Mindennek úgy kell lennie

2Kor 6,1-10 - Mint munkatársak pedig intünk titeket, ne vegyétek hiába Isten kegyelmét. Mert ő mondja: „A nekem tetsző időben meghallgatlak, és az üdvösség napján megsegítlek téged” [Iz 49,8]. Íme, most van a kellő idő, íme, most van az üdvösség napja! Senkinek sem okozunk semmiféle botrányt, hogy ne szidalmazzák szolgálatunkat, hanem mindenben Isten szolgáiként viselkedünk: sok tűrésben, nyomorúságban, szükségben, szorongatásban, verésben, börtönben, zendülés közepette, fáradságban, virrasztásban, böjtölésben, tisztaságban, tudásban, béketűrésben, kedvességben, a Szentlélekben, nem színlelt szeretetben, az igazság igéjében, Isten erejében; jobbról és balról az igazság fegyverzetében, dicsőségben és becstelenségben, gyalázatban és jó hírnévben; mint csábítók és mégis igazmondók; mint ismeretlenek és mégis ismertek; mint halálra váltak, és íme, mégis élünk; mint megvertek, de meg nem öltek; mint szomorkodók, és mégis mindig örvendezők; mint szűkölködők, és mégis sokakat gazdagítók; mint akiknek semmijük sincsen, és mindenük megvan.

Zs 97 - Zsoltár. Énekeljetek az Úrnak új éneket, mert csodálatos dolgokat cselekedett. Győzelmet szerzett jobbja, az ő szentséges karja. Megismertette szabadítását az Úr, megmutatta igazságosságát a nemzetek előtt. Megemlékezett irgalmáról, Izrael házához való hűségéről. A föld minden határa látta Istenünk szabadítását. Ujjongjatok Istennek, minden földek, énekeljetek, örvendjetek, zengjetek! Zengjetek az Úrnak lanttal, lanttal és a zsoltár szavával; Trombitával és kürtszóval, ujjongjatok az Úr, a király előtt! Zúgjon a tenger s ami betölti azt, a földkerekség és lakói. Tapsoljanak a folyóvizek, és a hegyek is mind ujjongjanak az Úr előtt, mert eljön megítélni a földet. Igazságban ítéli meg a földkerekséget, és méltányosan a népeket.

Mt 5,38-42 - Hallottátok, hogy azt mondták: „Szemet szemért, és fogat fogért” [Kiv 21,24]. Én viszont azt mondom nektek: ne szálljatok szembe a gonosszal, hanem aki megüt téged a jobb arcodon, fordítsd oda neki a másikat is. És aki pereskedni akar veled és el akarja venni a köpenyedet, engedd át neki a ruhádat is; s ha valaki kényszerít téged egy mérföldnyire, menj el vele kettőre. Aki kér tőled, annak adj, és attól, aki kölcsön akar kérni tőled, el ne fordulj.

Mindennek úgy kell lennie, ahogy az Istennek tetszik, ahogy Neki kedves! Még a kéréseinknek a teljesítésére is igaz ez. Melyet úgy kell tudnom elfogadni, hogy az üdvösség napján már semmi másra nem számíthatok, mint Isten segítségére! Azaz, Isten kegyelmének létét, életemben jelenlétét vegyem tudomásul. Ne nevezzem szerencsének azt, ami kegyelem, és ne nevezzem szerencsétlenségemnek azt, amit el kell viselnem azért, hogy mikor annak ideje elérkezik, megsegíthessen Isten.

A gonosz működik, akkor is, ha kegyelmi állapotomban vagyok. Csak tudjam, hogy a kegyelemre épüljön életem, és ne engedjem, hogy a gonosz elhatalmasodjon, szétziláljon engem! A bizonyosság, és a biztonságom Isten kegyelmére legyen építve! Ne bizonytalanítson el az, hogy körül vesz, és támad a gonosz. Mert azon belül, bennem van Isten szentségi hatalma, mely kész megóvni engem, ha megengedem a számára.

Vagyis: a szeretetet engedjem eluralkodni magamon, a félelem ellenében! Ebben a világban, ahol az a tapasztalatom, hogy mindenki a másik emberből akar megélni, a másiktól akar a maga számára, a másik ellenében életteret szerezni. És nem is az a probléma, hogy a másik ember által akarunk a magunk számára életteret teremteni, hanem az, hogy a másik ember ellenében, vagy a másik embertől akarunk életteret elvenni, a magunk javára. Észre sem vesszük már azt, hogy kártevőkké lettünk!

Nos, ebben a közegben hogyan sajátítható el a szeretetben való lét? Az isteni szándék, melybe Isten hívja meg együttműködésre az Embert?

Azt gondolom, hogy nagy önfegyelem nélkül elképzelhetetlen. De ennél sokkal több kell: hit, elkötelezettség Isten szándékára, alázat, alázat, alázat, szelídség, engedelmesség, és szentségi élet, mely Krisztusnak tanítványságából táplálkozik. Mindez növekedjen bennem abból a szeretetből, melyet Istenem, kegyelmedből rám kiárasztasz! Ámen