Prédikálás, hatalom
Imádságháza
1Sám 24,3-21 - Erre Saul kiválasztott háromezer embert egész Izraelből, maga mellé vette őket, s elment, hogy felkutassa Dávidot és embereit akár még azokon a meredek sziklákon is, amelyeken csak a vadkecskék járnak. Így jutott el az út mentén fekvő juhaklokhoz. Saul bement az ott levő barlangba, hogy elvégezze szükségét. Dávid és emberei éppen e barlang belső részében lappangtak. Mondták is Dávid szolgái uruknak: „Itt a nap, amelyről az Úr azt mondta neked: „Kezedbe adom ellenségedet, hogy úgy tehess vele, amint szemednek tetszik.” Dávid erre felkelt, s titokban levágta Saul köntösének csücskét. Utána azonban furdalta Dávidot lelkiismerete, hogy levágta Saul köntösének csücskét. Azt mondta azért embereinek: „Legyen az Úr kegyelmes irántam, hogy meg ne tegyem azt a dolgot az én urammal, az Úr felkentjével, hogy felemeljem kezemet ellene, hiszen ő az Úr felkentje!” Így Dávid megfékezte szavaival embereit és nem engedte meg nekik, hogy Saulra rontsanak. Saul aztán felkelt a barlangból, s folytatta megkezdett útját. Utána Dávid is felkerekedett, s kiment a barlangból és utána kiáltott Saulnak: „Uram, király!” Amikor Saul hátratekintett, Dávid földig hajtotta arcát és leborult és azt mondta Saulnak: „Miért hallgatsz azoknak az embereknek a szavára, akik azt mondják, hogy Dávid rosszat forral ellened? Íme, ma saját szemed láthatja, hogy az Úr a kezembe adott a barlangban, s hogy eszembe jutott, hogy megöllek, ám szemem megkímélt téged, mert azt mondtam: Nem nyújtom ki kezemet uram ellen, hiszen az Úr felkentje ő. Nézz csak ide, apám, lásd, köntösöd csücske itt van a kezemben! Mivel tehát, amikor levágtam köntösöd csücskét, nem akartam kinyújtani kezemet ellened, ismerd el és lásd be, hogy nincs kezemben gonoszság és hamisság és nem vétettem ellened: s te mégis az életemre leselkedsz, hogy elvedd. Az Úr ítéljen köztem és közted, s az Úr álljon bosszút rajtad értem, de az én kezem ne emelkedjen fel ellened. A régi közmondás is úgy tartja: „Gonoszoktól származik gonoszság”, az én kezem tehát ne emelkedjen fel ellened. Kit kergetsz, Izrael királya, kit kergetsz? Holt ebet, bolhát kergetsz! Legyen az Úr a bíránk, s ítéljen közöttem és közötted, lássa és ítélje meg ügyemet és szabadítson meg engem kezedből.” Amikor Dávid befejezte e Saulhoz intézett szavakat, azt mondta Saul: „Nemde, a te hangod ez, fiam Dávid?” Azzal Saul hangos sírásra fakadt és azt mondta Dávidnak: „Te igazabb vagy, mint én, mert te jót tettél velem, én pedig rosszal fizettem neked. Te ma bebizonyítottad, hogy jót cselekedtél velem: az Úr a kezedbe adott, s te nem öltél meg engem! Pedig, ki bocsátja el ellenségét, ha ráakad, békében útjára? Fizessen is meg neked az Úr hasonló jóval azért, amit ma velem tettél. Most pedig, mivel tudom, hogy biztosan uralkodni fogsz, s a te kezedben lesz Izrael királysága.
Zs 56 - A karvezetőnek. A „Ne semmisíts meg” szerint. Miktám Dávidtól. Amikor Saul elől a barlangba menekült. Könyörülj rajtam, Istenem, könyörülj rajtam, mert beléd vetem bizalmamat, és szárnyad árnyékában húzom meg magam, amíg a veszedelem elvonul. A fölséges Istenhez kiáltok, Istenhez, aki jót cselekszik velem. Az égből küld szabadulást nekem, és gyalázatba taszítja azokat, akik taposnak rajtam. Isten elküldi irgalmát és hűségét. Lelkem az oroszlánok kölykei közt hever, amelyek felfalják az emberek fiait. Foguk lándzsa és nyíl, nyelvük élesre fent szablya. Magasztaltassék föl Isten az egek fölé, és dicsőséged minden föld fölé! Hálót kerítettek lábamnak, és megaláztak engem; Vermet ástak nekem, de ők maguk estek bele. Kész az én szívem, Istenem, kész az én szívem, Éneklek és zsoltárt zengek. Ébredj fel, dicsőségem, ébredjen a hárfa és a lant! Hadd keltsem fel a hajnalt! Hálát adok neked, Uram, a népek között, zsoltárral dicsérlek a nemzetek között, mert irgalmad felér az egekig, és hűséged a fellegekig. Magasztaltassék föl Isten az egek fölé, és dicsőséged minden föld fölé!
