Ma van a Szent angyalok emlékezete

Dán 7,9-10.13-14 - Néztem, és egyszer csak trónokat állítottak fel, s egy Ösöreg leült; a ruházata fehér volt, mint a hó, és fején a haj olyan, mint a tiszta gyapjú; trónja lángoló tűz, kerekei égő tűz. Tüzes és sebes folyó jött ki színe előtt; ezerszer ezren szolgáltak neki, és tízezerszer százezren hódoltak neki; a bíróság leült és a könyveket felnyitották. Majd azt láttam az éjszakai látomásban, hogy íme, az ég felhőiben valaki jött, aki olyan volt, mint az Emberfia, s amikor az Ősöregig eljutott, az ő színe elé vitték, és ő hatalmat, méltóságot és országot adott neki, hogy minden nép, törzs és nyelv neki szolgáljon, és hatalma örök hatalom legyen, amely meg nem szűnik, és országa olyan, amely el nem pusztul.

vagy

Jel 12,7-12a - Ekkor nagy harc támadt az égben: Mihály és angyalai harcoltak a sárkánnyal [Dán 10,13.20]. A sárkány és angyalai harcoltak, de nem diadalmaskodtak, sem helyük nem volt többé az égben. Ekkor letaszították a nagy sárkányt, az őskígyót, akit ördögnek és sátánnak [Ter 3,1; Zak 3,1; Jób 1,6] hívnak, aki elcsábítja az egész világot. Letaszították a földre, és vele együtt angyalait is letaszították. Ekkor nagy hangot hallottam az égben, amely így szólt: „Most lett a mi Istenünké az üdvösség, az erő és a királyság, a hatalom pedig az ő Krisztusáé, mert letaszították testvéreink vádlóját, aki éjjel-nappal vádat emelt ellenük Istenünk előtt. Ők pedig legyőzték őt a Bárány vére és a tanúságtétel igéje által, s nem kímélték saját életüket mindhalálig. Örvendezzetek tehát, egek [Iz 44,23], és akik bennük laktok! Jaj a földnek és a tengernek, mert hozzátok szállt le az ördög nagy haraggal, s tudja, hogy kevés ideje van!”

Zs 137 - Dávidtól. Hálát adok neked, Uram, teljes szívemből, mert meghallgattad szájam szavát. Magasztallak az angyalok színe előtt, leborulok szent templomod felé; áldást mondok nevednek irgalmadért és igazságodért, mert mindenek fölött felmagasztaltad szent nevedet. Bármikor hívtalak segítségül, meghallgattál engem, és gyarapítottad az erőt lelkemben. Hálát ad neked, Uram, a föld minden királya, a te szád minden szavának hallatára, és megéneklik az Úr útjait, mert nagy az Úr dicsősége. Fölséges az Úr és rátekint az alázatosakra, de messziről megismeri a felfuvalkodottakat. Ha szorongatások között járok is, megőrzöd életemet; Ellenségeim haragjával szemben kinyújtod kezedet, és jobbod megszabadít engem. Az Úr mindezt véghezviszi értem, Uram, irgalmad örökkévaló: ne vesd meg kezed alkotásait!

Jn 1,47-51 - Amikor Jézus meglátta a közeledő Natanaelt, azt mondta róla: „Íme, egy igaz izraelita, akiben nincs álnokság.” Natanael megkérdezte: „Honnan ismersz engem?” Jézus azt felelte: „Mielőtt Fülöp hívott volna téged, láttalak, amikor a fügefa alatt voltál.” Natanael azt válaszolta: „Rabbi, te vagy az Isten Fia, te vagy Izrael királya!” Jézus erre így szólt: „Mivel azt mondtam neked: láttalak a fügefa alatt, hiszel. De nagyobb dolgokat fogsz majd látni ezeknél.” Aztán hozzátette: „Bizony, bizony, mondom nektek: látni fogjátok a megnyílt eget, s hogy az Isten angyalai föl- és leszállnak az Emberfia fölött.”

Ma van a Szent angyalok emlékezete. Kikre is gondoljunk e napon? Mennyire él bennünk Isten angyalainak léte? Mely csak azért lehet fontos a számunkra, mert Istentől, javunkra látják el szolgálatukat.

Nekem elsőre Pio atya szavai jutnak az eszembe, aki számára az angyalok jelenléte fontos volt (találkozott saját őrangyalával is, idegen nyelvekre az őrangyala tanította), és velünk, magyarokkal kapcsolatban azt mondta: „Magyarország egy olyan kalitka, amelyből egyszer még egy gyönyörű madár fog kirepülni. Sok szenvedés vár még rájuk, de egész Európában páratlan dicsőségben lesz részük. Irigylem a magyarokat, mert általuk nagy boldogság árad majd az emberiségre. Kevés nemzetnek van olyan nagyhatalmú őrangyala, mint a magyaroknak és bizony helyes lenne erősebben kérniük hathatós oltalmát országukra!” Hiszem, hogy szavai, egyrészt jövendölésként értendők, másrészt pedig figyelmeztetésként. És, nem tartom fontosnak azt, hogy a „nagyhatalmú őrangyalunk” személyéről vitázzunk. De annál inkább fontosnak tartom, hogy erősen, tudatosan és állhatatosan kérjük „hathatós oltalmát” nemzetünkért, országunkért. Mert meg kell történnie annak, amivel bennünket „stigmatizált” Pio atya. „Magyarország egy olyan kalitka, amelyből egyszer még egy gyönyörű madár fog kirepülni. Sok szenvedés vár még rájuk, de egész Európában páratlan dicsőségben lesz részük.” Ez a sok szenvedés, ami nem kell, hogy megijesszen bennünket, de tudnunk kell felvállalni, pontosan azért a majdani dicsőségért, ami Isten karjaiban érhet bennünket! Soha nem szabad, hogy az út elrettentsen engem attól, amit elérhetek, ha egyszer a cél Isten dicsőségében a megdicsőülésünk! Csak legyen „muníciónk” az állhatatosságra, a kitartásra! Amihez nagyhatalmú őrangyalunk oltalmára szükségünk van!

