A „bármit” azért értenünk, értelmeznünk kell
1Jn 3,22 - 4,6 - Bármit kérünk, megkapjuk tőle, hisz megtartjuk parancsait, és ami tetszik neki, azt tesszük. Az az ő parancsa, hogy higgyünk Fiának, Jézus Krisztusnak nevében, és szeressük egymást parancsa szerint. Aki teljesíti parancsait, benne marad az Istenben, és az Isten is őbenne. Azt, hogy ő bennünk marad-e, a Lélektől tudjuk meg, amelyet nekünk adott.
Szeretteim, ne higgyetek minden léleknek, hanem vizsgáljátok meg a lelkeket, hogy Istentől származnak-e, mert sok hamis próféta ment ki a világba. Az Istentől származó lelket erről ismeritek fel: minden lélek, amely megvallja, hogy Jézus Krisztus testben jött el, az Istentől van. S minden lélek, amely nem vallja meg Jézust, nem az Istentől való, hanem az antikrisztusé, akiről hallottátok, hogy eljön, és most már a világban is van. Gyermekeim, ti az Istentől vagytok, és legyőztétek őket, mert nagyobb az, aki bennetek van, mint aki a világban van. Ők a világból valók, ezért a világról beszélnek, és a világ hallgat rájuk. Mi az Istentől vagyunk. Aki ismeri Istent, hallgat ránk. Aki nem ismeri Istent, nem hallgat ránk. Így különböztetjük meg az igazság lelkét és a tévedés lelkét.
Mt 4,12-17.23-25 - Amikor Jézus meghallotta, hogy Jánost börtönbe vetették, visszavonult Galileába. Elhagyta Názáretet, és a tenger melletti Kafarnaumba költözött, Zebulun és Naftali vidékére. Így beteljesedett Izajás próféta szava: „Zebulun és Naftali földje, a tenger menti út a Jordánon túl, a pogányok Galileája, a nép, mely sötétségben ült, nagy világosságot látott. Világosság támadt azoknak, akik a halál országában és árnyékában ültek." Ettől fogva Jézus elkezdett tanítani. "Tartsatok bűnbánatot - hirdette -, mert közel van a mennyek országa!"
Jézus bejárta egész Galileát, tanított a zsinagógákban, hirdette országa evangéliumát, s gyógyított minden betegséget és fogyatékosságot a nép közt. Híre elterjedt egész Szíriában. Elvittek hozzá minden szenvedőt, olyanokat, akiket különféle betegségek és bajok gyötörtek, ördögtől megszállottakat, holdkórosokat, bénákat, és meggyógyította őket. Csapatostul kísérték, Galileából, Dekapoliszból, Jeruzsálemből, Júdeából és a Jordánon túlról.
A „bármit” azért értenünk, értelmeznünk kell, hogy ne csalódjunk se önmagunkban, se Istenben! És ez összefügg azzal is, hogy mit értek a hiten. Vagyis, Isten számára mit ér az én hitem. Tulajdonképpen a hitünk önmagát minősíti, mert vagy olyan erős, hogy képes hegyeket elmozdítani, vagy semmit sem ér. De az a mustármagnyi hit is elég – úgy tűnik – ahhoz, hogy csodák történjenek általunk, hogy magunkra vonhassuk az Egek bizalmát! Ahogy Lukácsnál olvassuk Jézus szavait: „Aztán így szólt (Jézus): „Mihez hasonlít az Isten országa, mihez hasonlítsam? Hasonlít a mustármaghoz, amelyet egy ember fogott és elvetette a kertjében. Kikelt, és hatalmas fává terebélyesedett, úgyhogy az ég madarai tanyáztak ágai között.” [Lk 13,18-19]. De ezen a mustármagnyi hitünkön sokat kell „dolgozni”, hogy abból terebélyes fa lehessen, vagyis életté és éltetővé váljon. Mert e példabeszédet követően mondja Jézus: „"Ha csak akkora hitetek lesz is, mint a mustármag, s azt mondjátok ennek a szederfának: Szakadj ki gyökerestül és verj gyökeret a tengerben! - megteszi nektek.” [Lk 17,6]
A hitünk – az a mustármagnyi -, szerintem meg kell, hogy előzze a bűnbánatot, a bűntudat kifejlődését. A bűntudat életre keltése növeli aztán a hitet. Mert teret enged a kegyelem kiáradásának, ami betöltve, mint a lavina elsodorja mind azt, mi útját álja.
A bűntudatból lesz a bűnbánat, hogy megtisztítva az elmét és szellemet képes legyek Isten bölcsességével gondolkodni magamról, világomról, a szeretetről. Amilyen környezetben a „bármi” már minősült állapotomban fogalmazódik meg. A „benne maradók” hite, élete, bűnbánata, Isten ismeret. Aki hallgat már Rá, az tud kérni bármit, mert szeretetben van a kérése, és nem önmagából tör elő, hanem a Lélekből fakad. Ez, a Lélekben való létezés az, ami elvezethet Isten látására – talán. Mert embernek lehetetlen eljutni oda, ha Isten akarata elleni erőlködése az csupán.
Segíts Istenem! Véletlenül, félreértelmezetten se legyen akaratod ellen való, hogy találkozásunk el ne maradhasson! Ámen