Ott kell folytatnom, ahol tegnap abba hagytam
1Tessz 4,1-8 - Egyébként, testvérek, az Úr Jézusban kérünk és intünk titeket arra, amit tőlünk tanultatok, hogy hogyan kell élnetek és Isten kedvében járnotok. Éljetek is úgy, hogy előrehaladásotok mind nagyobb legyen. Hiszen ismeritek a parancsokat, amelyeket az Úr Jézus által adunk nektek. Isten akarata ugyanis ez: a ti megszentelődésetek, hogy megtartóztassátok magatokat a paráznaságtól; hogy mindegyiktek meg tudja őrizni a testét szentségben és tisztességben, nem a vágyódás szenvedélyében, mint a pogányok, akik nem ismerik Istent [Jer 10,25]. És senki se károsítsa meg, s ne csalja meg semmilyen ügyletben a testvérét, mert az Úr bosszút áll mindezért, mint ahogy már régebben megmondtuk nektek és bebizonyítottuk. Isten ugyanis nem tisztátalanságra hívott meg minket, hanem szentségre. Azért, aki megveti ezeket, nem embert vet meg, hanem Istent, aki Szentlelkét is nektek ajándékozta [Ez 36,27].
Zs 96 - Király az Úr! Ujjongjon a föld, örvendezzék a temérdek sziget! Felhő és homály van körülötte, igazság és jog trónjának alapja. Tűz halad előtte, s körös-körül felperzseli ellenségeit. Villámai beragyogják a föld kerekségét, láttára megrendül a föld. Viaszként olvadoznak a hegyek az Úr előtt, az egész föld Ura előtt. Az egek hirdetik igazságát, minden nemzet látja dicsőségét. Jussanak szégyenbe mindazok, akik faragott képeket imádnak, és bálványaikkal kérkednek. Imádjátok őt, angyalai mind! Hallja ezt Sion és örvendezik, és ujjonganak Júda leányai ítéleteiden, Uram. Mert te vagy, Uram, a legfölségesebb az egész földön, messze magasan állsz minden isten fölött. Akik szeretitek az Urat, gyűlöljétek a rosszat; szentjeinek lelkét megőrzi, a gonoszok kezéből megszabadítja őket. Világosság támad az igaznak, s öröm az igaz szívűeknek. Örvendezzetek, igazak, az Úrban, és dicsérjétek szent emlékezetét!
Mt 25,1-13 - Akkor hasonló lesz a mennyek országa a tíz szűzhöz, akik fogták lámpásaikat és kimentek a vőlegény elé. Öt közülük ostoba volt, öt pedig okos. Az ostobák ugyanis, amikor fölvették lámpásaikat, nem vettek magukhoz olajat. Az okosak viszont lámpásaikkal együtt olajat is vittek edényeikben. Mivel a vőlegény késett, mindnyájan elálmosodtak és elaludtak. Éjfélkor aztán kiáltás támadt: „Itt a vőlegény, gyertek ki elébe!'' Ekkor a szüzek mindnyájan fölkeltek és rendbe hozták lámpásaikat. Az ostobák ekkor így szóltak az okosakhoz: „Adjatok nekünk az olajotokból, mert lámpásaink kialszanak.'' Az okosak ezt válaszolták: „Nehogy ne legyen elég se nekünk, se nektek, menjetek inkább az árusokhoz és vegyetek magatoknak.'' Amíg azok elmentek vásárolni, megjött a vőlegény, és akik készen voltak, bementek vele a menyegzőre. Az ajtót bezárták. Később megjött a többi szűz is. Azt mondták: „Uram, uram! Nyiss ki nekünk!'' De ő így válaszolt: „Bizony, mondom nektek: nem ismerlek titeket.” Legyetek tehát éberek, mert nem ismeritek sem a napot, sem az órát.
Ott kell folytatnom, ahol tegnap abba hagytam. Lám, Jézus, a Mester, nem állítja azt, hogy mindenki üdvözül, mindenki be fog jutni Isten országába. Ahhoz, hogy ne jussak el üdvösségemre, elég a magam együgyűsége, butasága is! Hoppá!
Jelen vagyok én Isten Igéjében, Krisztus tanításában? Benne állok az üdvösség terv elfogadásában, annak megfelelni képessé teszem magam?
Ha így van, ahogy a mai példabeszéd mondja, akkor mennyivel inkább van az is, hogy, ha nem vágyakozom az Istennel a közösséget, és e vágy beteljesedéséért nem vállalok áldozatot, kockázatot is akár, és nem irányítom e vágyamra teljes figyelmemet – azaz nem tudatosul bennem az, hogy mi az, amit meg kell érte tennem, és mi az, amit nem szabad érte elhagynom – akkor vágyakozásom a semmibe hullhat! Vele jövőm is.
Ha úgy érzem, hogy e kor, amiben élek, jövőtlen nemzedék, akkor bizony arra kell ráébrednem, hogy nem élem a vágyamat, nem élek keresztényként, Krisztus követőként! Én, aki az idősebb korosztályhoz tartozom már, én vagyok aki elrontottam, én vagyok a felelős azért a jövőért, melyre vannak, lehettek gyermekeim, és unokáim. Hiteles kereszténység az, mely meghallja, felfogja, megérti, és vágyakozza az Ige beteljesedését, de e vágyát nem babusgatja, hanem teljesedéséért mindent megtenni kész! Mert hite, hogy vágyakozása komoly, nem öncélú, hanem Isten akaratát tükrözi; okossága nem a magáé, hanem Isten bölcsességébe van oltva, a Szentlélek erejéből! Ideje változtatnom, még kaptam rá, a mai nappal esélyt, hogy változzak, változtassak, ne rontsam tovább Isten hitelét! Korunkat, az a változás érinti meg, mikor sokkal több értéket hordoz a személyes Istenkapcsolat. A közösséget már az egyénnek kell építenie. De, valójában Jézus is erre tanította apostolait is. Ma sincs másképpen! Ezért van felelősségem Isten előtt!
Mikor jelenthetem ki, hogy hitem Isten közösségével köt össze? Ha teret engedek Istennek az életemben, és időt adok a Vele való közösségre az életemből! Nem akarom magamnak a boldogságot megszerezni, de megengedem, hogy Isten boldogságából részesítsen! Tudom, hogy ez okoskodásnak is tűnhet, mégis, úgy gondolom, hogy az, aki szomjazza, éhezi és vágyakozza Istenben elnyerni önmaga teljességét, az értheti, mire gondol Pál apostol, amikor azt mondja, arra figyelmeztet, hogy Isten szentségre hívott meg minket, és még Szentlelkét is nekünk ajándékozta, hogy szentségi életre eljuthassunk! Eszközeid által tegyél boldoggá engem Istenem! Hisz, a boldogságodra vágyom! Ámen