A víz megszentelő

Ter 9,8-15 - Majd ezt mondta Isten Noénak, s vele fiainak: „Íme, szövetséget kötök veletek és utódaitokkal, és minden élőlénnyel, amely veletek van, a madarakkal, a lábasjószággal és a mező minden vadjával, amely kijött a bárkából, s a föld minden állatával. Szövetséget kötök veletek, hogy nem pusztul el többé minden test az özönvíz által, s nem lesz többé vízözön, amely elpusztítja a földet.” Azután Isten azt mondta: „Ez lesz a jele annak a szövetségnek, amelyet megkötök velem és veletek, és minden élőlénnyel, amely veletek van, örök időkre: szivárványomat a felhőkbe helyezem, s az lesz a jele a szövetségnek közöttem és a föld között. Amikor ugyanis felhőkbe borítom az eget, feltűnik a felhőkben szivárványom, és megemlékezem szövetségemről, amelyet veletek kötöttem, és az összes testet éltető élő lélekkel kötöttem, s nem lesz többé özönvíz, hogy eltöröljön minden testet.

Zs 24 - Dávid zsoltára. Hozzád emelem, Uram, lelkemet, Istenem, tebenned remélek; ne hagyd, hogy megszégyenüljek, és ellenségeim ujjongjanak fölöttem! Hisz senki, aki tebenned bízik, meg nem szégyenül. De szégyen éri mindazokat, akik hiábavalóságok miatt hűtlenek lesznek. Utaidat, Uram, mutasd meg nekem, és ösvényeidre taníts meg engem! Vezess és oktass engem igazságodra, mert te vagy az én üdvözítő Istenem, és én tebenned bízom szüntelen! Emlékezzél meg, Uram, könyörületedről, és irgalmadról, hisz azok öröktől valók! Ifjúkorom bűneire s botlásaira ne gondolj vissza; Irgalmad szerint emlékezzél meg rólam, hiszen te jó vagy, én Uram! Édes az Úr és igazságos, ezért útbaigazítja a vétkeseket. Végzésével vezérli az alázatosakat, megtanítja útjaira a szelídeket. Az Úr minden útja irgalom és igazság azok iránt, akik szövetségét és törvényeit megtartják. A te saját nevedért, Uram, bocsásd meg bűnömet, mert sok az! Ki az, aki féli az Urat? Annak megmutatja, milyen utat válasszon. Annak boldogságot élvez majd a lelke, és utóda örökli a földet. Barátja az Úr azoknak, akik őt félik, és szövetségét megmutatja nekik. Állandóan az Úrra tekint szemem, mert ő húzza ki lábamat a tőrből. Tekints rám és irgalmazz nekem, mert elhagyatott és szegény vagyok. Szívem szorongatásai megsokasodtak, vezess ki ínségemből engem. Nézd megalázottságomat és szenvedésemet, bocsásd meg minden vétkemet! Nézd, milyen sokan vannak ellenségeim, milyen ádáz gyűlölettel gyűlölnek engem! Oltalmazz és szabadíts meg engem, ne hagyd, hogy megszégyenüljek, hiszen benned remélek! Álljanak mellém az ártatlanok és az igazak, mert beléd vetem bizalmamat. Szabadítsd meg Isten, Izraelt minden szorongatásából!

1Pét 3,18-22 - Mert Krisztus is meghalt egyszer a bűnökért, az Igaz a bűnösökért, hogy minket Istenhez vezessen. Test szerint megölték ugyan, de életre támadt a Lélek szerint. Benne ment el, hogy azoknak a lelkeknek is a megváltást hirdesse, akik a börtönben voltak, akik egykor hitetlenek voltak, amikor Isten türelmesen várt Noé napjaiban, míg a bárka épült, amelyben kevés, összesen nyolc lélek menekült meg a víz által. Ennek felel meg most a keresztség, amely titeket most megment, nem a test szennyének lemosása által, hanem mint a jó lelkiismeret kérése Istentől Jézus Krisztus feltámadása alapján, aki az Isten jobbján van, miután felment a mennybe, és uralma alá vetette az angyalokat és hatalmasságokat és erőket.

Mk 1,12-15 - Ezután a Lélek azonnal elragadta őt a pusztába. A pusztában volt negyven napig; a sátán kísértette. A vadállatokkal volt, és az angyalok szolgáltak neki. Miután Jánost átadták, Jézus Galileába ment, hogy hirdesse Isten evangéliumát. Azt mondta: „Betelt az idő, és elközelgetett az Isten országa. Tartsatok bűnbánatot, és higgyetek az evangéliumban.’’

A víz megszentelő, megtisztító ereje elpusztítja azt, ami gonosz, ami Istentől eltávolít, hogy Isten legyen minden mindenben, bennem, és általam. Csak kérnem kell, és hinnem kell, hogy a vízben is benne van Isten megszentelő, megtisztító ereje, mely által akarok újjá lenni, megújulni.

Mit jelent az, hogy kérnem és hinnem kell? Azt, amit Jézus hirdet meg: „Tartsatok bűnbánatot, és higgyetek az evangéliumban”! Magamat Isten „hatalma” alá kell rendelnem. Bele kell állnom abba a folyamba, melyet Isten kegyelme záporoz, ont, ezáltal irányt szab az Életnek. Mely folyamként zúdul, zúg, és elsodorni, magával ragadni akar mindent, mi jó szándékkal van. Ilyen értelemben, egyedül Isten az Aki a Van, és Benne van, ami van. Csupán, csak, Isten által lehetek valakivé, nélküle valami vagyok. Az Életért felelősségem az által van, hogy tudhatom, hogy minden ember élete, már a kezdetektől Isten akaratából vált valakivé. Méghozzá, olyan valakivé, Aki már Élet. Az élet pedig Krisztustól – Aki minden teremtés megelőzően való! – örök. Jézus szavai ezek: »Én vagyok a föltámadás és az élet. Aki hisz bennem, még ha meg is halt, élni fog, és mindaz, aki él és hisz bennem, nem hal meg soha. Hiszed ezt?« [Jn 11,25-26] Ha Jézus megszólít, és megkérdez, hogy hiszem-e, akkor azért kérdezi, mert hihető, mert hinnem lehet, szabad, képes lehetek rá, akarnom kell hinni, hogy megtapasztalásommá lehessen!

Ugyanakkor elgondolkodtató! Olyan súlyú kijelentése ez Jézusnak, ami, végül is, ha jól bele gondolok, akkor érthetetlen, felfoghatatlan. Azaz: nem is tehetek ezzel a kijelentésével mást, mint egyszerűen kijelentésére rábízom magam! Ha lehet, akkor akarom, hogy legyen! Rám vonatkozó, rám érvényes! Ezért teszem meg azt, hogy Isten Igéjében, melyet Jézus nyilatkoztat ki, mérettetem meg magam, tőle vonatkoztatom magam, és Benne minősítem létemet! Engedem, hogy vonzása hasson rám, hogy elragadjon, és semmi se legyen fontosabb számomra, mint Benne létem! Ámen