„Véssétek e szavaimat szívetekbe-lelketekbe”!
MTörv 11,18.26-28 - Véssétek e szavaimat szívetekbe-lelketekbe, s kössétek jel gyanánt a kezetekre, s tegyétek a szemetek közé. Ím áldást és átkot terjesztek ma elétek: áldást, ha engedelmeskedtek az Úr, a ti Istenetek parancsainak, amelyeket ma meghagyok nektek, s átkot, ha nem engedelmeskedtek az Úr, a ti Istenetek parancsainak, hanem letértek arról az útról, amelyet most mutatok nektek, s más istenek után jártok, akiket nem ismertek.
Róm 3,21-25a.28 - Most azonban Isten igazsága nyilvánvaló lett, függetlenül a törvénytől. A törvény és a próféták tanúságot tesznek róla. Isten igazságát ugyanis a Jézus Krisztusban való hit által nyerik el mindazok, és száll mindazokra, akik hisznek benne; különbségtétel ugyanis nincsen. Mert mindnyájan vétkeztek, és nélkülözik Isten dicsőségét, s így megigazulnak ingyen az ő kegyelméből a megváltás által, amely Jézus Krisztusban van, akit Isten rendelt hit által való engesztelésül az ő vére által, hogy így kimutassa a maga igazságát, miután eltűrte az előző idő bűneit Mi ugyanis azt tartjuk, hogy az ember a hit által igazul meg a törvény cselekedetei nélkül.
Mt 7,21-27 - Nem mindenki, aki azt mondja nekem: „Uram, Uram!”, megy be a mennyek országába, csak az, aki megteszi Atyám akaratát, aki a mennyben van. Sokan mondják majd nekem azon a napon: „Uram, Uram! Nem a te nevedben prófétáltunk, nem a te nevedben űztünk démonokat, és nem a te nevedben tettünk sok csodát?” Akkor majd kijelentem nekik: „Sohasem ismertelek titeket. Távozzatok tőlem ti, akik törvénytelenséget cselekedtetek!” [Zsolt 6,9G] Mert mindenki, aki hallgatja ezeket a szavaimat és követi azokat, hasonló az okos emberhez, aki a házát sziklára építette. Szakadt a zápor, jöttek a folyamok, fújtak a szelek és nekizúdultak a háznak. De az nem dőlt össze, mert az alapjait sziklára rakták. Mindaz pedig, aki hallgatja ezeket a szavaimat, de nem cselekszi meg azokat, hasonlít majd a balga emberhez, aki a házát homokra építette. Szakadt a zápor, jöttek a folyamok, fújtak a szelek és nekizúdultak a háznak. Az összedőlt, és nagy lett a romlása.
„Véssétek e szavaimat szívetekbe-lelketekbe”! Mit is mutat nekünk a mi Urunk, milyen utat? Mert engedelmességre törekvőn, egyetlen vágyunk, hogy e zűrös életünket kitakarjuk, és csak a legfontosabbra figyeljünk, a lélek szavára! Pál szavai talán nem véletlenül kerültek ide: „Mi ugyanis azt tartjuk, hogy az ember a hit által igazul meg a törvény cselekedetei nélkül.” Mert a hit méltósága a törvény fölött áll, a törvény annak való, ki hitét Istenben nem bírja. A hitünk által van, lehet megigazulásunk, mert „mindnyájan vétkeztek, és nélkülözik Isten dicsőségét, s így megigazulnak ingyen az ő kegyelméből a megváltás által, amely Jézus Krisztusban van, akit Isten rendelt hit által való engesztelésül az ő vére által, hogy így kimutassa a maga igazságát, miután eltűrte az előző idő bűneit”! Ő eltűrte bűneinket, mi kegyelméért folyamodunk, ezért bűnbánatot tartunk, engesztelésére, mert megigazulni vágyunk, visszatérni szeretetébe, örökre, mindörökre! Lehetséges ez számunkra? Számunkra igen, de csak Isten végtelen szeretetéből, irgalmából, egyedül még Jézus sem volt képes rá, kellett az Atya szeretetébe olvadnia. Ahogy érezzük, hogy nyomaszt a múltunk, és szinte beletapadunk, úgy kell éreznünk azt, hogy Isten szeretete – a hitünk által -, ha akaratát teljesíteni sikerül, megváltoztat, megvált, kiemel a múlt terhei közül, mert megszentel!
Követőivé lenni, azt jelenti, hogy elengedem a múltam terheit, és egyedül ráhagyatkozom, vissza nem fordulva, nem engedem meg magamnak, hogy a múltam terheihez tapadjak. Újra kezdeni az építkezést, új alapokra helyezni azt, ahol az Isten terveihez alkalmazkodom, nem akarok önálló terveket gyártani; ahogy engedelmes volt Istennek Mária, úgy kell nekem is: „legyen nekem a Te igéd szerint”! [Lk 1,38]. A böjt csendjét, negyvennapos elcsendesülését kívánni, belé élni életemet, hogy Isten igéje enyémmé váljon, megtaláljam magamban Isten szándékát velem. Hogy Jézussal ki tudjam én is mondani: „ne úgy legyen, ahogy én akarom, hanem ahogyan te!" [Mt 26,39]. A megengedő szentséged töltsön el, foglaljon le, hogy üdvösségem útján járni tudjak Veled, Általad Istenem! Ámen
