Az asszonyt csak tizennyolc éve tartotta a sátán megkötözve

Ef 4,32 - 5,8 - Egymás iránt legyetek inkább jóságosak, könyörületesek, bocsássatok meg egymásnak, ahogy Isten is megbocsátott nektek Krisztusban. Kövessétek tehát, mint kedvelt gyermekek, Isten példáját, s éljetek szeretetben, ahogy Krisztus is szeretett minket, és odaadta magát adományként, jó illatú áldozatul Istennek. Paráznaság és mindenféle tisztátalanság vagy kapzsiság szóba se jöjjön köztetek, mint ahogy ez a szentekhez illik, sem ocsmányság, sem ostoba vagy kétértelmű beszéd, ami illetlen, hanem inkább a hálaadás. Értsétek már meg, és jegyezzétek meg magatoknak, hogy semmiféle paráznának vagy tisztátalannak, kapzsinak, vagy bálványimádónak nincs öröksége Krisztus és Isten országában. Senki se vezessen félre benneteket üres fecsegéssel, hiszen ilyenek miatt sújtja Isten haragja a hitetlenség fiait. Ne legyetek tehát bűneik részesei. Mert valamikor sötétség voltatok, most azonban világosság vagytok az Úrban. Úgy éljetek, mint a világosság gyermekei.

Lk 13,10-17 - Szombatonként az egyik zsinagógában tanított. És íme, volt ott egy asszony, akiben tizennyolc éve lakott a betegség lelke. Annyira meggörnyedt, hogy egyáltalán nem tudott felegyenesedni. Amikor Jézus meglátta, odahívta, és azt mondta neki: „Asszony! Megszabadultál betegségedtől.” Rátette a kezét, mire az rögtön felegyenesedett, és dicsőítette Istent. Ekkor megszólalt a zsinagóga elöljárója. Azon méltatlankodva, hogy Jézus szombaton gyógyított, ezt mondta a tömegnek: „Hat nap van, amikor dolgozni kell; azokon jöjjetek hát és gyógyíttassátok magatokat, ne pedig szombaton!” Az Úr ezt felelte neki: „Képmutatók! Nem oldja-e el mindegyiktek szombaton az ökrét vagy a szamarát a jászoltól, és nem viszi-e itatni? Ábrahámnak ezt a leányát pedig, akit immár tizennyolc éve megkötözve tart a sátán, nem kellett-e szombaton föloldani ettől a köteléktől?” Amint ezt elmondta, megszégyenült minden ellenfele, s az egész nép örvendezett a csodás dolgokon, amiket cselekedett.

Az asszonyt csak tizennyolc éve tartotta a sátán megkötözve, de vallási kötelékeink, mióta tartanak gúzsban, így távol Krisztus szeretetétől. Honnan vesszük a bátorságot, hogy a szeretet kiáradásának mi magunk határt szabunk, megbéklyózzuk?

Én azt mondom, hogy a vallás által szabott törvényeket, mernem kell Krisztus szeretetével minden döntésemnél megrostálni: mi vonatkozik rá, és mi nem.

Akkor válok felnőtt kereszténnyé, ha magamat nem a papok ítéletéhez, hanem Jézus Istentől szóló lelkiismeretéhez tartom, ami bennem kell, hogy éljen. Mert az, ami görcsössé tesz, a jó megtételére alkalmatlanná, az helytelen, az nem Isten szándéka. Egyedül az a helyes, ami felszabadít a jóra, távol tartva gonoszságtól. Senki ember fia nem válhat ítéletemmé, egyedül az Isten, Őt kell félnem!

Pál apostol eközben arra figyelmeztet, hogy a szenvedélyek milyen károsak azok számára, akik céljuknak tekintik, hogy Krisztust kövessék, hogy általa Istenkapcsolatuk személyessé váljon. Ami nem azonos a szenvedélyességgel. Mert a szenvedélyek rabul ejtenek, míg a szenvedélyesség erőt, lendületet generál az emberben. Új meg új és mindig megújuló felismerésekre serkent. Amit, ha sikerül Krisztus szeretetével párosítani, akkor éppen azt érhetjük el, amire vágyakozunk: a teljesség tisztánlátására.

Istenem, Hozzád eljutni vágyom Szent Fiad tanítása, élete példájával, de mindazon tulajdonságaim felhasználásával, amit hiszek, hogy javamra alakítottál bennem, mikor megálmodtál. Segíts, hogy Veled képes legyek álmaidat valóra váltani! Ámen