Viseljétek el egymást – mondja Pál
Kol 3,12-17 - Öltsétek tehát magatokra, mint Isten szent és kedves választottjai, az irgalom érzületét, a jóságot, az alázatosságot, a szelídséget és a béketűrést! Viseljétek el egymást, és bocsássatok meg egymásnak, ha valakinek panasza van a másik ellen! Ahogy az Úr megbocsátott nektek, úgy tegyetek ti is! Mindezek fölött pedig: öltsétek magatokra a szeretetet, amely a tökéletesség köteléke! S Krisztus békéje, amelyre meghívást kaptatok egy testben, uralkodjék a szívetekben! Legyetek hálásak! Krisztus igéje lakjék bennetek gazdagon! Minden bölcsességgel tanítsátok és intsétek egymást! Hálaadással szívetekben énekeljetek Istennek zsoltárokat, szent dalokat és énekeket! Bármit tesztek, szóval vagy tettel, mindent az Úr Jézus nevében tegyetek, és adjatok hálát az Atyaistennek általa!
Lk 6,27-38 - Nektek viszont, akik hallgattok engem, azt mondom: Szeressétek ellenségeiteket! Tegyetek jót azokkal, akik gyűlölnek titeket. Áldjátok azokat, akik átkoznak benneteket, és imádkozzatok azokért, akik gyaláznak titeket. Annak, aki arcul üt téged, tartsd oda a másikat is; és attól, aki a felöltődet elveszi, ne tagadd meg a kabátodat sem. Adj mindenkinek, aki kér tőled; és ha valaki elveszi, ami a tiéd, vissza ne kérd. Amint akarjátok, hogy cselekedjenek veletek az emberek, ti is hasonlóképpen cselekedjetek velük. Mert ha azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, milyen jutalmat érdemeltek? Hiszen a bűnösök is szeretik azokat, akik őket szeretik. És ha azokkal tesztek jót, akik veletek jót tesznek, milyen jutalmat érdemeltek? Hisz ezt a bűnösök is megteszik. És ha azoknak adtok kölcsön, akiktől remélitek, hogy visszakapjátok, milyen jutalmat érdemeltek? Hiszen a bűnösök is kölcsönöznek a bűnösöknek, hogy ugyanannyit kapjanak vissza. Szeressétek tehát ellenségeiteket! Tegyetek jót és kölcsönözzetek, semmit vissza nem várva; így nagy lesz a ti jutalmatok, és a Magasságbeli fiai lesztek, mert ő kegyes a hálátlanokhoz és gonoszokhoz. Legyetek tehát irgalmasok, mint a ti Atyátok is irgalmas! Ne ítéljetek, és titeket sem fognak elítélni. Ne kárhoztassatok senkit, és benneteket sem fognak kárhoztatni. Bocsássatok meg, és bocsánatot fogtok nyerni. Adjatok, és adnak majd nektek is: jó és tömött, megrázott és túláradó mértékkel adnak majd az öletekbe. Mert amilyen mértékkel mértek, olyannal fognak visszamérni nektek.’’
Viseljétek el egymást - mondja Pál. Mennyivel másképpen hangzik ez ma, mint akkor! Még jó, hogy Pál megmagyarázza, hogy hogyan érti. Azt mondja, ez azt jelenti, a részéről, értelmezése szerint, Aki az evangéliumot hirdeti, hogy megbocsátással - viseljük el egymást! Ebben az "egymásban" van szerintem a lényeg. A kölcsönösségen!
Aztán úgy folytatja, hogy "ahogy az Úr megbocsátott nektek, úgy tegyetek ti is!" Ebben a mondatban benne van az is, hogy ahogy az Úr megbocsát nekem, úgy kell megbocsátanom, azzal parallel önmagamnak is. Mit ér, ha Isten megbocsát nekem, de magamnak én nem? Nem jut érvényre, nem éri el célját Isten megbocsátása! És, ha nem éri el célját, akkor miből fog fölfakadni az én megbocsátásom másnak? Nem lesz hiteles! Hiteltelenné válok, amiből tovább fog gyűrűzni bűnösségem, és a másik bűne is, mert az én megbocsátásom sem éri el célját. Nem szabadítom fel a másik embert terhe alól, hanem bele nyomom az orrát, amitől esetleg csak dühös lesz, és megalázott.
