„Értelmet adott nekünk”

1Jn 5,14-21 - Abban rejlik a mi iránta való bizalmunk, hogy bármit kérünk az ő akarata szerint, meghallgat minket. S ha tudjuk, hogy meghallgat minket, bármit kérünk is tőle, azt is tudjuk, hogy kéréseinket már meg is hallgatta. Ha valaki látja, hogy a felebarátja vétkezik, de nem halálos bűnnel, imádkozzon érte, és aki nem halálosan vétkezett, megkapja az életet. Van halált okozó bűn is; nem erről mondom, hogy valaki könyörögjön érte. Minden igazságtalanság bűn, de van halált nem okozó bűn is. Tudjuk, hogy mindaz, aki Istentől született, nem vétkezik, mert az Istentől való születés megőrzi őt, s a gonosz meg nem érinti. Tudjuk, hogy mi Istentől vagyunk, ez az egész világ pedig gonoszságban fetreng. S azt is tudjuk, hogy Isten Fia eljött, és értelmet adott nekünk, hogy megismerjük az igaz Istent, és az ő igaz Fiában, Jézus Krisztusban legyünk. Ez az igaz Isten és az örök élet. Fiacskáim, őrizkedjetek a bálványoktól! Ámen.

Jn 3,22-30 - Ezek után Jézus Júdea földjére ment tanítványaival. Ott tartózkodott velük, és keresztelt. János szintén keresztelt Enonban, Szálim közelében, mert ott sok víz volt. Az emberek odamentek és megkeresztelkedtek. Akkor ugyanis János még nem volt börtönbe vetve. Vita támadt tehát János tanítványai és a zsidók között a tisztulás felől. Odamentek Jánoshoz, és azt mondták neki: „Rabbi, az, aki veled volt a Jordánon túl, akiről tanúságot tettél, íme, ő is keresztel, és mindenki hozzá megy.” János azt felelte: „Az ember semmit sem szerezhet, hacsak a mennyből nem adják neki. Ti magatok vagytok a tanúim, hogy azt mondtam: Nem én vagyok a Krisztus, hanem az, akit előtte küldtek. Akié a menyasszony, az a vőlegény; a vőlegény barátja pedig, aki ott áll és hallja őt, ujjongva örül a vőlegény hangjának. Ez az örömöm most beteljesedett. Neki növekednie kell, nekem pedig kisebbednem.”

„Értelmet adott nekünk” – mondja János. Az után mondja ezt, hogy különbséget tesz azok között, akiknek tudomásuk van arról, hogy Istentől valók, és a világ között - aki pedig a bűnben fetreng. Nos, itt van a feladat: meghatározni magam. Hova tartozom? Nem elég, ha egy érzést, egy ellenszenvet, vagy vonzalmat, vágyat képes vagyok magamban felismerni. Mit teszek azért, hogy a Fiút, az Isten fiát magaménak valljam? „Akié a menyasszony, az a vőlegény”, akiben a hit, az Krisztus barátja, Isten várományosa. Abban beteljesedik az öröm! Jézus Krisztus öröme. „Jézus Krisztus örömhíre megajándékoz minket a személyes és közösségi élet teljesen új perspektívájával. Isten megszabadít bennünket negatív gondolatainktól és viselkedési formáinktól, hogy azután új életcélt nyisson meg számunkra.” (Leo Tanners – Újrakezdés c. könyvében írja).

Igen, az életünk újrakezdések sorozata. Minden nap újra kezdhetjük, elölről! A megújulás, ami bennünk végbemegy, megújítja a föld színét, mindaddig, míg Krisztusban meg nem újul egészen. Ez Isten szándéka, velem, és a világgal. Akarok, képes vagyok, nyitott vagyok új perspektívákra, amit Isten vetít elém, megnyílni?

Isten, akit magaménak vallok: Akarok! De képessé Te tegyél a Szentlélek kegyelmei által! Ámen