A hit az út Isten országába

Gal 3,7-14 - Értsétek meg tehát, hogy akik a hitből valók, azok Ábrahám fiai. Mivel pedig az Írás előre látta, hogy Isten a hit által ad megigazulást a pogányoknak, előre hirdette Ábrahámnak: „Tebenned nyer áldást minden nemzet” [Ter 12,3]. Így tehát akik hitből valók, azok nyernek áldást a hívő Ábrahámmal. Mert mindazok, akik a törvény cselekedetei szerint élnek, átok alatt vannak. Írva van ugyanis: „Átkozott mindenki, aki nem marad meg mindabban, aminek teljesítése elő van írva a törvény könyvében” [MTörv 27,26]. Hogy pedig a törvény által senki sem igazul meg Isten előtt, nyilvánvaló, mert „az igaz hitből él” [Hab 2,4]. A törvény pedig nem hitből van, hanem „aki teljesíti, élni fog általa” [Lev 18,5]. Krisztus megváltott minket a törvény átkától, amikor átokká lett értünk, mert írva van: „Átkozott mindaz, aki a fán függ” [MTörv 21,23]. Ez azért történt, hogy Ábrahám áldása Krisztus Jézusban a pogányokra is rászálljon, és hogy a Lélek ígéretét megkapjuk a hit által.

Lk 11,15-26 - De közülük néhányan így szóltak: „Az ördögök fejedelme, Belzebub által űzi ki az ördögöket.” Mások pedig égi jelet kértek tőle, hogy kísértsék. Ő azonban látta gondolataikat, és ezt mondta nekik: „Minden ország, amely önmagával meghasonlott, elpusztul, és ház házra omlik. Ha tehát a sátán meghasonlott önmagával, hogyan állhat fenn az ő országa? Azt mondjátok, hogy én Belzebub által űzöm ki az ördögöket. De ha én Belzebub által űzöm ki az ördögöket, a ti fiaitok ki által űzik ki? Ők lesznek tehát a ti bíráitok. De ha én Isten ujjával űzöm ki az ördögöket, bizonyára elérkezett hozzátok az Isten országa. Amikor az erős fegyverrel őrzi a házát, biztonságban van a vagyona. De ha nála erősebb jön, legyőzi őt, elveszi összes fegyverzetét, amelyben bízott, és elosztja zsákmányát. Aki nincs velem, ellenem van, s aki nem gyűjt velem, az szétszór. Mikor a tisztátalan lélek kimegy az emberből, víz nélküli helyeken jár és nyugalmat keres; mivel azonban nem talál, így szól: „Visszatérek házamba, ahonnan kijöttem”. Amikor megérkezik, kisöpörve találja azt és fölékesítve. Akkor elmegy, magához vesz hét más lelket, magánál gonoszabbakat, bemennek, és ott laknak. Annak az embernek az állapota pedig rosszabb lesz, mint volt.”

A hit az út Isten országába, bűnösnek, igaznak, pogánynak egyaránt! A hit kapuja, a megtérés, hiszen a megtérés igazzá tesz!

Tegnap arról elmélkedtem, hogy a hitemért magamnak kell tennem, hogy legyen. A hitre eljutni, azonban a kíváncsiság, az érdeklődés, a tudni vágyás, a kapcsolat teremtés Istennel igénye és igényessége kell. (Aminek természetesen alapot adhat a vallásos nevelés, a katekizmusból kapott, szerzett ismeret.) Az, hogy az emberben legyen érdeklődés, az a kegyelem! De az ember a kegyelmet kérheti is, vágyakozhat is utána, mely vágyakozás iránt Isten Szentlelke nem marad érzéketlen. Ezt magamról tudom, erről van tapasztalásom.

Jézus által, elérkezett hozzánk az Isten országa! Emberek számára ember léptékű, és emberfordítású kinyilatkoztatás formájában! Ébresztő!

Értsed ember, hogy „Krisztus megváltott minket a törvény átkától”! „Ez azért történt, hogy Ábrahám áldása Krisztus Jézusban a pogányokra is rászálljon, és hogy a Lélek ígéretét megkapjuk a hit által.”

