Nincs mellébeszélés.

Róm13,8-10 - Ne tartozzatok senkinek semmivel, csak azzal, hogy egymást szeretitek, mert aki felebarátját szereti, teljesítette a törvényt. Azt ugyanis, hogy ne törj házasságot, ne ölj, ne lopj, hamis tanúságot ne szólj, ne kívánd meg a másét [Kiv 20,13-17];[MTörv 5,17-21]}, és ami egyéb parancs még van, újra egybefoglalja ez az egy ige: Szeresd felebarátodat, mint önmagadat {[Lev 19,18]. A szeretet nem tesz rosszat a felebarátnak. A törvény teljesítése tehát a szeretet.

Zs 111

Boldog az az ember, aki az Urat féli, és nagy tetszését leli parancsaiban! Utóda hatalmas lesz a földön, áldott lesz az igazak nemzedéke. Dicsőség és gazdagság lesz házában, és igazsága mindörökre megmarad. Világosságként ragyog fel a sötétségben az igazaknak az irgalmas, a kegyes, az igaz. Jó annak az embernek, aki könyörül és kölcsönt ad, aki a törvény szerint intézi dolgait, mert az soha meg nem inog. Örökké emlékezetben marad az igaz, rossz hírtől nem kell félnie. Erős a szíve, bízik az Úrban, rendületlen a szíve, nem fél, amíg le nem nézheti ellenségeit. Osztogat, adakozik a szegényeknek; Igazsága örökre megmarad, hatalma dicsőségesen emelkedik. Látja a bűnös és bosszankodik, fogát csikorgatja és emészti magát. A bűnösök kívánsága meghiúsul.

Lk 14,25-33 - Egyszer nagy népsokaság ment vele, ő pedig hozzájuk fordult, és ezt mondta: „Ha valaki hozzám jön, és nem gyűlöli apját és anyját, feleségét és gyermekeit, fivéreit és nővéreit, sőt még saját magát is, nem lehet az én tanítványom. És aki nem hordozza keresztjét és nem jön utánam, nem lehet az én tanítványom. Mert ki az közületek, aki tornyot akar építeni, és nem ül le előbb, hogy kiszámítsa a költségeket, vajon van-e miből befejezni? Nehogy miután az alapot lerakta és nem tudta befejezni, mindenki, aki látja, csúfolni kezdje őt: „Ez az ember elkezdett építeni, de nem tudta befejezni.” Vagy melyik király az, aki amikor háborúba indul egy másik király ellen, nem ül le előbb, hogy megfontolja, vajon képes-e tízezerrel szembeszállni azzal, aki húszezerrel jön ellene? Mert ha nem, követséget küld hozzá és békét kér, amikor még messze van. Így tehát aki közületek nem mond le mindenről, amije van, nem lehet az én tanítványom.

Nincs mellébeszélés. Jézus is, de Pál is, egyenesen, határozottan és keményen szól: "aki közületek nem mond le mindenéről, amije csak van, nem lehet a tanítványom."

"aki embertársát szereti, a többi törvényt is megtartja", és: minden parancs "ebben az egyben tetőződik: Szeresd embertársadat, mint saját magadat."

Újra vagyok kénytelen a magam számára definiálni: mi is a szeretet? El kell felejteni azt, amit eddig gondoltam róla, és neki kell állnom, újra, új alapokról meghatározni, megfogalmazni, értelmezni a szeretetet. Ezekből a szent és tiszta szavakból, melyeket ma tár elém Isten, az Atya, a Fiú és a Szentlélek. Nem e világban volt, létező, vagy vágyott viszonyaimból kell megfogalmaznom a szeretetet, hanem attól a pillanattól kell elindulnom, amit a keresztség pillanatában ajándékomként kaptam, és eddig elrejtettem, mert fel sem mértem, ki sem csomagoltam azt. Már a csomagolásán is érdemes, el kell tűnődnöm. Erre a szeretetre kell építenem minden emberi kapcsolatomat, minden viszonyomat: természethez,és a természet bármelyik és mindegyik szereplőjéhez, akikhez bármilyen közöm van. Én legyek az Istenben létező, lehetőség. Számomra az, de azok számára legyek ez, akikkel bármilyen viszonyba kerülök. Eszköze legyek Istennek; ugyanakkor, felelősséggel legyek Érte! Aki A Szeretet. És Aki minden gondolatában, és minden cselekedetében – bennem való cselekvésében is, mert nem én vagyok cselekvésre teremtve, hanem Ő akar cselekvővé válni általam is – A Szeretet.

De úgy, hogy én, a magam szabad akaratával társuljak Hozzá, szándékához, akaratához – ha van olyan – Teremtő képességéhez, amit a Szeretet tesz változóvá a maga állandósultságában. Igen, szeretetre vagyok teremtve; úgy, hogy szerethető legyek Általa, és én szeretetét közvetítsem – Általa – minden teremtett valóság felé. Ne az én szeretetemet, ami töredékes, félreértelmezett, és önérvényesülésre hajlandó, hanem az Ő szolgálatában legyek rá képes. Amit Jézus úgy fogalmaz, hogy aki hozzá jön, de nem gyűlöl eléggé minden mást, vagyis nem képes a Vele való közösségért minden más viszonyulásáról lemondani, de még önmagamhoz való viszonyomról is, akkor az nem őszinte, akkor nem lehet Vele közösségben. Így minden törvény teljesítése hiábavaló, és őszintétlen, vagyis az csak kötődés, kényszerültség, de szeretet hiányától szenvedő. Azonban Jézus tudja, hogy ezzel mindent, és mindegyikünket, minden emberi viszonyt érint, ezért mondja, ezért egészíti ki előbbi mondatát azzal, hogy „és aki nem hordozza keresztjét és nem jön utánam, nem lehet az én tanítványom”. Vagyis, a magam tökéletlenségének elfogadása, és annak ellenére Jézus követése, pontosan arról való lemondásom, hogy magamat Nála jobban szeressem. Bizonyosságot kell tennem minden órában, minden pillanatban - gondolattal, szóval és cselekedettel – önmagam előtt is, sőt, talán pontosan önmagam számára, hogy Te vagy Uram számomra a legfontosabb, a mindennél értékesebb, Akinek követe akarok lenni, és akiért minden embertársamtól, az ő bocsánatáért esdeklő akarok, tudok, és képessé akarom tenni magam. Mert nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj, de minden pillanatban készítem rá hajlékomat, hogy betérj, hogy otthonoddá lehessen, mert tudom, hogy Te akarsz engem, és Te tudsz engem tökéletesíteni, képtelenségem ellenére is.

Ez az az eset, mint amikor valakivel azért vágyom a barátságára, mert érzem, tudom, hogy az Ő közelsége, barátsága, engem nemesebb lelkűvé tehet. De, ez mind csak kiegészítése, és eszköze lehet annak, hogy Jézushoz közelebb kerülhessek, barátságra juthassak Vele.

Uram, Istenem, jöjj, Szentlelked által jöjj, olyan közel hozzám, hogy nemesíts engem, szereteteddel tégy engem a Te szeretetedre hajlandóvá, képessé, eszközöddé, és Érted felelősebbé! Ámen