Mi történt itt?

Józs 3,7-10a.11.13-17 - Azt mondta ekkor az Úr Józsuénak: „Ma kezdelek felemelni téged egész Izrael előtt, hogy megtudják, hogy úgy, ahogy Mózessel voltam, úgy leszek veled is. Parancsolj tehát a papoknak, akik a szövetség ládáját viszik, és mondd nekik: Ha a Jordán vizének széléhez értek, álljatok meg a Jordánban.” Azt mondta erre Józsue Izrael fiainak: „Gyertek ide, és halljátok az Úrnak, a ti Isteneteknek szavát!” Majd így folytatta: „A következő dologból fogjátok megtudni, hogy az Úr, az élő Isten közöttetek van és elűzi színetek elől a kánaánit, a hetitát, a hivvitát, a perizitát, a girgasitát, a jebuzitát meg az amoritát: íme, az egész föld Urának szövetségládája bemegy előttetek a Jordánba. - s amint a papok, akik az Úrnak, az egész föld Istenének ládáját viszik, talpukat a Jordán vizére teszik, a lefelé levő víz lefolyik és elfogy, a felülről jövő pedig egy tömegben megáll.” A nép tehát elindult sátraiból, hogy átkeljen a Jordánon, s a papok, akik a szövetség ládáját vitték, előtte mentek. Amint beléptek a Jordánba, és lábukat belemártották a víz szélébe - mivel aratás ideje volt, a Jordán teljesen betöltötte medrének partjait -, a felülről jövő víz egy helyen megállt és messze attól a várostól, amelyet Ádomnak neveznek, egészen Szártán helyéig, úgy feltornyosodott, hogy hegynek látszott, a lefelé levő víz pedig lefolyt a Puszta tengerébe (melyet most Holt-tengernek neveznek), míg egészen el nem fogyott. Erre a nép átment Jerikó felé: a papok, akik az Úr szövetségének ládáját vitték, száraz talajon, a Jordán közepén, felövezve álltak, s az egész nép száraz medren ment át.

Mt 18,21 - 19,1 - Akkor Péter odament hozzá és azt mondta neki: „Uram! Hányszor vétkezhet ellenem a testvérem, hányszor kell megbocsátanom neki? Talán hétszer?” Jézus azt felelte neki: „Nem azt mondom, hogy hétszer, hanem hogy hetvenszer hétszer [Ter 4,24]. Hasonlít a mennyek országa egy királyhoz, aki el akart számolni szolgáival. Amikor elkezdte az elszámolást, odavitték hozzá az egyiket, aki tízezer talentummal tartozott. Mivel nem volt miből megadnia, az úr megparancsolta, hogy adják el őt és a feleségét, a gyerekeit, és mindent, amije csak van, és úgy fizessen. A szolga erre a földig hajolt, és leborulva kérte: „Légy türelemmel irántam, és mindent megadok neked.” Megesett a szíve az úrnak a szolgán, elbocsátotta hát őt, és még az adósságot is elengedte neki. Ez a szolga azonban, mihelyt kiment, találkozott egyik szolgatársával, aki tartozott neki száz dénárral. Megragadta őt, fojtogatta és követelte: „Add meg, amivel tartozol.” A szolgatársa a földig hajolt, és kérlelte: „Légy türelemmel irántam, és megadom neked.” Az azonban nem engedett, hanem elvitte és börtönbe vetette őt, amíg megadja a tartozását. Amikor a szolga társai látták a történteket, nagyon elszomorodtak. Elmentek és elbeszéltek uruknak mindent, ami történt. Akkor az úr magához hívta őt és azt mondta neki: „Te gonosz szolga! Én az egész tartozást elengedtem neked, mert kértél engem. Nem kellett volna neked is megkönyörülnöd szolgatársadon, ahogy én is megkönyörültem rajtad?” És az úr haragjában átadta őt a kínzóknak, amíg csak meg nem adja egész tartozását. Így tesz majd mennyei Atyám is veletek, ha mindegyiktek szívből meg nem bocsát a testvérének.” Történt, hogy amikor Jézus befejezte ezeket a szavakat, elhagyta Galileát, és Júdea határába ment a Jordánon túlra.

Mi történt itt? Hogy lehet az, hogy akinek ennyit elengednek, az nem képes könyörületes lenni, nem képes megbocsátani annak, aki neki adósa? Szívből megbocsátani? Hogyan érthetem meg azt, hogy mit jelent ez? Úgy, ha azt a bűnt amit elkövettem, és amit Isten elé vittem őszinte megbánással, arról megtapasztalom Isten megbocsátó, elengedő jóságát!

