Miért nem mered megkérdezni magadtól

1Kir 19,16b.19-21 - Jéhut, Námsi fiát pedig kend fel Izrael királyává, Elizeust, az ábelmehulai Sáfát fiát pedig kend fel prófétává a te helyedbe. Elindult tehát onnan Illés és ráakadt Elizeusra, Sáfát fiára, aki éppen szántatott tizenkét iga marhával, s maga is egyike volt azoknak, akik a tizenkét iga marhával szántottak. Erre Illés odament hozzá, s rávetette palástját. Ő tüstént otthagyta a barmokat, s utána futott Illésnek, s azt mondta: ,,Hadd csókoljam meg, kérlek, apámat s anyámat, s aztán majd követlek.’’ Ő azt mondta neki: ,,Eredj csak és térj vissza, mert ami az én dolgom volt, megtettem veled.’’ Miután visszatért tőle, vett egy iga marhát, levágta, a marhák ekéjével megfőzte a húst, odaadta a népnek, hogy egyenek, aztán felkelt, elment, s követte Illést, s a szolgája lett.

Zs 15 - Miktám, Dávidtól. Óvj meg engem, Uram, mert tebenned van reményem! Mondom az Úrnak: ,,Te vagy az én Istenem, nagyobb javam nincsen nálad.’’ A szentekben, a jeles férfiakban, akik a földön vannak, bennük van minden gyönyörűségem. Sok gyötrődése van azoknak, akik más istenek után futkosnak. Nem veszek részt véres áldozataikban, nevüket sem veszem ajkamra. Az Úr az én örökségem és kelyhem osztályrésze: te adod vissza örökségemet. A mérőzsinór pompás részt juttatott nekem, valóban pompás nekem az én örökségem. Áldom az Urat, aki értelmet adott nekem, veséim még éjjel is figyelmeztetnek engem. Szüntelenül az Úr van szemem előtt, meg nem ingok, hisz ő áll jobbomon. Ezért örvend a szívem és ujjong a nyelvem, sőt testem is reménységben pihen: Mert nem hagyod az alvilágban lelkemet, s nem engeded, hogy szented romlást lásson. Megmutatod nekem az élet útját, az öröm teljességét színed előtt, és a gyönyörűséget jobbodon mindörökké.

Gal 5,1.13-18 - Erre a szabadságra tett szabaddá minket Krisztus. Legyetek tehát állhatatosak, és ne vegyétek magatokra ismét a szolgaság igáját. Mert ti szabadságra vagytok hivatva, testvérek, csak a szabadság ne legyen kibúvó a testnek, hanem szeretetben szolgáljatok egymásnak! Mert az egész törvény egy mondatban teljesedik be, mégpedig ebben: ,,Szeresd felebarátodat, mint önmagadat’’ [Lev 19,18]. De ha egymást marjátok és faljátok, vigyázzatok, hogy egymást el ne emésszétek! Azt mondom tehát: Lélek szerint járjatok, és ne teljesítsétek a test kívánságait! Mert a test a Lélek ellen vágyakozik, a Lélek pedig a test ellen; ezek ugyanis egymással ellenkeznek, hogy ne azt tegyétek, amit szeretnétek. Ha a Lélek vezet titeket, nem vagytok a törvény alatt.

Lk 9,51-62 - Történt pedig, hogy amikor közeledtek felvételének napjai, elhatározta, hogy Jeruzsálembe megy. Követeket küldött maga előtt, akik el is indultak, és a szamaritánusok egyik helységébe érkeztek, hogy szállást készítsenek neki. Azok azonban nem fogadták be, mert Jeruzsálembe szándékozott menni. Ennek láttára tanítványai, Jakab és János ezt mondták: ,,Uram! Akarod-e, hogy kérjük, szálljon le tűz az égből, és eméssze meg őket?’’ De ő hozzájuk fordulva megfeddte őket, és elmentek egy másik faluba. Amint mentek az úton, valaki azt mondta neki: ,,Követlek téged, bárhová mész!’’ Jézus azt felelte neki: ,,A rókáknak odujuk van, az ég madarainak pedig fészkük, az Emberfiának azonban nincs hová lehajtania a fejét.’’ Egy másiknak ezt mondta: ,,Kövess engem!’’ Az így felelt: ,,Uram! Engedd meg, hogy előbb elmenjek, és eltemessem apámat!’’ Jézus ezt válaszolta neki: ,,Hagyd a holtakra, hadd temessék el halottaikat; te pedig menj, hirdesd az Isten országát!’’ Egy másik is szólt neki: ,,Uram! követlek; de engedd meg, hogy előbb búcsút vegyek házam népétől!’’ Jézus azt felelte neki: ,,Aki kezét az ekére teszi és hátra tekint, nem alkalmas az Isten országára.’’

