Márk kemény szavai elgondolkodtatnak

1Pét 5,5b-14 - Hasonlóképpen ti ifjak, engedelmeskedjetek az idősebbeknek! Mindnyájan öltsétek magatokra az alázatosságot, mert Isten a kevélyeknek ellenáll, az alázatosaknak pedig kegyelmet ad [Péld 3,34G]. Alázzátok meg tehát magatokat Isten hatalmas keze alatt, hogy felmagasztaljon titeket annak idején. Bízzátok rá minden aggodalmatokat [Zsolt 55,23], mert gondja van rátok. Józanok legyetek és vigyázzatok, mert ellenségetek, az ördög, mint ordító oroszlán körüljár, keresve, kit nyeljen el. Erős hittel álljatok neki ellen, tudjátok ugyanis, hogy ugyanez a szenvedés vár testvéreitekre is, akik ezen a világon vannak. Minden kegyelem Istene pedig, aki meghívott titeket az ő örök dicsőségére Jézus Krisztus által, maga fog minket - miután kissé szenvedtünk - tökéletesíteni, megerősíteni, megszilárdítani és megalapozni. Neki legyen dicsőség és uralom mindörökkön örökké! Ámen. Szilvánusz, a hű testvér által - úgy gondolom - röviden írtam nektek, kérve-kérve titeket, és tanúságot téve arról, hogy Isten igaz kegyelme az, amelyben éltek. Üdvözöl titeket a veletek együtt kiválasztott egyház Babilonban, és Márk, a fiam. Köszöntsétek egymást a szeretet csókjával! Békesség mindnyájatoknak, akik Krisztusban vagytok! Ámen.

Zs 88,2-17 - Az Úr kegyelmét örökké éneklem, hűségedet nemzedékről nemzedékre hirdeti szám. Mert ezt mondtad: „Örök időkre épül az irgalom” - hűséged szilárdan áll a mennyekben. - „Szövetségre léptem választottammal, megesküdtem szolgámnak, Dávidnak: örökre megszilárdítom utódodat, nemzedékről nemzedékre építem trónodat.” Csodáidat, Uram, magasztalják az egek, és hűségedet az egybegyűlt szentek. Mert ki hasonló az Úrhoz a fellegek közt ki olyan az Isten fiai között, mint Isten? Isten, akit rettegnek a szentek tanácsában, aki nagyobb és félelmetesebb mindazoknál, akik körülötte vannak. Uram, Seregek Istene, ki hasonló hozzád? Hatalmas vagy, Uram, és hűséged övez téged. Te uralkodsz a tenger erején és háborgó hullámait te fékezed meg. Te tapostad el Ráhábot, halálra sebezve, hatalmas karoddal szétszórtad ellenségeidet. Tiéd az ég, és tiéd a föld, te alkottad a föld kerekségét és mindazt, ami rajta van. Te teremtetted északot és délt, nevedben örvendezik a Tábor és a Hermon. Karod hatalmas, kezed erős, jobbod diadalmas. Igazságosság és jog trónod alapja, irgalom és igazság vonulnak előtted. Boldog az a nép, amely tud ünnepelni. Az ilyenek arcod világosságánál járnak, Uram. Nevedben egész nap ujjonganak, s felmagasztalódnak igazságosságodban.

Mk 16,15-20 - Azután ezt mondta nekik: „Menjetek el az egész világra, és hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek. Aki hisz és megkeresztelkedik, az üdvözül; aki pedig nem hisz, elkárhozik. Azokat, akik hisznek, ezek a jelek fogják kísérni: a nevemben ördögöket űznek ki, új nyelveken szólnak, kígyókat vesznek fel, és ha valami halálosat isznak, nem árt nekik; a betegekre teszik kezüket, és azok meggyógyulnak.” Az Úr Jézus, miután szólt hozzájuk, fölvétetett a mennybe, és ül az Istennek jobbja felől [2 Kir 2,3.11; Zsolt 110,1]. Azok pedig elmentek és prédikáltak mindenütt. Az Úr velük együtt munkálkodott, a tanítást megerősítette, s csodajelekkel kísérte.

Márk kemény szavai elgondolkodtatnak! Hogyan értsem? És nem elégszem meg a világi egyház magyarázatával. Nekem Jézus válasza kell, az én kérdésemre. Mert az én kérdésemet, csak Ő ismeri! Hitem, csak az enyém, Istenben – az Atyában, a Fiúban és a Szentlélekben. Amire azt mondjuk, hogy keresztény hit. De ez csak egy gyűjtőfogalom, mely közösségbe von másokkal, akik állítják magukról, is, hogy keresztények. Vagyis, Krisztus-követők. De, valójában, fel kell tennem magamnak a kérdést, hogy mitől vagyok az, ha egyáltalán az vagyok, így, kétezer év távlatából? Mi krisztusi a hitemben, és mi a vallás rárakódott, megcsontosodott, vízköves Crédója? Mert mind a kettő törvény, csak az egyik – Krisztusé – olyan törvény mely kiszabadítani akar a világ megrászkódtató, és magába fojtó izmusából, míg a másik bele próbál gyömöszölni a maga szabta keretei közé, mely nem enged szabadságot. Melyik hit, és miben való hit az egyik, vagy a másik?

Még egyetlen hitszónokot, vagy vallási törvényhozót sem láttam elemelkedni a földtől, felvétetve a mennyekbe! Talán még azt sem tapasztalhattam meg, egyikkőjüktől sem, hogy bármelyikük csodát tenni volt képes! Legalább is, erről nem értesülhettem! Ami legalább olyan baj, mint az, ha nem tettek csodát!

Jézus szavai ezek. Utolsó szavai voltak, mielőtt felvétetett a mennybe. Az óta Krisztus szavait nem hallotta emberi fül! „aki pedig nem hisz, elkárhozik. Azokat, akik hisznek, ezek a jelek fogják kísérni: a nevemben ördögöket űznek ki, új nyelveken szólnak, kígyókat vesznek fel, és ha valami halálosat isznak, nem árt nekik; a betegekre teszik kezüket, és azok meggyógyulnak.”

Tehát: ha ezek közül valamelyik csodára nem vagyok képes, akkor az azt jelenti, hogy hitem kevés, annyira, hogy csak a kárhozatra elég?

Istenem szólj, hogy értselek! Értsem, hogy mire kell még megfejlődnöm ahhoz, hogy üdvözülhessek! Ámen