Ma ünnepli egyházunk Nagy Szent Gergely pápát

Jer 20,7-9 - Rászedtél, Uram, és hagytam, hogy rászedj! Erősebb voltál nálam, és győztél! Nevetség tárgya lettem egész nap, mindenki gúnyolódik rajtam. Mert ahányszor csak beszélek, kiáltoznom kell, erőszakot és elnyomást kiáltanom; mert az Úr igéje gyalázatomra lett, és csúfságomra egész nap. Azt mondtam: „Nem törődöm vele, és nem beszélek többé az ő nevében.” De olyan lett szívemben, mint égő tűz, bezárva csontjaimba; és hiába erőlködtem, hogy magamban tartsam, nem győzöm.

Zs 62 - Dávid zsoltára, amikor Júda sivatagjában tartózkodott. Isten, én Istenem, pirkadatkor már előtted virrasztok. rád szomjazik a lelkem, utánad sóvárog a testem, puszta, úttalan, víztelen vidéken. Bárcsak megjelenhetnék előtted a szent helyen, és láthatnám hatalmadat és dicsőségedet! Hisz irgalmad jobb, mint az élet, ajkam téged dicsér. Áldani akarlak, amíg csak élek, és nevedben emelem fel kezemet. Szinte zsírral és kövérséggel telik el a lelkem, ujjong az ajkam és dicsér a szám. Ha reggelenként rólad elmélkedem, rád gondolok fekvőhelyemen. Hisz te megsegítettél engem, és szárnyad árnyékában örvendezhetem. Lelkem tehozzád tapad, és jobbod erősen tart engem. Akik pedig meg akarják rontani életemet, lesüllyednek a föld mélységeibe, kard hatalmába kerülnek, sakálok osztályrésze lesznek. Örvendezik akkor majd a király Istenben; Akik rá esküsznek, diadalmaskodnak valamennyien, mert elnémul a szája azoknak, akik gonoszat beszélnek.

Róm 12,1-2 - Kérlek tehát benneteket, testvérek, Isten irgalmasságára, hogy adjátok testeteket élő, szent, Istennek tetsző áldozatul. Ez legyen a ti ésszerű istentiszteletetek. Ne szabjátok magatokat e világhoz, hanem alakuljatok át értelmetek megújításával, hogy felismerjétek, mi az Isten akarata, mi a jó, neki kedves és tökéletes.

Mt 16,21-27 - Ettől az időtől kezdte Jézus jelezni a tanítványainak, hogy Jeruzsálembe kell mennie, sokat kell szenvednie a vénektől, főpapoktól és írástudóktól, meg kell, hogy öljék, és harmadnapra föl kell támadnia. Péter erre félrehívta őt, és kezdte lebeszélni: „Távol legyen ez tőled, Uram! Ez nem történhet meg veled.” Ő azonban elfordult és azt mondta Péternek: „Távozz előlem, Sátán! Botrány vagy nekem, mert nem Isten dolgaival törődsz, hanem az emberekével!” Akkor Jézus azt mondta a tanítványainak: „Ha valaki utánam akar jönni, tagadja meg önmagát, vegye föl a keresztjét és kövessen engem. Mert aki meg akarja menteni életét, elveszíti azt, aki pedig elveszíti életét énértem, megtalálja azt. Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megszerzi is, de az élete kárt szenved? Vagy mit adhat az ember cserébe a lelkéért? Mert az Emberfia eljön angyalaival Atyja dicsőségében, és akkor megfizet majd mindenkinek aszerint, amit cselekedett [Zsolt 62,13].

Ma ünnepli egyházunk Nagy Szent Gergely pápát, és ennek az embernek az emlékére hangoznak el a mai igék. Egy ember, egy ige! Egy Isten, és benne minden emberre van egy Ige. Legalább egy! Az Ige nem áll önmagában, az Ige önmagát igazolja: az Ószövetség, Jézus, és a tanítvány közösségében! Isten jelen van múltban, jelenben és jövőben. E három idő bennem, az Emberben is jelen van. Ne gondoljam magamról, hogy csak csupán jelenlétem van! Nem múlik az idő és a tér, hanem része a teljességnek, az idő és tér felett álló mindenségnek!

Nagy Szent Gergely pápától származik a pápák ezen címe: „Isten szolgáinak szolgája.” Ő a négy nyugati egyházatya egyike, miközben őrködött a keleti és a nyugati egyház egysége fölött.

Visszatérve eredeti gondolatomhoz: kutatom a három, mai Igehely közötti összefüggést. Mert, kell legyen! Alárendelni magamat Isten szándékának!

Jeremiás vitatkozik ezzel a szándékkal, de végül belátja, vagy, talán a vita hevében ismeri fel, hogy nem győzhet a benne lángot vetett tűz felett, mely a Szentlélek tüze. Bár, ezt a fogalmat még Ő nem ismeri.

Pál apostol már birtokában van e fogalomnak, és túl van ezen a küzdelmen, ezen a gyötrelmen, mely a testi és a lelki ember vívódása, és szenvedése, egy testben és egy lélekben. Ugyanakkor tapasztalja ezt a vívódást, ezt a bizonytalanságot a római hívei körében is, akiknek segítségére siet azzal, hogy felismerését, melyet önmagán megtapasztalt, megossza velük. Biztatást nyújt, és nem csak nekik, hanem nekünk is. Nem kerülhetjük el a szenvedést, a küzdelmet önmagunkkal, ha lelki, Istennek tetsző emberekké akarunk lenni. A vágy, Isten után, és a készület, a teljességre való alkalmassá levés egy fejlődési folyamat. Az az út, melyet Jézussal, biztonsággal végig lehet járni, és célját érheti Vele az utunk.

Erről szól az evangéliumban Jézus tanítása. Aki nyújtja a kezét, következetes, tudatos, és szigorú beszéddel, de Ő tudja, hogy – Péter esetében is – mire hívja meg az Embert a szavai által! Következetes, tudatos, komoly életre hív Jézus! Egy igén lényeges gondolata szavainak ez: „Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megszerzi is, de az élete kárt szenved?” Nem is a bűn, a kísértő elutasításában van e beszédének súlypontja, hanem ebben a kérdésfelvetésében! Bizony, Jézus komolyságra, tudatosságra, következetességre nevel bennünket, akik vágyakozzuk a Vele való közös út célba érkezését!

Nagy Szent Gergely pápa egy világi emberből lett szentté, mert megfejlődni képessé volt azt, amit Jeremiás, Pál apostol és Péter apostol is. Miért ne lehetnék képes erre én is? Mennyei Atyám! Hiszem, hogy Te megsegíteni kész vagy engem, hogy szentté legyek. Kérlek, formálj, hogy vágyakozásom, kiteljesedhessen bennem! Ámen