Miért nem mered megkérdezni magadtól: számomra mit jelent az a szabadság, amivel felszabadít engem az Isten, az anyagi valóságom rabságából? Pál kijelenti, hogy „ha a Lélek vezet titeket, nem vagytok a törvény alatt”. Ugye, nem mered? Bizony, veszélyes vizekre vezet a felelet, melyet hordozni nagy teher. Mégis, azt tudnom kell, hogy Isten csak annak vállára teszi e terhet, ki arra érdemes!

Óckodtam mindig az olyan tudástól, mely megköt, és nem tesz szabaddá. Bár, lehet, és feltétlen igaz kell legyen az, hogy a tudással csak az tud mit kezdeni, aki szabad. Tehát, ebben az esetben, nem a tudás köt gúzsba, hanem a gúzsba kötött embert folytja meg a tudás.

Ugyanakkor azt sem szabad elfelejtenünk, hogy ha a hatalom arra használja fel a tudást, a tudás megosztását, hogy magához láncoljon értelmet, a tudásra építve, arra támaszkodva, akkor, mégis csak annak a tudásnak a megszerzésével óvatosan kell bánni.

Tudnom kell ilyen értelemben azt is, hogy jelen életállapotomban mire van szükségem: a vallásra, vagy Istenre? Ne váljon a vallás hatalommá számomra, de ne is váljon vallásosságom hatalmat bátorító eszközzé sem!

Az, amikor már Isten személyességére van igényem, akkor már rá kell ismernem arra, hogy a vallási közösség szerepe, az én életemben már más funkcióval bír: a vallási közösségemnek van szüksége arra a tapasztalásra, amire már én eljutottam, tudva és elfogadva, hogy nem saját erőmből, hanem Isten tartott rá képesnek, alkalmasnak, hogy az Ő jelenlétét képviseljem közösségemben.

Jézus, ahogy olvassuk e mai evangéliumban, mindenkit hív erre a személyes közösségre. De tisztában van azzal is, hogy nem mindenki tud ezzel a meghívással mit kezdeni!

Vagyis, tisztában kell lennem azzal, hogy a továbblépésre, a magam megfejlődésének egyedül én magam lehetek az akadálya. Isten olyannak teremtett, hogy alkalmas lehessek eljutni a magam teljességére, Krisztussal közösségben! Ha nem sikerül átlépni árnyékomat, akkor az egyedül az én hibám, vagy talán bűnöm. Bátorság, törvény, bármi, lehet az, amire hivatkozhatok. Tudnom kell, hogy Isten vonatkozásában bármire hivatkozom, az mentegetődzésem, nem lehet érvem!

Jézus mai szavaiból azt kell még feltétlen észrevenni, hogy Jézus nem próbál feltétlenül mindenkit, bárkit „elcsábítani”. Jézus nem hatalmat kovácsol a maga számra, nem magáért kampányol, és nem is akar a követőin meggazdagodni, pozíciót teremteni a maga számára. Inkább világossá teszi, hogy érte, illetve mindenkinek a maga hitéért áldozatot kell vállalni. Valamit valamiért! De, Jézus nem is erkölcsi tanítást ad, vagy a zsidó törvénnyel ellentétes tanokat akar bevezetni. Nem erről van szó! Jézus elköteleződésre, tudatos döntésem meghozatalára, mint igényre szólít fel, aki Őt akarja követni, de azért, hogy Isten országát építse! Nem másért!

Mennyei Atyám, ha ezt érthetem, ugyan élhetem is? Kérem kegyelmedet, hogy alakíts a Te Igédnek élő kövévé, hogy bele épülni képes legyek Krisztusba. Krisztussal a Te dicsőségedbe! Ámen