Mindegyikünk a maga kérdését csak önmaga válaszolhatja meg

Ef 5,21-33 - Engedelmeskedjetek egymásnak Krisztus félelmében! Az asszonyok engedelmeskedjenek férjüknek, akárcsak az Úrnak, mert a férfi feje az asszonynak, amint Krisztus is feje az egyháznak; ő a test üdvözítője. De mint ahogy az egyház Krisztusnak van alárendelve, úgy az asszonyok is mindenben a férjüknek. Ti férjek, szeressétek feleségeteket, ahogyan Krisztus is szerette az egyházat! Önmagát adta érte, hogy a víz fürdőjében az ige által megtisztítva megszentelje, és dicsővé tegye magának az egyházat, hogy sem folt, sem ránc, sem más efféle ne legyen rajta, hanem legyen szent és szeplőtlen. Ugyanígy a férfiak is úgy szeressék feleségüket, mint önnön testüket. Aki szereti a feleségét, önmagát szereti. Hiszen soha, senki sem gyűlöli a testét, hanem táplálja és ápolja, akárcsak Krisztus az egyházat, mert tagjai vagyunk az ő testének. „Ezért az ember elhagyja apját és anyját, a feleségéhez ragaszkodik, és ketten egy test lesznek” [Ter 2,24]. Nagy titok ez; én pedig Krisztusról és az egyházról mondom! Tehát mindegyiktek úgy szeresse a feleségét, mint önmagát, az asszony pedig tisztelje a férjét.

Lk 13,18-21 - Akkor így szólt: „Mihez hasonló az Isten országa, mihez hasonlítsam? Hasonló a mustármaghoz, amelyet egy ember fogott, és elvetett a kertjében. Azután felnövekedett és fává lett, úgyhogy az égi madarak az ágai közt fészkeltek” [Dán 4,8k.18]. Aztán így folytatta: „Mihez hasonlítsam Isten országát? Hasonló a kovászhoz, amelyet vett az asszony, belekeverte három mérő lisztbe, amíg az egész meg nem kelt.”

Mindegyikünk a maga kérdését csak önmaga válaszolhatja meg – önmagának! Minden más által kérdéseinkre adott válasz, másnak a válasza, azt transzformálás nélkül nem tekinthetjük sajátunknak. Ha mégis, akkor csak szolgák vagyunk, de nem barátok, és nem társak. Ez igaz akkor is, ha párkapcsolatban élünk e világi személlyel, de az Egyházzal kapcsolatban is. Minden válaszunkat kérdésünkre Isten jelenlétében, Vele dialógusban adhatjuk meg úgy, hogy az javunkra válhasson. Minden bumeráng visszaüt, ha nem figyelünk arra, hogy már eldobtuk, és nem figyeljük annak röptét. És bizony, nagyot tud ütni!

„Nagy titok ez!” Nem véletlenül mondja ezt Pál. Mert akár melyik kapcsolatot tekintem szentnek, és tisztának, az akkor marad az, és akkor lehet az, ha abban személyiségemet, és személyes Isten kapcsolatomat nem adom fel, nem veszítem el, vagy: ha nem építem fel. A közösség személyek közössége. Ha nem személyek egymáshoz hangolt állandó, és szeretetben megvalósuló kompromisszuma, akkor a közösség nem az, csak halmaz, tömeg, vagy csoportosulás – legjobb esetben is. Egy közösség, egy Egyház közössége bizony a párkapcsolatokra, és a párkapcsolatokból létrejött családi közösségekből lehet egészséges közösséggé, mely közösség Krisztusban lesz Egyházzá, és egyetemessé. Ebből a közösségből lehet Isten országa. De, mert emberi közösség, Isten tisztában van azzal, hogy nem lehet bűn nélkül való. De pontosan ezért kész Isten a kiengesztelődésre. Ezért adja nekünk ajándékba a megigazulás lehetőségét, a bűnbocsánat szentségét, mely szentség azon túl is, hogy az Egyház számára az. A szentség nem az Egyházban valósul meg, hanem a személyben, ha Istennel azonosulni, Istenben a megtisztulást keresi.

Ebben a fordításban ez az Efezusiakhoz, és mindenkihez szóló szentpáli tanítás úgy szól, hogy „engedelmeskedjetek egymásnak Krisztus félelmében!”. Más fordításban ez úgy hangzik, hogy: „legyetek egymásnak alárendeltjei Krisztus iránti szeretetből.” Milyen gyönyörű, ahogy a magyarban a kifejezések egymásra reflektálnak, együtt válnak a lélek természetében kiegészültekké. Így válhat az ember kérdése, és keresendő válasza Isten teljességében megválaszolttá, és kiegészültté, teljesültté. Amikor a válasz nem hagy már bizonytalanságban, kétségben és kétkedésben, mert a teljesség felé lendít tovább, és az újabb kérdés, amit a válasz kelt bennem még közelebb,még teljesebb közelségbe akar elmozdítani, hogy Istennel egyre egységesebb istenült emberré válhassak. Ami hit nélkül képtelenség, és a hit elfogadás nélkül magam alázatra bírása nélkül nem lehetséges.

Áldalak Uram, Aki velem vagy, velem akarsz lenni, és bennem akarsz életet foganni, új életet, megigazulást, minden szavaddal megtérést generálni! Akarom, hogy teljesüljön szándékod, vágyad, és velem való terved! Ámen