Ismerjük Lukás 7-ből a bűnös asszony történetét, akiről feltételezzük, hogy Mária Magdolna lehetett. A farizeus Simon házában történt, hogy a farizeussal ellentétben a bűnös asszony siratva bűneit, Jézust szeretgeti, kényezteti, amit a farizeus rossz szemmel néz. Erre Jézus példabeszédben említi a két adóst, akiknek elengedi ura az adósságukat. Majd Simontól megkérdezi Jézus: „Melyik fogja őt közülük jobban szeretni?” A válasz egyértelmű: amelyiknek többet enged el ura.

Jézus párhuzamot von a példabeszéd két szereplője, a farizeus és a bűnös asszony között, és ezt a tanítást mondja. „Sok bűne bocsánatot nyert, mert nagyon szeretett. Akinek keveset bocsátanak meg, kevéssé szeret.” [Lk 7,47]

A mai evangéliumban szereplő, börtönbe került adós talán nem hitte el, hogy ura elengedte adósságát. Talán azért, mert nem szerette urát, és nem bízott benne, hogy el fogja engedni ezt a végtelenül nagy bűnét. De még remény, bizalom sem volt benne ura iránt. Mert mondhatta volna, okoskodással: ’hát jó, most úgy tűnik, hogy elengedte tartozásomat, de lássuk meg holnap. Nem fogja-e meggondolni magát holnapra? Addig nem teszek semmit, várok. Egy napot adok Neki, vagy kettőt, azzal is én nyerek időt!’ Ezzel szemben, ahogy meglátta adósát, azonnal neki rontott, megszállta gonosz!

Meg sem engedte magának, hogy az igaz, megbocsátó szeretet formálhassa, alakíthassa, meggyőzze arról, hogy a szeretet mindennél többet ér! A megbocsátással csak nyerhet! Szívből megbocsátani döntés, és nem érzelem. Többet kap az, aki megbocsát, mint akinek megbocsátanak! Hinni a szeretet kegyelmében! A megbocsátás kegyelmében, mely nemesíti a szívet!

Nem véletlen az sem, hogy Jézus a megbocsátásról így tanít: „Amikor tehát fölajánlod adományodat az oltáron, és ott eszedbe jut, hogy testvérednek valami panasza van ellened: hagyd ott az adományodat az oltár előtt, és először menj, békülj ki testvéreddel, s csak akkor menj és ajánld föl adományodat.” [Mt 5,23-24]

Ha kiengesztelődésre nincs is módja az embernek, megbocsátásra lehetősége van akkor is! Elengedni a panaszt, ha megbántott más! Ne legyen neheztelés a szívemben, mert akkor nem lesz helye a szeretetnek ott, ahol a szeretetedre éheznek! A Mester tanítványait a szeretet életére akarja tanítani. Ami ott kezdődik, hogy megbocsátok mindenkinek és bárkinek, pontosan amiért rám visszahat, megköt, és gúzsba fon minden el nem rendezett, ki nem békített kapcsolat. A tanítvány kapcsolatairól ismerhető meg. Vajon, az én szeretetemről felsejlik bárkiben is, hogy Jézus Krisztus szeretete éltet? Hogy Ő az én legjobb barátom és egyben egyetlen Mesterem?

Elengedni minden tartozást! Segíts engem Istenem! Ámen

Pintér Béla – Homokba írva

Nem ezt vártad, nem így mondták.
Mást ígért a szív és mást a száj.
Megint tél van, megint fázol.
Pedig azt mondták, hogy jön már a nyár...

Homokba kell írni a szót, ami annyira fáj.
Hagyni kell, hadd vigye a szél!
Homokba írni a bűnt, amivel megbántott más.
Mielőtt megjegyezhetnéd.

És oda kell menni, megölelni,
Akkor is, ha nem te vagy a hibás!
Odamenni, esélyt adni,
Elengedni minden tartozást!

Hogyan tudnál tovább lépni,
Amibe' hittél, az már nem a tiéd
Hogy lehetne bekötözni
Azt a sebet, ami szíveden ég.

Homokba kell írni a szót, ami annyira fáj.
Hagyni kell, hadd vigye a szél!
Homokba írni a bűnt, amivel megbántott más.
Mielőtt megjegyezhetnéd.

És oda kell menni, megölelni,
Akkor is, ha nem te vagy a hibás!
Odamenni, esélyt adni,
Elengedni minden tartozást!