No lám, kibújt a szög a zsákból

Zsid 10,1-10 - Mivel tehát a törvényben a jövendő javaknak csak az árnyéka van meg, nem a dolgok valóságos formája, ugyanazokkal az áldozatokkal, melyeket évről-évre szünet nélkül bemutatnak, sohasem teheti tökéletesekké azokat, akik bemutatják. Nemde felhagytak volna az áldozatok bemutatásával, ha az áldozatok bemutatói egyszer s mindenkorra megtisztultak volna, és nem volna többé bűntudatuk? De éppen ezek az áldozatok emlékeztetik őket minden évben bűneikre. Lehetetlen ugyanis, hogy bikák és bakok vére bűnöket töröljön el. Ezért mondta, amikor a világba jött: „Áldozatot és ajándékot nem akartál, de testet alkottál nekem; az égő- és engesztelő áldozatok nem tetszettek neked. Akkor azt mondtam: Íme, eljövök! A könyvtekercsben meg van írva rólam, hogy megteszem, Istenem, a te akaratodat.” Először azt mondja: az „áldozatokat és ajándékokat, az égő- és engesztelő áldozatokat nem akartad, nem tetszenek neked”, amelyeket a törvény szerint mutatnak be. Aztán azt mondta: „Íme eljövök, hogy megtegyem a te akaratodat” [Zsolt 40,7-9G]. Megszünteti az elsőt, hogy a helyébe a következőt állítsa. Ezzel az akarattal szenteltek meg minket Krisztus Jézus testének egyszer történt feláldozása által.

Mk 3,31-35 - Ekkor az anyja és a testvérei odajöttek, és kint megállva üzentek neki, és hívták őt. A körülötte ülő tömegből szóltak is neki: „Íme, anyád és testvéreid keresnek téged odakinn!” Ő így felelt nekik: „Ki az én anyám, és kik az én testvéreim?” Aztán körültekintett azokon, akik körülötte ültek, és ezt mondta: „Íme, az én anyám és testvéreim. Mert aki Isten akaratát cselekszi, az az én testvérem, nővérem és anyám.”

No lám, kibújt a szög a zsákból! Jézus megvallja kiben létét. Amin csak az sértődhet meg, az botránkozhat meg, és az veheti rossz néven, aki maga nem éli meg az Istenfiúság kegyelmi állapotát.

Jézus nem sértegetni akar, és nem is elhatárolódni anyjától, vagy testvéreitől, esetleg bárkitől is; ez rosszindulatú feltételezés. Jézus, élő kapcsolatát hirdeti, és erre a kapcsolatra hívja hallgatóságát is. Vasárnap hallottuk Jézus szájából: „jöjjetek utánam”!

„Aki Isten akaratát cselekszi, az az én testvérem, nővérem és anyám”! Aki velem közösségre lép, az az Atyával lép közösségre, ez Jézus mondandója a mai szavai által.

Az, hogy asszony által született, hogy anyja által lett emberré, ez törvény szerinti, természet rendje szerinti. De hallgassuk csak Pál szavait: „a törvényben a jövendő javaknak csak az árnyéka van meg, nem a dolgok valóságos formája”. E szavakkal kezdődik a Zsidókhoz írt levelének 10. fejezete. A törvény kevés, a törvény, és a törvényben e természet rendje mulandó, változó, csak gyenge árnyéka annak, ami Isten igazságára jellemző. De ma, csak ennek felfogására, befogadására, ismeretére vagyunk képesek mi, akikért lett a teremtett világ. Éppen ezért, ne bízzuk el magunkat, ha a világ rendjében eligazodunk. Ne elégedjünk meg ezzel, és ne hagyjuk, hogy a világ hatalma ezzel levegyen bennünket a lábunkról. Inkább figyeljünk Jézusra. Szavaira, a miértjeire, és cselekvései értelmére. A köztes és mögöttes dolgok foglalkoztassanak bennünket. Talán amiket ma, Jézus dolgaiból közhelyeknek érzünk, azok mögött fedezhető fel a lényeg. Hogy testvéreivé lehessünk!

Keresnem kell azt a horizontot, azt a koordináta rendszert, szüntelen; napról napra, percről percre, amiben magamat Krisztussal személyes közösségben találom, rokonságra léphetek Vele! Már itt, már most, ebben az életben!

Szentlélek! Jöjj, segíts, jöjj vezess ezen az úton! Ámen