De nézzük tovább Pál tanítását. Azt mondja, az állítja, hogy a szeretetet azért kell eltanulnunk Jézustól, mert az „a tökéletesség köteléke”. Akkor az valami olyasmi, értelmezésem szerint, ami oda láncol bennünket, tudva, hogy egyedül Isten a tökéletes! De, akkor ismernünk kell, mi a szeretet, hogy nehogy odaláncoljuk magunkat bálványokhoz, mammonokhoz, hanem az egy Igaz Istenhez legyen közünk. Mert az ördög mindig a részletekben bújik meg, éppen ezért nem elég, ha hivatkozunk a szeretetre, értenünk is kell, kit tekintünk A Szeretetnek!
Aztán azt mondja, hogy Krisztus békéje váljon közösségi értékünkké az által, hogy mindegyikünk szívén eluralkodik, kiteljesedik. Amit megélni, megtapasztalni, óhatatlanul hálát ébreszt, hálát fakaszt, és ez jó, ez örömöt, bizalmat és biztonságot termel bennünk és közöttünk, kik Krisztussal közösségben vagyunk. Ez vezet el oda, hogy képessé leszünk rábízni magunkat Krisztusra, hogy bármit mondunk, vagy teszünk, már az Ő nevében tesszük, mert tudjuk, hogy Benne van szavainknak és tetteinknek hitele, bizonyossága. Többé nem lesz kétségünk a felöl, hogy Krisztus az Atyához kapcsol bennünket, így leszünk képessé arra, mindenért, még Krisztusért is az Atyának adunk hálát.
Tulajdonképpen így juthatunk el arra a szintre, hogy az evangéliumi tanítást magunkénak tudjuk, érezzük. Szeretni azt, aki nem érdemes rá? Nem ad se alkalmat, se okot rá?
Isten szeretete nem árú, nem kiérdemelhető, mégis növekedést ad az embernek, és növekedésre bíztatja, készteti azt is, aki ezzel nem is akar bajlódni. Mert ráismer arra, hogy a másik bizonyossága, és tisztasága – szentsége - a számára pontosan az, mint amit ő próbál hangoztatni, megszerezni, kierőltetni a világtól a maga számára. Mert tulajdonképpen ő is arra vágyakozik, azt szeretné megszerezni a maga számára, csak azt hitte, hogy azt azzal az eszközzel érheti el, amiben ő hitt. A szeretet nem szerezhető meg, nem érdemelhető ki, csak megajándékozhatjuk vele egymást, ahogy bennünket is megajándékoz azzal Isten! Már születésünket megelőzve, és az óta is folyamatosan, szeret!
Aki szeretni próbál, felfogva azt a szeretetet, amit rápazarol Isten, és ugyanazzal a lendülettel próbálja megosztani másokkal, annak mondja Jézus: „nagy lesz a ti jutalmatok, és a Magasságbeli fiai lesztek, mert ő kegyes a hálátlanokhoz és gonoszokhoz. Legyetek tehát irgalmasok, mint a ti Atyátok is irgalmas! Ne ítéljetek, és titeket sem fognak elítélni. Ne kárhoztassatok senkit, és benneteket sem fognak kárhoztatni. Bocsássatok meg, és bocsánatot fogtok nyerni. Adjatok, és adnak majd nektek is: jó és tömött, megrázott és túláradó mértékkel adnak majd az öletekbe. Mert amilyen mértékkel mértek, olyannal fognak visszamérni nektek.”
Megkísérlem, törekszem rá! De segítséged nélkül Uram, Atyám, gyenge és erőtlen vagyok. Kérem Szentlelked segítsen meg engem, hogy teljességemre eljuthassak! Ámen