Azt mondja Jézus, hogy
1Tim 1,1-2.12-14 - Pál, Istennek, a mi Üdvözítőnknek és Krisztus Jézusnak, a mi reménységünknek rendeletéből Jézus Krisztus apostola Timóteusnak, kedves fiának a hitben. Kegyelem, irgalom és béke az Atyaistentől és Krisztus Jézustól, a mi Urunktól! Hálát adok annak, aki erőt adott nekem, Krisztus Jézusnak, a mi Urunknak, hogy megbízhatónak ítélt, és erre a szolgálatra rendelt engem, aki azelőtt káromló, üldöző és gyalázkodó voltam, de irgalmat találtam, mert hitetlenségemben tudatlanul cselekedtem. Sőt, valósággal elárasztott a mi Urunk kegyelme, a Krisztus Jézusban való hittel és szeretettel együtt.
Lk 6,39-42 - Hasonlatot is mondott nekik: „Vajon a vak vezethet-e vakot? Nem esnek-e mindketten verembe? Nem nagyobb a tanítvány a mesterénél; valaki akkor tökéletes, ha olyan, mint a mestere. Miért látod meg a szálkát testvéred szemében, a gerendát pedig, amely a te szemedben van, nem veszed észre? És hogyan mondhatod testvérednek: „Testvér, hadd vegyem ki szemedből a szálkát”, a te szemedben pedig nem látod a gerendát? Képmutató! Vesd ki előbb a magad szeméből a gerendát, és csak azután fogj hozzá, hogy kivedd a szálkát testvéred szeméből!
Azt mondja Jézus, hogy „valaki akkor tökéletes, ha olyan, mint a mestere”. És ez a valaki a Mester tanítványa lehet. Jézus, magára veszi e jelzőt, hogy Mester, ezt elfogadja: „Ti úgy hívtok engem: ‘Mester’ és ‘Úr’, és jól mondjátok, mert az vagyok” [Jn 13,13]. Ő az Isteni Mester: „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy mindaz, aki őbenne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” [Jn 3,16]
Pál apostol, aki Gamaliel rabbi tanítványa volt, mégsem erre büszke, hanem arra, hogy Jézus Krisztus irgalmából, kegyelemben részesült, vált gazdaggá az Istenhitben és Jézus szeretetében. Elfogadta Jézus meghívását, tanítványává lett, és az is maradt haláláig. Ebben a tanítványi mivoltában vált apostollá, a Mester szolgálatára. Amikor Timóteusnak ír, akkor úgy ír neki, mint aki rábízza minden titkát, a tanítványságot örökíti át rá, kedves fiának szólítja. Pál elérte azt a tökéletességet, hogy a Mester követőjeként már tanítványaként kezelje, fogadja, tanítsa és küldje Timóteust.
A keresztény küldetése ez: kövesd mesteredet, többé soha ne hagyd el, mert csak így válhatsz apostolává, és válhatsz alkalmassá rá, hogy tanítványokat nevelj! Tovább kell adni … hogy mondja Pál: „Kegyelem, irgalom és béke az Atyaistentől és Krisztus Jézustól, a mi Urunktól!” E háromságban fogan a tanítvány, hogy folytathassa a küldetést, melyet Jézus bízott ránk, mindannyiunkra. Ha nem válunk tanítványává, nem lehetünk apostolává. Aki a pozíciót akarja megszerezni, de nem hajlandó, nem képes, követni a mesterét, az nem méltó az apostoli szolgálatra. Először kell követni, megismerni és tanulni a Mestertől, hogy aztán prófétájává válhasson bárki is. Pál ezt igazolja. De Jézus maga is figyelmeztet, mi jár a hamis prófétáknak: „Sohasem ismertelek titeket. Távozzatok tőlem ti, akik gonoszságot cselekedtetek!’’ [Mt 7,23]
Jézus Krisztus tanítványává növelj engem Istenem, Atyám! Ámen
