Jézusnak e mai állításán elmélkedni

ApCsel 13,26-33 - Férfiak, testvérek! Ábrahám nemzetének fiai és a köztetek lévő istenfélők! Ennek az üdvösségnek az igéje hozzánk küldetett. Mert Jeruzsálem lakói és a vezetőik nem ismerték el őt, hanem ítélkezésükkel beteljesítették a próféták szavait is, amelyeket minden szombaton felolvasnak. Mert bár nem találtak benne semmi okot sem a halálra, a kivégzését kívánták Pilátustól. Miután mindent végrehajtottak, ami meg volt írva róla, levették őt a fáról, és sírba helyezték. De Isten feltámasztotta őt halottaiból, és több napon át megjelent azoknak, akik vele együtt jöttek fel Galileából Jeruzsálembe. Ezek tanúságot tesznek róla a mai napig a nép előtt. Mi is az atyáknak tett ígéretet hirdetjük nektek, mert azt Isten nekünk, az ő fiainak teljesítette, amikor föltámasztotta Jézust, amint meg is van írva a második zsoltárban: „Fiam vagy te, ma nemzettelek téged” [Zsolt 2,7].

Jn 14,1-6 - Ne nyugtalankodjék szívetek. Higgyetek Istenben, és bennem is higgyetek. Atyám házában sok hely van. Ha nem így volna, mondtam volna-e nektek, hogy elmegyek helyet készíteni számotokra? És ha már elmentem és helyet készítettem nektek, ismét eljövök, és magamhoz veszlek titeket, hogy ahol én vagyok, ti is ott legyetek. Hiszen ismeritek az utat oda, ahova én megyek.” Tamás erre azt mondta neki: „Uram, nem tudjuk, hová mégy, hogyan ismerhetnénk az utat?” Jézus azt felelte neki: „Én vagyok az út, az igazság és az élet. Senki sem jut az Atyához, csak általam.

Jézusnak e mai állításán elmélkedni, elidőzni rajta, erről beszélgetni az Atyával, fogok ma.

Úgy gondolom, hogy Jézus kijelentését abban a környezetében kell értelmeznem, értenem, amiben elhangzik. Jézus készülődik a távozására és felkészíti erre a tanítványait is. Nem akárhogy! A maga távozását belehelyezi egy jövőképbe, a távozásának perspektívát, értelmet ad. Jézus életében semmi sem történik úgy, hogy annak ne lenne köze hozzánk, sőt, konkrétan hozzám!

Jézus szó szerint belénk éli az életét. Nem csupán elénk! Azt mondja: "ismét eljövök, és magamhoz veszlek titeket, hogy ahol én vagyok, ti is ott legyetek". Nincs élete Jézusnak nélkülünk. Isten örök szövetséget kötött az emberrel.

Amikor Jézus arról beszél, hogy „Én vagyok az út, az igazság és az élet. Senki sem jut az Atyához, csak általam”, akkor is azt akarja közölni velünk, hogy milyen kapcsolat van közöttünk és az Ő áldozata között, mellyel az Atya akaratát teljesíti. Szinte felteszi a kérdést az emberiség számára, minden egyes ember számára: ki akar közületek az Atyához eljutni? Mert az, amit én teszek meg az Atya kedvéért, az azért való, hogy ha bár melyikőtök el akar jutni az Atyához, akkor tettemen keresztül módotok legyen rá!

Megváltás, kiengesztelődés, bűnbánat, bűnbocsánat, irgalom, kegyelem, örök élet, Isten országa; ezek mind olyan fogalmak, melyek Jézus Krisztusban nyernek értelmet – az Ember számára, és adnak számunkra lehetőséget ahhoz, hogy az Atyával egyszer közösségre juthassunk! Ebben a kijelentésében Jézus rengeteget, talán mindent belesűrített abból, ami küldetésének, életének feladata volt.

Na most, a kérdést az Embernek kell tudnia megválaszolni. Személyesen, Isten lé állva. Ez a Nagy Szövetség Isten és Ember, Ember és Isten között. Mit jelent számomra az a szó, hogy Élet? Egyáltalán képes vagyok nagybetűvel írni; azon túl, nagybetűvel élni?

Bele élem az életemet az örökkévalóságba, vagy megelégszem az anyagi mivoltommal?

Itt nincs többről szó, nem is lehet többről szó, csak szándékról, hitről. Mert nem látok tovább, annyira töredékes az életem. Azért mondja Jézus, hogy aki hisz bennem üdvözül. Már is átmegy az örökkévalóságba vezető kapun. Nem most, akkor, amikor annak eljön az ideje. Akkor válik bizonyossá, bizonyítottá, hogy az életről vallott hitem mit takar? Így kell értenem azt, hogy az Ige, amit hallottunk, az ítél meg!

Atyám, Neked adom gondolataimat, hogy Benned legyen életté, és számomra, Jézus Krisztus által örök életté Veled! Ámen