Ha Pio atya szenvedéseit szemlélem, melyeket tudatosan vállalt a bűnök engesztelésére, akkor be kell látnom, hogy az ember útján, a rá kiszabott szenvedések ugyan úgy Isten szándékából valók, és dicsőségét szolgálják, mindazok helyett, akik nem képesek a szenvedéseket felvállalni, viselni, helyette a bűn útjára tévednek! Ezt én úgy jelentem ki, mint aki tudom, hogy magam is éltem azt a koromat, mikor nem voltam képes a rám kiszabott szenvedést elbírni, felvállalni, inkább döntöttem úgy, ami másoknak okozott szenvedést. Bizony, időről időre, ki kell egészítenünk egymást, és ez is közbenjárás. Amikor én magamon érzem azt, hogy mi fáj, mi okoz számomra szenvedést, vagy hiányt, elvárást a világtól – piciny világomtól, mert ráérezni képes lehetek arra, hogy mindezek hiányának milyen következményei lesznek, éppen ezért bűnt követ el, ki gerjeszti a rosszat, és nem képes annak gátat szabni –, mert képtelen a világ arra fordítani figyelmét, hogy el ne tiporja azt, mi csírájában a jót szolgálja. Tudva, hogy most én figyelek fel rá, de máskor a környezetem veszi észre, mit én nem! Talán itt jön be az Őrangyalok szerepe az életünkbe. Legalább is betüremkedni szeretne, de képtelenek vagyunk felfigyelni Rájuk. Érzéketlen a szívünk azokra a túlon túlról jövő jelekre, melyek pontosan azért volnának segítségünkre, hogy képessé lehessünk a jót tenni.

Kerestem az Új –szövetségben néhány olyan mondatot, melyek arról szólnak, hogy életünkben jelen vannak az angyalok, vagy legalább is lehetnének, mert ez a dolguk, hogy segítsenek bennünket a jóra.

Miért olyan kevés az, amit tudok találni? Mert olyan tömény, sűrített kinyilatkoztatása a Szentírás Isten üzenetének, hogy mindenből csak ízelítő fér bele abból, amit közölni akar!

Mert, a Szentírás csak arra szolgál, hogy ráérezzünk: mi az, ami talán hétköznapi dolognak, eviláginak tűnik, de mégis csak több annál. Mert mindenben, és minden dolog mögött, ha keresem, megtalálhatom, megláthatom az Isten jelenvalóságát, az Istentől nekem rendelt angyalok munkálkodását!

• Amikor Heródes bevégezte életét, íme, az Úr angyala megjelent álmában Józsefnek Egyiptomban [Mt 2, 19]
• Akkor elhagyta őt az ördög, és íme, angyalok jöttek hozzá és szolgáltak neki. [Mt 4, 11]
• A pusztában volt negyven napig; a sátán kísértette. A vadállatokkal volt, és az angyalok szolgáltak neki. [Mk 1, 13]
• Mert írva van: ‘Angyalainak parancsol felőled, hogy őrizzenek téged’ [Lk 4,10]
• Ő az, akiről írva van: ‘Íme, elküldöm angyalomat színed előtt, aki elkészíti előtted utadat’ [Lk 7, 27]

Pio atya! Számomra a Te szentséged nem az Egyház kinyilvánításától az, ez számomra sokkal mélyebbről feltörő tényként hangzik. Ezért fordulok Hozzád, ki itt vagy bennem és körülöttem, őrangyalom társaságában. A Te példád segítsen engem a hűségben, a kitartásban a szenvedések felvállalásában. Elfogadni azt, hogy mindezek megtapasztalása, viselése, hordozása vezethet el arra a meggyőződésre, hogy értve, elfogadva, megengedőn viseljem, és tanuljak meg közbenjáróvá lenni, az általam észlelt bajok gyógyítására, azokon való felülkerekedésre. Ami sújtja a világot bűneink miatt, melyekről tudomást sem vagyunk hajlandók venni, lehessen életem mindezekért adott áldozat! Ne kergessem a magam boldogságát jobban, mint a világ gyógyulását közbenjáró élettel. Legyen bár az ima, vagy cselekvés, bármilyen módja, amire én Isten kegyelméből képessé lehetek! Legyek, kinek lennem kell, mert Mennyei Atyám óhajtja velem elérni! Ámen