A próféta igyekezete is már, az emberért való.

MTörv 10,12-22 - Nos tehát, Izrael, mi mást kíván az Úr, a te Istened tőled, mint azt, hogy féld az Urat, a te Istenedet, az ő útjain járj, szeresd őt és szolgálj az Úrnak, a te Istenednek teljes szívedből és teljes lelkedből, s tartsd meg az Úr parancsait és szertartásait, amelyeket ma parancsolok neked, hogy jó dolgod legyen. Íme, az Úré, a te Istenedé az ég s az ég ege, a föld s mindaz, ami rajta van, mégis a ti atyáitokhoz ragaszkodott az Úr, s őket szerette s az ő utódaikat, vagyis titeket választott ki minden nép közül, miként ez ma nyilvánvaló. Metéljétek tehát körül szívetek előbőrét, s ne keményítsétek meg többé nyakatokat, mert az Úr, a ti Istenetek az istenek Istene s az urak Ura, nagy, hatalmas és félelmetes Isten, aki nem néz sem személyre, sem ajándékra, igazságot szolgáltat árvának és özvegynek, szereti a jövevényt, s ad neki eledelt és ruházatot. Szeressétek tehát ti is a jövevényt, mert ti is jövevények voltatok Egyiptom földjén. Az Urat, a te Istenedet féljed, csak őneki szolgálj, őhozzá ragaszkodj, s az ő nevére esküdj. Ő a te dicsőséged és a te Istened, ő művelte veled azokat a nagy és félelmetes dolgokat, amelyeket tulajdon szemed látott. Hetven lélekkel mentek le atyáid Egyiptomba, s íme, most úgy megsokasított téged az Úr, a te Istened, mint az ég csillagait.

Mt 17,22-27 - Amikor Galileában összegyűltek, Jézus azt mondta nekik: „Az Emberfiát át fogják adni az emberek kezébe, megölik őt, de harmadnapon föl fog támadni.” Erre nagyon elszomorodtak. Amikor Kafarnaumba érkeztek, odamentek Péterhez azok, akik a két drachmát szedik, és azt mondták neki: „A ti Mesteretek nem fizeti meg a két drachmát?” Azt felelte: „De igen!” Mire hazaért, Jézus megelőzte őt és azt mondta neki: „Mit gondolsz, Simon, a föld királyai kiktől szednek vámot vagy adót: a fiaiktól, vagy az idegenektől?” Ő azt felelte: „Az idegenektől.” Jézus erre így szólt: „Akkor tehát a fiak mentesek. De hogy ne botránkoztassuk meg őket, menj a tengerhez, vesd ki a horgot, és fogd ki az elsőként kapó halat. Nyisd ki a száját, s találni fogsz benne egy sztatért. Fogd azt és add oda nekik értem és érted.”

A próféta igyekezete is már, az emberért való. "az ő útjain járj, szeresd őt és szolgálj az Úrnak, a te Istenednek teljes szívedből és teljes lelkedből" - nem is a hatalmát, inkább mindenek-feletti nagyságát, méltóságát, képességét, és így az ember számára a bizalmat akarja felépíteni a próféta. Ember ne reménykedj, ne bízzál senki másban, csak az Úrban, aki az egyedül Isten, és mindenható, a te életed felett is! Legyen bizalmam Benne, kétség nélkül is. Aki valójában ezen az életen túl mutatja meg hatalmát, mert a halálon is úr! Feltámassza, életre, ráadásul, örök életre kelti a jókat és igazakat. Hogy ettől kezdve, ne a szenvedésen, az áldozaton, és a halálon legyen a hangsúly, hanem az Életen. Érdemes keresni életem útján Isten tetszését. Ezért kell a szentírásban kutatnom Isten szándékát, melyet rajtam és velem akar beteljesíteni. Ezért van tudásom - tudatom, képességeim - karizmáim, érzékelésem - érzékiségem is, szabadságom a jóra, és képességem a szeretetre. Ami ezen felül van, az okoskodás bennem, a magam erejének fitogtatása, mi eltávolít, és elidegenít Istentől, a szeretetétől, kegyelmétől és így irgalmától is. Mert az okoskodás mellőzi, sőt hárítja az alázatot.

Jézus kényesen ügyel arra, hogy meg ne botránkoztasson senkit. Ezért inkább teljesíti azt is, amire a törvény nem kényszeríti. Erre is érdemes odafigyelnem!

Támaszd fel bennem Uram Igazságodat, mely inkább, és főleg szeretet, mint igazság keresése! Ámen