A Szentmisében az átváltoztatás úgy kezdődik
1Jn 5,5-13 - Ki más győzi le a világot, mint aki hiszi, hogy Jézus az Isten Fia? Ő az, aki víz és vér által jött, Jézus Krisztus. Nem csupán víz által, hanem víz és vér által. És a Lélek az, aki tanúskodik arról, hogy a Lélek igazság. Mert hárman vannak, akik tanúskodnak: a Lélek, a víz és a vér; és ez a három egy. Ha az emberek tanúságát elfogadjuk, Isten tanúsága nagyobb. S Isten tanúsága az, hogy tanúságot tett az ő Fiáról. Aki hisz Isten Fiában, az magában hordozza Isten tanúságát. Aki nem hisz a Fiúnak, hazugnak tartja őt, mert nem hisz abban a tanúságban, amelyet Isten tett az ő Fiáról. A tanúság pedig az, hogy Isten örök életet adott nekünk. És ez az élet az ő Fiában van. Akiben a Fiú van, annak van élete; akiben nincs Isten Fia, annak nincs élete. Ezeket azért írom nektek, hogy tudjátok: nektek, akik hisztek Isten Fiának nevében, örök életetek van.
Mk 1,6b-11 - János öltözete teveszőrből volt, és bőröv a csípője körül, sáskákat és vadmézet evett. Így prédikált: „Utánam jön, aki erősebb nálam, akinek nem vagyok méltó leborulva megoldani a saruja szíját. Én vízzel kereszteltelek titeket, ő pedig Szentlélekkel fog benneteket megkeresztelni.” Történt azokban a napokban, hogy eljött Jézus a galileai Názáretből, és János megkeresztelte őt a Jordánban. Amint feljött a vízből, látta, hogy megnyílnak az egek, és a Lelket, mint galambot leszállni rá. Az égből szózat hangzott: „Te vagy az én szeretett fiam, benned kedvem telik” [Iz 42,1].
A Szentmisében az átváltoztatás úgy kezdődik, hogy a pap bort tölt a kehelybe, majd hozzá elegyít egy kevés vizet, miközben ezeket a szavakat mondja: „A bor és a víz titka által részesüljünk annak istenségében, aki kegyesen részese lett emberségünknek.”
Később, a szentáldozás előtt, a pap kezébe veszi a szentostyát, a paténa felett megtöri, és egy részecskéjét a kehelybe ejti, közben halkan mondja: „A mi Urunk, Jézus Krisztus testének és vérének egyesítése váljék a szentáldozásban lelkünk üdvösségére.”
Barsi Balázs atya mondja erről: „Mivel Isten Fia testben jött el (ez Karácsony újra és újra csodálatba ejtő titka), a Lélek tanúságtétele is az anyaghoz kötődik. A krisztusi hit egyben szakramentális hit is: központi eleme az egy szent keresztség (melynek anyaga a víz) és az eucharisztia (melynek anyaga a vér). A hit ugyanis nem csupán a túlvilágról szóló igazságok és jelen életünkre vonatkozó erkölcsi szabályok elfogadása, hanem valóságos részesedés az isteni természetből.”
Méltatlanságában így dicsőíti meg Isten az Embert! Magához emeli, miután önmagát megalázta. Fiát veti lábaink elé, a halálban megsemmisíti – megmutatva, hogy az emberi szenvedés nem méltatlan az emberhez, de Istenhez sem! Ki megaláztatja magát emberségében Istenért, mert hitét bírja, az tanúja lett az Ember Istenségének, így válik méltóvá a feltámadásban az örök életre, Isten dicsőségére. A hit a keresztségből ered, az áldozat a vér pecsétje, az irgalom a lélek válasza.
Mikor magamra veszem Istenem, Krisztus kegyelmének kiáradását, Áment mondok akaratodra. Legyen nekem, a Te terveid szerint, amivel dicsőségedet szolgálhatom! Ha szolgálhatom, már több vagyok annál, mint aki lehetek emberként, mert titkaidra hagyatkozom. Legyen nekem, mire Te rendelsz engem. Ámen
