Az ünnep nem lehet az

Iz 25,6-10a - Készít majd a Seregek Ura minden népnek ezen a hegyen zsíros lakomát, lakomát színborokból, zsíros, velős falatokból, letisztult színborokból. Ezen a hegyen leveszi a leplet, a leplet, amely minden népre ráborult, és a takarót, amely minden nemzetre ráterült. Az Úr Isten eltávolítja örökre a halált, és letörli a könnyet minden arcról, népe gyalázatát elveszi az egész földről. Bizony, az Úr szólott! Ezt mondják majd azon a napon: „Íme, a mi Istenünk ő, benne reméltünk, hogy megszabadít minket. Ő az Úr, benne reméltünk, ujjongjunk és örvendezzünk szabadításán! Mert az Úr keze nyugszik ezen a hegyen.” Eltapossák Moábot a lakóhelyén, mint ahogy eltapossák a szalmát a trágyalében;

Zs 22 - Dávid zsoltára. Az Úr az én pásztorom, nem szűkölködöm, zöldellő legelőkön adott nekem helyet, csöndes vizekhez vezetett engem. Felüdítette lelkemet, és az igazság ösvényein vezetett az ő nevéért. Járjak bár a halál árnyékában, nem félek semmi bajtól, mert te velem vagy. Vessződ és pásztorbotod megvigasztaltak engem. Asztalt terítettél számomra azok előtt, akik szorongatnak engem; olajjal kented meg fejemet, és kelyhem csordultig töltötted. Mert jóságod és irgalmasságod kísér engem életem minden napján, hogy az Úr házában lakjam időtlen időkig.

Fil 4,12-14 - Tudok szűkölködni és tudok bővelkedni is; mindenütt mindent megszoktam: tudok jóllakni is, éhezni is, bővelkedni és nélkülözni is. Mindenre képes vagyok abban, aki nekem erőt ad. Mégis jól tettétek, hogy társaim lettetek nyomorúságomban.

Mt 22,1-14 - Ezután Jézus újra beszélni kezdett, és ismét példabeszédekben szólt hozzájuk: „Hasonló a mennyek országa egy királyhoz, aki menyegzőt készített fiának. Elküldte szolgáit, hogy hívják el a meghívottakat a menyegzőre, de azok nem akartak eljönni. Ekkor más szolgákat küldött ezekkel a szavakkal: „Mondjátok meg a meghívottaknak: Íme, a lakomát elkészítettem, ökreimet és hizlalt állataimat levágtam, minden készen van. Jöjjetek a menyegzőre. De azok nem törődtek vele. Elmentek, egyik a földjére, a másik az üzlete után, a többiek pedig megragadták a szolgáit, gyalázatokkal illették és megölték. Haragra gerjedt erre a király, s elküldte hadseregét. A gyilkosokat elpusztította, a városukat pedig felégette. Azután azt mondta a szolgáinak: „A menyegző ugyan kész, de a meghívottak nem voltak rá méltók. Menjetek hát ki a bekötő utakra, s akit csak találtok, hívjátok a menyegzőre.” A szolgák kimentek az utakra és összegyűjtöttek mindenkit, akit csak találtak, gonoszokat és jókat egyaránt, s a menyegzős ház megtelt vendégekkel. Amikor a király bement, hogy megnézze az asztalnál ülőket, észrevett ott egy embert, aki nem volt menyegzős ruhába öltözve. Azt mondta neki: „Barátom, hogyan jöttél be ide menyegzős ruha nélkül?” Az nem szólt semmit. Erre a király azt mondta a felszolgálóknak: „Kötözzétek meg kezét-lábát és dobjátok ki őt a külső sötétségre. Lesz majd ott sírás és fogcsikorgatás! Mert sokan vannak a meghívottak, de kevesen a választottak.

Az ünnep nem lehet az, ha arra nem készítjük fel magunkat. Ünnepre eljutni készületen keresztül visz utunk! Tehát, ha ünnepnek tartjuk azt, amire Jézus Krisztus akar elvezetni bennünket, akkor az úton is Vele kell járnunk! Ő biztos, és bizonyossággal bír arról, hogy hogyan juthatunk el az ünnepre, azaz: az üdvösségünkre.

Mit jelent az üdvösség számomra? A szent örömöt, békét, mely kifogyhatatlan, és végeláthatatlan. Mikor már többé sem térben, sem időben nem kell féltenem azt a békességet, melyre a Lélek elvezeti lelkemet.

De mit jelent számomra a lelkem? Mely a Lélekben részesít engem! Azzal, hogy ezt kimondom, tulajdonképpen meg is határoztam: Istenben való létezésem, mely ebben a töredékes világban bizony törékenynek tűnik. Melyet féltenem kell, és félnem, hogy Istenből ki ne üresedjen, mert a világ el próbál választani tőle. Pontosabban a világi énem. Az a rész, melyet az anyagi valóságom betölteni vágyakozik, kiteljesedni akar ebben a térben és a neki adatott időben. És itt lép be a Lélek az életembe: figyelmeztet rá, hogy ez a valóság csupán képzet. Képzete, és beidézése annak, amire a Lélek akar elvezetni. Ugyanis, az, amire a test, anyagi létem vágyakozik, az tulajdonképpen anyagi valóságomnak elérhetetlen. Az, egyedül, és kizárólagosan csak a léleknek lehetséges. Hiszen a teljességre az nem juthat el, mi romlandó, mi soha sem állandó, és maradandó. Ráadásul, a lelkem is csak Isten Lelke által nyerhető el, ha erre felkészítem a lelki valómat!

Még valami! A Király, nem ítélte el azt az embert, aki nem volt felkészülve az ünnepi lakomára! Hanem, csupán megállapította, hogy nem felkészült az ünnepre. Márpedig, az, aki nem felkészülten megy oda, az az egész ünnepet elronthatja! Amit a Király nem engedhet meg. Nem magának, hanem a vendégek iránti tiszteleteként! Mely tisztelet, szeretet kinyilvánítás.

Istenem, Atyám! Szeretetedben, mely tiszteleten túl is alázatos, irgalmas, és békességet kereső és teremtő, segíts engem megnyugodni! Ámen