember. Nem arról a hatalomról van szó, ami mindenki feletti győzelem, hanem arról, amivel hatalmaskodni igyekszünk azok felett, akik érdekeink útjában állnak. Ilyen mindegyikünkben lakozik. Ez az, ami a törvény tisztelete ellen, a törvény megtartása ellen ágaskodik az emberben. Hallom: a törvény arra való, hogy megszegjék. Ez a baj bennünk, hogy már a törvény alkotásánál sem találjuk meg a tiszteletet, a megbecsülését. Amire ezt mondja Jézus: „Elviselhetetlenül nehéz terheket hordanak össze és raknak az emberek vállára, de maguk ujjal sem hajlandók mozdítani rajta. Minden tettükben az vezeti őket, hogy az emberek előtt feltűnjenek.” [Mt 23,4-5]

Baj az, amikor a törvény tiszteletét, pontosan a törvény alkotója értékteleníti el. Ez a gonoszság látható jegye. Ennek ellenére azt mondja Jézus a népnek: „Tegyetek meg és tartsatok meg ezért mindent, amit mondanak nektek, de tetteikben ne kövessétek őket” [Mt 23,3]. Így válunk részeseivé a bűnnek. Mert aki a képtelen és lehetetlenné váló törvényt megtartani nem képes, is vétkezik.

De nem is érdemes ezen a gondolatsoron tovább haladnunk. Sokkalta inkább kell, szerintem, a magunk személyét hozzá igazítani Isten kinyilatkoztatásához, amiről Pál beszél. No, nem Jézus szavai ellenében gondolom, hanem pontosan úgy, ahogy Jézus tanítása nyomán magamban a tökéletességre törekvés szellemét bírom felfedezni. Nem szabad megengednem, hogy a tökéletesség lelkesítő erejét a világ fondorlata, bizonyításai átírják, feloldják. Kerülnöm kell azt, ahol elbizonytalanodik bennem a Lélek hangja.

„Istennek titokzatos, elrejtett bölcsességét”, melyet hirdet számunkra a kinyilatkoztatás szava, nehogy „ennek a világnak bölcsessége” megzavarja, összekuszálja. Amihez könnyen képes társulni magam okoskodása, bölcselkedése. Olyan könnyű Isten Igéje, Igazsága ellenében megindokolni a világ indokait, hiszen számtalan, úton útfélen találok rá bizonyítékot. A világ pontosan erre készül, hogy önmagát igazolja Isten ellenében. A töredékesség hatalomra vágyik. Sokkalta inkább, mint a teljesség. De pontosan azért, mert a töredékes bizonytalan a maga igazában, amit a hatalommal szeretne igazolni! Istennek nincs szüksége a maga igazát igazolni, hiszen a bizonyosság az Ő kezében van.

Jézus a tanításában nem bizonyosságot akar adni az embernek, hanem az emberbe belé égetett Igazságot akarja kimondani: bennünk a szeretet törvénye akar uralkodni, csak meg kell engednünk magunknak. Hogy így a világ felett is megengedjük Isten hatalmát érvényesülni.

Meg kell értenem: „ha a ti igazságtok nem múlja felül az írástudókét és farizeusokét, semmiképp sem mentek be a mennyek országába”. De nem azért, mert nem engednek be, hanem azért, mert magunknak nem fogjuk megengedni, hogy bejuthassunk!

„Uram, Te tudod, ki vagyok, és mire vagyok méltó. Köszönöm. Segíts meglátnom a másikban azt a méltóságot, amit Te adtál minden embernek. Mint Istenember példa lettél számomra. Követni szeretnélek, és szívvel-lélekkel, minden erőmmel, szeretnék hűséges maradni a parancsaidhoz. Isten kegyelméből vagyok az, ami vagyok, s rám árasztott kegyelmed nem marad bennem hatástalan. (1Kor 15,10)” (Marton Fabiola, a Regnum Christi Mozgalom megszentelt életű tagja). Ámen