Mi ez az átok, mi ez az áldás?

Jézus a farizeusokat sokat korholta amiatt, hogy a vallási törvényeiket fontosabbnak tartják az Istenre hagyatkozásnál, vagyis az Istenhitnél. Változott-e valamit bármi is? Talán igen, talán nem. Az azonban elgondolkodtató, hogy mennyire hitetlen ma Európa! Az az Európa, amelyik Róma révén magán viseli az örökséget, melyet az ember Jézustól kapott. Nagy kérdése korunknak, hogy képesek vagyunk-e megfejteni a probléma okát. Amiről azt kell tudnunk, szerintem, hogy csak akkor van rá esély, ha azok, akik megtehetik, hogy levonják a konklúziót, kellő alázattal, szelídséggel, szerénységgel, önvizsgáltra hajlandók és képesek lesznek. Én úgy gondolom, hogy nagyon drasztikusan vissza kell menni a gyökerekhez, vissza kell nyesni a szőlőt nagyon erősen, ahhoz, hogy új hajtást érlelhessen a szőlőtő. Ugyanis, azt gondolom, hogy a törvény átka abban van, hogy megmerevedik bele a nyakunk, ha csak arra helyezzük a hangsúlyt, és a szeretet rugalmasságát nem engedjük kibontakozni.

Jézus korában a keresztény vallás megszabadító, felszabadító, megmentő és gyűjtő, befogadó közösség akart lenni. Mára viszont már, … lám azt a sok burjánzó kisegyházat. Miért lesznek? Mert az Egyben esélyét sem látják az egésznek. Ugyanakkor az Egyház merevsége miatt, nem tapasztalható meg benne a hit ereje.

Pedig, Ábrahámnak az áldás így szólt az Istentől, melyet a Teremtés könyvének 17. fejezetében olvashatunk: „Istened leszek neked, és utánad a te utódodnak” [7] … „Te is tartsd meg tehát szövetségemet, és utódod nemzedékről nemzedékre” [9] … „Sárait, a feleségedet, ne Sárainak hívd, hanem Sárának, ¹⁶mert megáldom, s tőle adom neked azt a fiút, akit majd megáldok, hogy nemzetekké legyen, s népek királyai származzanak tőle!” [16] … „Sára, a feleséged fiút fog szülni neked. Nevezd el őt Izsáknak, s én fenntartom szövetségemet vele és utódjával örökre.” [19].

Ezzel a szövetséggel van dolgom! De, erre a szövetségre csak és kizárólag hittel hagyatkozhatom! Ez az, amit kér tőlem Isten, amire a választ nekem magamnak, és mindegyikünknek magának kell kimondania. Ennyire közel van hozzám az Isten, és ennyire közel van hozzám a több ezer év távlatával együtt Ábrahám is! Ezt kell hinnem, hogy ez a közelség az, amibe engem belevon Jézus, a Krisztus, a Kapocs. Összekapcsol engem Istennel, és Ábrahámmal is. E két személyen keresztül minden egyes volt, és leendő emberrel is. Ebben az összefüggésben eltörpülnek a vérségi rokonságok. Vagy pontosabban, csupán a jelent ragadják meg, mely kevés ahhoz, hogy az örökkévalóságra lelhessek!

Bonyolult dimenziók, de melyeket leegyszerűsít a hit kegyelme, a háromságos egy Isten Igéjébe való beletörődésem! Belenyugvás, a fel nem fogható és a csupán csak sejthető összetettségbe, ahol minden mindennel összefügg. Így bízom magamat Rád, Istenem, hogy ne kelljen, ne is merjek bajlódni azzal, hogy megértsem azt, amit nem kell, hogy megértsek, hiszen hitemmel elég, ha elfogadom azt, hogy Te mindent egészben látsz, tudsz, és teremtesz jónak, és alkalmasnak arra, hogy mi mindnyájan Veled országodba eljuthatunk! Ámen