2016.05.06.
2016. május 06. írta: Kovász

2016.05.06.

Szentlélek kilenced kezdődik ma

Erre az örömre vágyakozunk

a_tavolba_tunodve.jpg 

ApCsel 18,9-18 - Az Úr pedig azt mondta éjjel látomásban Pálnak: „Ne félj, csak beszélj és ne hallgass, mert én veled vagyok. Senki sem fog hozzád nyúlni, hogy ártson neked, mert sok népem van nekem ebben a városban.” Ott maradt tehát egy évig és hat hónapig, s közben tanította nekik az Isten igéjét. Egyszer azonban, amikor Gallió volt Akhája prokonzula, a zsidók egy akarattal rátámadtak Pálra. Odavitték az ítélőszékhez, és azt mondták: „Ez törvényellenes istentiszteletre beszéli rá az embereket!” Mielőtt azonban Pál szóra nyitotta volna száját, Gallió így szólt a zsidókhoz: „Zsidó férfiak! Türelemmel lennék hozzátok annak rendje s módja szerint, ha csakugyan valami törvénytelenségről vagy nagyon gonosz bűntettről volna szó. De ha tanításról, nevekről és a ti törvényetekről folyik a vita, intézzétek el magatok. Ezekben én nem akarok bíró lenni.” S elűzte őket az ítélőszéktől. Erre mindnyájan megragadták Szosztenészt, a zsinagóga elöljáróját, és megverték az ítélőszék előtt, de Gallió ezzel sem törődött semmit. Pál pedig még jó ideig ott maradt, aztán búcsút vett a testvérektől. Miután Kenkreában megnyíratta a fejét - fogadalma volt ugyanis -, elhajózott Szíriába, és vele ment Priszcilla és Akvila is.

 

Zs 46 - A karvezetőnek. Kóré fiainak zsoltára. Tapsoljatok mindnyájan, nemzetek, örvendezzetek Istennek ujjongó szóval, mert az Úr felséges, rettenetes, hatalmas királya ő az egész földnek. Alánk vetette a népeket, lábunk alá a nemzeteket. Kiszemelte nekünk örökségünket, Jákob ékességét, melyben kedvét leli. Ujjongás közepette felvonul az Isten, harsonazengés között az Úr. Zengjetek Istennek, zsoltárt zengjetek, zengjetek királyunknak, zengedezzetek. Mert Isten az egész föld királya, zengjetek bölcsességgel. Isten uralkodik a nemzeteken, s ül szent trónusán az Isten. Egybegyűlnek a népek fejedelmei Ábrahám Istenének népével, mert az Istené a föld pajzsa: s igen fenséges ő.

 

Jn 16,20-23a - Bizony, bizony mondom nektek, hogy ti sírtok majd, és jajgattok, a világ pedig örvendeni fog. Ti szomorkodtok majd, de szomorúságotok örömre fordul. Az asszony is, amikor szül, szomorkodik, mert eljött az ő órája; amikor azonban megszülte a gyermeket, már nem emlékszik a szorongatásra az öröm miatt, hogy ember született a világra. Most ti is szomorkodtok, de újra látlak majd titeket, a szívetek örülni fog, és örömötöket nem veszi el tőletek senki. S azon a napon már semmit sem kérdeztek tőlem. Bizony, bizony mondom nektek: Amit csak kértek az Atyától az én nevemben, megadja nektek.

 

Erre az örömre vágyakozunk („a szívetek örülni fog, és örömötöket nem veszi el tőletek senki. S azon a napon már semmit sem kérdeztek tőlem. Bizony, bizony mondom nektek: Amit csak kértek az Atyától az én nevemben, megadja nektek.”), készülünk, mert hisszük, hogy örömünkre eljuthatunk, ha Krisztussal a közösségünket ápoljuk, növeljük, és mind szorosabbra fűzzük! De, azért, hogy ezt az örömünkbe vetett hitünket senki el ne ronthassa, el ne távolítsa tőlünk, hívjuk a Szentlelket. Minden kegyelmét óhajtjuk magunkra próbálni, magunkra venni, ami erős pajzsunkká váljon. Olyan őszinte ajánlással mondja Pál apostol:

Vessétek le a régi embert szokásaival együtt, és öltsétek föl az újat, aki állandóan megújul Teremtőjének képmására a teljes megismerésig. [Kol 3,9-10]

Vegyétek fel tehát Isten fegyverzetét, hogy ellenállhassatok a gonosz napon, s megállhassatok, mert mindent megtettetek. Úgy álljatok tehát, hogy derekatokat övezzétek fel igazságossággal, s öltsétek magatokra a megigazulás vértjét! (Iz 59,17)

Lábatok saruja legyen a béke evangéliumának hirdetésére való készség. Mindezekhez vegyétek a hit pajzsát, amellyel kiolthatjátok a gonosz minden tüzes nyilát.

Vegyétek fel az üdvösség sisakját is, és a Lélek kardját, vagyis az Isten igéjét. [Ef 6,13-17]

Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében! Ámen

Micsoda közösségben élhetünk! Akik közösségében Krisztusra irányulhat figyelmünk, hogy el ne vesszünk, hogy örök életünk lehessen, mert Isten szeretete túlárad a világ minden rettenetén, bűnén, keservén, szenvedésén, fájdalmán. Mert az ember képtelen, értetlen, együgyűen kevés az életre önmagában. Az Örömre, és a békességre! „Magadnak teremtettél bennünket Istenünk, és nyugtalan a mi szívünk, amíg meg nem nyugszik Tebenned!" – mondja Szent Ágoston, és mennyire igaza van.

Hívom a Szentlelket, és vágyakozom szüntelen Istenben a teljességemre!

Jézus biztatására kérem az Atyától, hogy Jézusa ígéretére eljutni legyen módom, a Szentlélek ereje által! Ámen  

 

„Mennyei Atyám, Jézus nevében kérem, hogy országunkban minél többen térjenek meg és adják szívüket Fiadnak, Jézus Krisztusnak.  Jöjj Szentlélek, add segítséged, hogy ebben az imában fokozottan is átadjam magam szerető Istenemnek.” Ámen.

A bejegyzés trackback címe:

https://eleszto.blog.hu/api/trackback/id/tr838690500

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása