Óvatosság, a lelkek megkülönböztetése

ApCsel 2,36-41 - Tudja meg tehát Izrael egész háza teljes bizonyossággal, hogy Isten Úrrá és Krisztussá tette őt, azt a Jézust, akit ti keresztre feszítettetek!” Amikor ezeket hallották, szívükben megrendültek. Így szóltak Péterhez és a többi apostolhoz: „Mit tegyünk, férfiak, testvérek?” Péter azt felelte nekik: „Tartsatok bűnbánatot, és mindegyiktek keresztelkedjék meg Jézus Krisztus nevében bűneitek bocsánatára; akkor megkapjátok a Szentlélek ajándékát. Mert az ígéret nektek szól, valamint a ti fiaitoknak, és mindazoknak, akik távol vannak [Iz 57,19], de akik közül mindenkit meghív magához a mi Urunk Istenünk.” Számos egyéb szóval is bátorította és buzdította őket: „Mentsétek meg magatokat ettől a gonosz nemzedéktől!” Azok tehát megfogadták szavát és megkeresztelkedtek; körülbelül háromezer lélek csatlakozott aznap hozzájuk.

Jn 20,11-18 - Mária pedig kinn állt a sírnál, és sírt. Amint sírdogált, lehajolt a sírboltba. Két angyalt látott fehér ruhában ülni, az egyiket fejtől, a másikat lábtól, ahol Jézus teste feküdt. Azok megkérdezték tőle: „Asszony, miért sírsz?” Ő azt felelte nekik: „Elvitték az én Uramat, és nem tudom hová tették!” Ahogy ezt kimondta, hátrafordult, és látta Jézust, hogy ott áll, de nem tudta, hogy Jézus az. Jézus megkérdezte tőle: „Asszony, miért sírsz? Kit keresel?” Ő pedig, azt gondolva, hogy a kertész az, ezt felelte neki: „Uram, ha te vitted el őt, mondd meg nekem, hová tetted, és én elviszem!” Ekkor Jézus megszólította őt: „Mária!” Erre ő megfordult, és héberül így szólt: „Rabbóní!”, ami azt jelenti: Mester. Jézus azonban így szólt: „Ne tarts fel engem, mert még nem mentem fel az Atyához, hanem menj el a testvéreimhez, és mondd meg nekik: Fölmegyek az én Atyámhoz és a ti Atyátokhoz, az én Istenemhez és a ti Istenetekhez.” Mária Magdolna elment, és hírül vitte a tanítványoknak: „Láttam az Urat!”, és hogy ezeket mondta neki.

Óvatosság, a lelkek megkülönböztetése mindig fontos. Életemet ne más emberhez mérjem, vigyázzak arra, hogy tetteimet ne más embernek tettei indokolják, igazolják, vagy moderálják. A mai Írásokból Péter tanítása, és Jézus alakja legyen az, ami felkelti figyelmemet, inkább, mint Mária Magdolna viselkedése.

Péter buzdítása ne legyen, nem lehet számomra egy sablonos vallási szöveg. Abból rá kell érezni, hogy itt valami többről, másról van szó. A lelkületét kell megéreznem, ami a tömeget is megindította arra, hogy bűnbánatot tartson - önvizsgálatra bírja magát - majd felvegye a keresztséget!

Péter minden szavának van jelentősége: arról beszél, hogy Izrael Istene áll minden cselekmény, esemény középpontjában. Jézus sorsát Isten szándéka irányítja. De, ugyanannak a szándéknak van alávetve az is, aki Jézust ítéletével halálra adta. Éppen ezért, mindenki nézzen önmagába: milyen az én viszonyom Jézussal – tanításával, cselekedeteivel, mit miért tett – miben vitatkozom, mivel nem értek egyet, mit vonok kétségbe, mit hogyan értek Belőle? Megítélem, elítélem Őt, vagy Istennel egységét, amivel bűnt követek el? Péter arra próbál figyelmeztetni mindenkit, kora emberét sem kevésbé, mint engem, ma élő társait, hogy ne maradjunk meg bűneinkben! Keressük a kiengesztelődést Istennel, lássuk be mi az én bűnöm, és kérjem azokért a bocsánatot, hogy helyre állíthassam ezzel Isten, és én közöttem a viszonyt, az összhangot, a békességet, a szeretet összhangját. Ez a megtérés igaz útja, a feltámadás üzenete!

„Tartsatok bűnbánatot, és mindegyiktek keresztelkedjék meg Jézus Krisztus nevében bűneitek bocsánatára; akkor megkapjátok a Szentlélek ajándékát. Mert az ígéret nektek szól, valamint a ti fiaitoknak, és mindazoknak, akik távol vannak [Iz 57,19], de akik közül mindenkit meghív magához a mi Urunk Istenünk.” … „Mentsétek meg magatokat ettől a gonosz nemzedéktől!”

A szavak üresek, ha nem járja át azokat a Szentlélek, Isten ereje! Nekem kell megengednem, nekem kell engedelmesnek lennem rá, hogy lelkemig hatolhassanak a szavak!

Mert Jézus Feltámadt! Köztünk jár, és emberi nyelven beszél, érthetővé akarja tenni számunkra, mi az az út, amelyet számunkra kijelölnie kell, mert most is az Atya akaratát teljesíti! „Ne tarts fel engem, mert még nem mentem fel az Atyához, hanem menj el a testvéreimhez, és mondd meg nekik: Fölmegyek az én Atyámhoz és a ti Atyátokhoz, az én Istenemhez és a ti Istenetekhez.” Jézus szavainak folytatását már ismerjük: „elmegyek helyet készíteni számotokra. És ha már elmentem és helyet készítettem nektek, ismét eljövök, és magamhoz veszlek titeket, hogy ahol én vagyok, ti is ott legyetek. Hiszen ismeritek az utat oda, ahova én megyek.” [Jn 14,2-4]

Hittel járjam utamat, Jézust követve, parancsait, tanácsait, tanítását követve, tudatos krisztusi életet élni, azzal a szeretettel, amit elém, belém él Ő, Aki megdicsőítette az Atyát, és Aki megdicsőült az Atyában! Jöjj Szentlélek, a Feltámadás hitével, erejével, kegyelmével formálj engem krisztusi emberré! Ámen