Mi dolgunk van bűneinkkel?
Iz 58,9b-14 - Akkor majd, ha szólítod, az Úr válaszol, ha kiáltasz, így szól: „Íme, itt vagyok!” Ha eltávolítod körödből az igát, az ujjal mutogatást és a hamis beszédet, ha lelkedet adod az éhezőért, és a meggyötört lelket jóllakatod, akkor felragyog a sötétségben világosságod, és homályod olyan lesz, mint a déli verőfény. Az Úr vezet majd téged szüntelen, kopár vidéken is jóllakatja lelkedet, és csontjaidat megerősíti; olyan leszel, mint az öntözött kert, és mint a vízforrás, melynek nem apad el vize. Felépítik majd a tőled származók az ősi romokat, a régi nemzedékek alapjait megerősíted; a rések befalazójának neveznek majd téged, aki helyreállítod az utakat, hogy lakjanak ott. Ha visszatartod lábadat szombaton, hogy ne járj kedvteléseid után szent napomon, a szombatot gyönyörűségnek nevezed, s az Úr szent napját dicsőségesnek, és megdicsőíted azzal, hogy nem jársz a magad útjain, nem keresed kedvtelésedet, és nem folytatsz szóbeszédet: akkor gyönyörködni fogsz az Úrban, felviszlek a föld magaslataira, és táplállak téged atyádnak, Jákobnak örökrészével. Bizony, az Úr szája szólt.
Zs 85 - Dávid imádsága. Hajtsd hozzám, Uram, füledet, hallgass meg, mert nyomorult és szegény vagyok. Őrizd meg életem, mert kedves vagyok előtted; Mentsd meg, Istenem, szolgádat, aki benned bízik. Könyörülj rajtam, Uram, mert hozzád kiáltok egész nap! Örvendeztesd meg szolgádat, mert hozzád emelem, Uram, lelkemet. Mert te, Uram, jóságos vagy és szelíd, nagyirgalmú mindazokhoz, akik téged segítségül hívnak. Figyelj, Uram, imádságomra, hallgass könyörgésem szavára! Hozzád kiáltok szorongatásom idején, mert te meghallgatsz engem. Uram, nincs az istenek közt tehozzád hasonló, semmi sem fogható a te műveidhez. A nemzetek, amelyeket alkottál, mindnyájan eljönnek, leborulnak előtted, Uram és dicsőítik nevedet, mert nagy vagy te és csodákat művelsz: egyedül te vagy Isten. Uram, vezess engem utadon, hogy igazságodban járjak; Szívemet tedd egyszerűvé, hogy félje nevedet. Teljes szívemből dicsérlek, Uram, én Istenem, és mindörökké magasztalom nevedet, mert nagy a te irgalmad irántam, kiragadtad lelkemet az alvilág mélyéből. Isten, gonoszok keltek fel ellenem és erőszakosak serege tör életemre, és nem vesznek figyelembe téged. De te, Uram, könyörületes és irgalmas Isten vagy, türelmes, nagy irgalmú és igaz. Tekints rám, könyörülj rajtam, add szolgádnak erődet, szabadítsd meg szolgálód fiát. Add jelét rajtam jóságodnak, hogy gyűlölőim lássák, és szégyent valljanak, minthogy te, Uram, megsegítesz és megvigasztalsz engem.
Lk 5,27-32 - Ezek után kiment, és látott egy Lévi nevű vámost a vámnál ülni. Azt mondta neki: „Kövess engem!” Erre az otthagyott mindent, fölkelt és követte őt. Lévi ezután nagy lakomát készített neki a házában. Nagy sereg vámos és még sokan mások is ültek velük az asztalnál. A farizeusok és az írástudók felháborodva megkérdezték a tanítványait: „Miért esztek és isztok a vámosokkal és bűnösökkel?” Jézus ezt válaszolta nekik: „Nem az egészségeseknek kell az orvos, hanem a betegeknek. Nem az igazakat jöttem hívni, hanem a bűnösöket a bűnbánatra.”