Mk 3,13-19 - Azután fölment a hegyre. Magához hívta, akiket ő akart, és azok odamentek hozzá. Kiválasztott tizenkettőt, hogy vele legyenek, és hogy prédikálni küldje őket. Hatalmat adott nekik, hogy kiűzzék az ördögöket. Ezt a tizenkettőt választotta ki: Simont, akinek a Péter nevet adta; ezenkívül Jakabot, Zebedeus fiát, és Jánost, Jakab testvérét, akiket Boanérgesznek, azaz mennydörgés fiainak nevezett el; és Andrást; Fülöpöt, Bertalant, Mátét és Tamást; Jakabot, Alfeus fiát, Tádét, a kánaáni Simont, és az iskarióti Júdást, aki elárulta őt.
Prédikálás, hatalom, olyan fogalmak, melyek értelmét mára egészen másképpen értelmezzük, mint ahogy azt a Szentírás szándéka szerint kézhez kaptuk!
„Magunkat is az evangélium örömére kell térítenünk, hogy másokat Jézushoz vezessünk. Amikor gondolkodásunkban, cselekedeteinkben és érzéseinkben általában alkalmazkodunk a humanista főáramhoz, határozott erőfeszítést kell tennünk, hogy, mint XVI. Benedek pápa mondja: mi legyünk a „a világ világossága”. Csak a Szentlélektől betöltött „új emberként” lehet misszionárius arcélünk. De számítanunk kell arra, hogy a fölbuzdulásból nem mindig lesz sikertörténet. De a Jézusért vállalt hűséges és örömteli tanúságtételből – a szenvedés és ellenállás ellenére – olyan szépség sugárzik, amely előbb-utóbb gyümölcsöt terem.” – áll a Német Katolikus Misssziós Kiáltvány 10. pontjában, mely megjelent a MEHR 2018-as konferencián Augsburgban.
Ez a kiáltvány, egy esély arra, hogy visszatérjünk – mi, keresztények – ahhoz a gyökerekhez, melyhez Jézus Krisztus akarja visszavezetni az emberiséget. Jézus Krisztus Istene az a személy, Aki minden teremtés Teremtője! Aki szüntelen kiengesztelődésébe vonzani akarja az értetlen, és tőle eltávolodó, tévedéseiben bóklászó Embert.
Istennek, az Élet fogalma, egy roppant egyszerű képlet szerinti lehetőség, melyet kínál azok számára, akiket teremtett, a maga képére és hasonlatosságára. Igen, az Ember számára. De, amit én, az Ember, értetlenül, türelmetlenül, és tiszteletlenül – mert nem fordítok rá időt, és energiát abból, amit az Életem megéléséhez kaptam a Teremtőmtől, hogy megérthessem szándékát – elbonyolítok, felülírok, együgyű és önös igazságocskáimmal. Tehetetlenekké, és alkalmatlanokká tesszük így egymást a jóra.
Ha egymásra koncentrálunk, akkor bizony eltévedhetünk, és elbizonytalanodhatunk. Elveszíthetjük reményünket, és bizalmunkat. Éppen ezért kell direkt módon Jézushoz fordulnunk mindegyikünknek, ahogy a kiáltvány első pontja figyelmeztet erre: „Az a vágy vezet minket, hogy az embereket Jézus Krisztushoz fordítsuk. Már nem elég katolikusként szocializálódni. Az egyháznak ismét arra kell törekednie, hogy az emberek egyértelmű döntés alapján Jézus Krisztusnak szenteljék életüket. Nem intézményi vagy kulturális formában, hanem közösségként, amelynek Jézus a központja. Azok, akik személyes Urukként követik Jézus Krisztust, másokban is felizzítják Jézus szenvedélyes követését.” Az egyénnek, Krisztus tanításához személyes elköteleződéséből kell újjá építeni az Egyházat is. Krisztus Egyházát!
https://www.facebook.com/tunde.vizpoor/posts/1636097589799983
https://www.youtube.com/watch?v=A0VD-0vvoWY
E kiáltvány megszentelésével vezesd Urunk, Istenünk népedet, az Új Életre! Ámen