Mi dolgunk van bűneinkkel? Minden, az egész életünket meghatározza, elhomályosítja! Amíg át nem adjuk, át nem engedjük Jézus Krisztusnak! Pál apostol tanítását hívom elő az 1Kor 1,18-31 fejezetből: „18Mert a kereszt igéje azoknak, akik elvesznek, oktalanság ugyan, de azoknak, akik üdvözülnek, vagyis nekünk, Isten ereje. 19Mert írva van: »Elpusztítom a bölcsek bölcsességét, és az okosak okosságát megsemmisítem«. (Iz 29,14) 20Hol van a bölcs? Hol az írástudó? Hol e világnak kutatója? Nemde oktalansággá tette Isten a világ bölcsességét? 21Mivel ugyanis a világ Isten bölcsessége révén nem ismerte meg bölcsességgel az Istent, úgy tetszett Istennek, hogy az igehirdetés oktalansága által üdvözítse a hívőket. 22Mert a zsidók csodajeleket kívánnak, a görögök pedig bölcsességet keresnek, 23mi azonban a keresztrefeszített Krisztust hirdetjük, ami ugyan a zsidóknak botrány, a pogányoknak pedig oktalanság; 24maguknak a meghívottaknak azonban, zsidóknak és görögöknek egyaránt, Krisztus Isten ereje és Isten bölcsessége, 25Isten oktalansága ugyanis bölcsebb az embereknél, és Isten gyöngesége erősebb az embereknél. 26Mert nézzétek csak meghívásotokat, testvérek: nem sok köztetek a bölcs az emberek megítélése szerint, nem sok a hatalmas, nem sok az előkelő; 27hanem azt, ami a világ szerint oktalan, azt választotta ki Isten, hogy megszégyenítse a bölcseket, és ami a világ szerint gyönge, azt választotta ki Isten, hogy megszégyenítse az erőseket. 28Ami a világ szerint alacsonyrendű és megvetett, azt választotta ki Isten: azt, ami semmi, hogy azt, ami valami, megsemmisítse, 29hogy egy ember se dicsekedhessék Isten színe előtt. 30Általa vagytok ti Krisztus Jézusban, aki Istentől bölcsességünkké, megigazulásunkká, megszentelődésünkké és megváltásunkká lett, 31hogy amint írva van: »Aki dicsekszik, az Úrban dicsekedjék«.(Jer 9,22k)”
Igen, Jézus az orvosom! A lelkem orvosa. Aki mindent kivesz a kezemből, a szívemből, ami halálomat okozhatja, hogy élettel ajándékozzon meg! A bűneinkre két dolog vonatkozik, ami fontos lehet a számunkra: 1. Csak addig az enyém, amíg ragaszkodom hozzá! 2. Nem követelhetem ki senkitől sem azt, hogy bűneimért bocsánattal fizessen. Egyedül Isten az, Aki Krisztusban minden fizetséget megad azért, hogy felszabadítson engem a bűn rabságából! Éppen ezért, ha bárki, akit megbántottam, és kérem tőle a megbocsátást, de megvonja tőlem, az nem ellenem vét, hanem Isten szeretete ellen, amiért én nem vagyok adós, mégis kiengesztelődéséért kitartó imádsággal hozzájárulhatok.
Isten szabadnak teremtett a szeretetére, az a vágya, hogy szeretetében növekedjünk – én aki bűnös vagyok, és Te, aki ellen vétettem -, és általunk így épüljön Isten országa. „1Mit mondjunk tehát? Megmaradjunk-e a bűnben, hogy a kegyelem annál bőségesebb legyen? 2Semmi esetre sem. Mert mi, akik meghaltunk a bűnnek, hogyan éljünk továbbra is benne? 3Vagy nem tudjátok, hogy mindnyájan, akik megkeresztelkedtünk Krisztus Jézusra, az ő halálára keresztelkedtünk meg? 4Eltemettek tehát vele együtt a halálba a keresztség által, hogy amint az Atya dicsősége feltámasztotta Krisztust a halottak közül, éppúgy mi is új életben járjunk. 5Ha ugyanis eggyé lettünk vele halálának hasonlóságában, úgy majd a feltámadásában is egy leszünk vele. 6Hisz tudjuk: a régi embert bennünk azért feszítették meg vele együtt, hogy a bűn teste elpusztuljon, s ne szolgáljunk többé a bűnnek. 7Mert aki meghalt, az felszabadult a bűn alól.” [Róm 1,1-7]
Csak a bűnös tarthat bűnbánatot. Aki bűnbánatában ismeri el bűnösségét! A bűnbánat önmagam megalázása, megsemmisülésem Isten előtt, azért, hogy szeretetében élhessek. Mert Isten szeretete kész kitölteni bűneim helyét. De ahhoz, előbb, bűneimtől kell tudnom, eltávolodni, amire az egyetlen mód, hogy átengedem Krisztusnak. Ez a törvény, Krisztus törvénye: bűnbánatban van a megtérés Istenhez! A bűnbánatban nyeri el minden élő az Életet!
„12Bizony, bizony mondom nektek: Aki hisz bennem, ugyanazokat a tetteket viszi majd végbe, amelyeket én teszek, sőt nagyobbakat is tesz majd azoknál, mert én az Atyához megyek. 13Bármit kértek az én nevemben, megteszem azt, hogy az Atya megdicsőüljön a Fiúban. 14Ha valamit kértek tőlem az én nevemben, megteszem azt. 15Ha szerettek engem, megtartjátok parancsaimat. 16Én pedig kérni fogom az Atyát, és más Vigasztalót ad nektek, hogy veletek legyen mindörökké: 17az igazság Lelkét, akit a világ nem kaphat meg, mert nem látja és nem ismeri őt. De ti megismeritek őt, mert nálatok marad és bennetek lesz. 18Nem hagylak árván titeket, eljövök hozzátok. 19Még egy kis idő, és a világ többé már nem lát engem. De ti láttok engem, mert én élek, és ti is élni fogtok. 20Azon a napon megtudjátok majd, hogy én Atyámban vagyok, ti pedig énbennem, és én tibennetek. 21Aki parancsaimat ismeri és megtartja azokat, szeret engem. Aki pedig szeret engem, azt Atyám is szeretni fogja, én is szeretni fogom, és kinyilatkoztatom magam neki.« [Jn 14, 12-21]
Isten logikája más, mint az emberé. Nem hiába mondja Isten: „Mert a ti gondolataitok nem az én gondolataim, és az én útjaim nem a ti útjaitok (…) amennyivel magasabb az ég a földnél, annyival magasabbak az én útjaim a ti útjaitoknál, és az én gondolataim a ti gondolataitoknál.” [Iz 55,8-9]
A Te utadra, Istenem, vezessen el engem Jézus Krisztus tanítása, és adjon számomra vigaszt! Vágyom Istenem, hogy ez a Nagyböjt meghozza számomra a feltámadás örömét, mert szeretetedet akarom szolgálni! Ámen